Az ismeretes, hogy a C-vitamin nagyon jó hatással van az immunrendszerre, de tudjuk-e pontosan, hogy mi is az - az influenza?

Az influenza az egyik legjelentősebb légúti vírusfertőzés. Napjainkban az avian influenza terjedése és az első emberről-emberre átvitt fertőzésekről szóló közlések különös súlyt adnak a betegségnek. Utóbbiak, a szárnyasok közötti kiterjedt szóródás (epizootia) és pusztítás mellett, komoly veszélyt jelentenek az ember számára is. A veszély kettős: az avián vírus patogenitása és átvihetősége az emberre magas halálozással járó megbetegedéshez vezethet. Másrészt valamely humán vírussal, genetikai úton (reasszortment) új hibrid alakul ki ("shift"). A következmény mindkét esetben pandémia veszély, a Föld lakosságának teljes fogékonysága miatt. A humán influenza kórokozói az A, B és a C influenza vírusok. Az A vírus kiterjedt járványokat, pandemiákat okozhat. Az A vírusok felszíni struktúráját két antigén határozza meg, a haemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N). A H antigén jelentős szerepet játszik a vírus patogenitásában is. Az emberi megbetegedést okozó törzsekben három H antigén (H1, H2, H3) és két N antigén (N1, N2), az avián vírusokban 15 H és 5 N antigén fordul elő. A vírus felszíni antigénjei folyamatos változásban vannak.

A változás általában lassú (drift), ez pontmutáció következménye. Ritkább a gyors változás (shift), amikor is a felszíni antigének hirtelen lecserélődnek, mivel replikáció során genomjaikba avián eredetű komponensek épültek be. Drift esetében a vírussal szembeni védettség hosszabb idejű ugyan, de évenkénti felfrissítése szükséges, shift esetén az új antigenitású kórokozóval szemben a népesség korábban megszerzett immunitása hatástalan lesz, ami pandemia kialakulásának veszélyét teremti meg. A B vírusnál az antigének változékonysága lényegesen kisebb, a C vírus esetében pedig elhanyagolható. Az 1977 óta az időről-időre visszatérő járványokban a H1N1 és a H3N2 A vírusok, illetve a B influenzavírusok a globálisan elterjedt kórokozók. Az avián törzsek az A csoportba tartoznak, itt a következő antigénstruktúrák fordultak elő: H5N1, H9N2, H7N7. H9N2, H7N2, H7N3. Kiemelkedő a H5N1 vírus szerepe. Ez 1997-től van jelen, patogenitása és terjedési képességgel határozottan növekedik, a szárnyasok tömeges pusztulását okozza. és ez ideig mintegy 50 igazolt emberi megbetegedésért és 37 halálesetért felelős.

A humán influenzavírus cseppfertőzéssel, microaerosol útján terjed, a légúti hámban szaporodik, azt súlyosan károsítja. A lappangási idő néhány óra és 1-2 nap között van. Hirtelen, magas láz lép fel, fejfájással, húzó izomfájdalmakkal, általános elesettséggel, kötőhártya huruttal. A torokképletek lobosak, egyéb fizikális eltérés rendszerint nem található. Jellemző a száraz köhögés, de hurutos tünetek is lehetnek. A beteg égő, kaparó, szegycsont mögötti fájdalomról panaszkodik. A kórfolyamat szövődmény nélkül egy héten belül lezajlik, a láz megszűnik. Átmeneti gyengeség, izzadékonyság maradhat vissza. A gyermekkori megbetegedés gyakori tünete a fentiek mellett a cervicalis lympphadenopathia, felléphetnek gastrointestinalis tünetek, aluszékonyság, lázas convulsiok. Az avián A/H5N1 vírus feltehetőleg a fertőzött állat váladékaival terjed. A kórkép hasonló klinikai tünetekkel kezdődik, jóval nagyobb azonban a virális pneumóniák gyakorisága. Ez az 5. nap táján kezdődik, a légzési elégtelenség egyre fokozódik, ARDS szerű kép alakul ki 2 és a beteg meghal. Az eddig észlelt, halállal végződő esetekben a betegek mindegyike vérzéses pneumóniában hunyt el.

A diagnózis az epidemiológiai helyzet ismeretében, járvány esetén, könnyen megállapítható. Az oki diagnózist a vírus tenyésztéssel történő kimutatása biztosítja. Sporadikus esetekben illetve a járvány kezdetén emiatt garatmosó folyadék, vagy köpet vizsgálata szükséges a diagnózis megállapításához. Influenza aktivitással december végétől március végéig kell számolni, az iskolai hiányzások számának gyors növekedése a járvány felléptének egyik legfontosabb indikátora. A laboratóriumi leletek nem mutatnak specifikus eltérést, a betegség kezdetén lehet leukocytosis (balratolt vérkép nélkül), később inkább mérsékelt leukopenia található.

Kezelése: Az átlagos súlyosságú, szövődménymentesen zajló influenza csak tünetei kezelést igényel. Lázcsillapításra acetaminophen, ibuprofen, paracetamol jól beválik. Gyermekeknek lázcsillapításra szalicilátot tilos adni. Tekintettel arra, hogy az influenza infekció és a vele 3 járó magas láz idősek, alapbetegséggel rendelkező betegek esetében súlyos állapotromlást okozhat, esetükben intézeti kezelés mérlegelendő. Specifikus antiviralis kezelés (oseltamivir) javasolható a következő betegcsoportok különösen súlyos vagy szövődményes influenza infekciójában:
• dokumentáltan csökkent immunitású, bármilyen életkorú betegek (kezelés alatt álló onkohematológiai betegek, transzplantáltak, dializáltak, HIV/AIDS betegek)
• előrehaladott COPD, illetve szívelégtelenség

A C-vitamin mindenre jó?

Sokan úgy emlegetik a C-vitamin felhasználást, mint mindenre jó gyógyszer volna. A C-vitamin valóban számtalan jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Kiváltképp fontos tudni, hogy az emberi szervezet képtelen a C-vitamin termelésre, így feltétlenül fontos, hogy természetes úton – gyümölcsökkel és zöldségekkel – vagy mesterséges úton – tabletta, rágótabletta, pezsgőtabletta – magunkhoz vegyük, hiszen hiányának komoly következményei lehetnek az emberi szervezetre nézve, már egészen fiatal korban is.
Forrás: Az Egészségügyi Minisztérium módszertani levele  -  Az influenza klinikuma, kezelése és a megelőzés lehetőségei

Meseválasztás és mesemondás
Ahhoz tehát, hogy akár klasszikus, akár modern „jó mesét” válasszunk a gyerekeknek, jó néhány szempontról elgondolkozhatunk: a mese vágyteljesítő szerepéről, gyermeki gondolkodásának megfelelő elemeiről, üzenetéről, nyelvi megformáltságáról- a legfontosabb szempont azonban az, hogy tetszik-e a mese. Tetszik-e a hallgatónak és tetszik- e a mesélőnek. A meséhez ugyanis szervesen hozzátartozik a mesélő, a mesemondó.

A mesélés egyik alapvető helyzete az esti mese. Ez a testi jóllét (tisztán és jóllakottan), a nyugalom és csend, az elalvás előtti ellazultság állapota, mely testkontaktussal, a szülővel való meghitt együttlét élményével, simogatással jár. Egyfajta ősi nyugalmi, bizalmi helyzet, amelyet a gyermek átél, és élményeiben a meséhez köti. Ez a tapasztalat, élmény- egység rögzül benne. Amikor mesét hall, a mese az élmény egészét, a hangulatot, a relaxált nyugalmi állapotot idézi fel benne.

A mesélt mese fejleszti a gyerek képzelőerejét, fantáziáját. Nem látja el sablonokkal, előre gyártott képi, vizuális megoldásokkal. Amikor a mesehallgatás a bölcsödében, az óvodában- esetleg az általános iskola alsó osztályaiban- történik, már magában szocializációs hatású, azáltal, hogy a gyereket olyan helyzetbe hozza, melyben alkalmazkodnia kell a körülményekhez, társaihoz, a pedagógushoz, vágyait tudatosan jeleznie, kontrollálnia kell.

Fontos, hogy olykor teremtsünk alkalmat a gyerek számára, hogy ő maga legyen a mesemondó! A nehezen kommunikáló gyereket is szóra lehet bírni a mese segítségével. A gyerekek szeretik kitalálni a meséket, különösen ha ehhez megfelelő helyzetet teremtünk és segítséget adunk. Beszéljük meg a gyerekkel, hogy kik legyenek a szereplők, hol és mikor játszódjon a történet, milyen kapcsolat, viszony legyen az egyes karakterek között. Érdemes kihasználnunk azt a feszültséget, amit a befejezetlenség érzete kelt, hiszen ahogyan a felnőttek, úgy a gyerekek sem szeretik, ha valami lezáratlan marad. Inkább maguk találják ki a mese végét, semhogy elvarratlan szálat, lebegő feszültséget hagyjanak. A befejezés milyensége sokat elárul rólunk, egyéniségükről, problémamegoldó képességükről és aktuális szorongásaikról. A mesék gyógyító ereje. A mese mindig olyan problémát vet fel, ami az élet működését, szokásos rendjét, biztonságát veszélyezteti. Az alaphelyzet: az egyensúly megbomlása és a hősök küzdelme, melyben az egyensúlyt helyreállítani igyekeznek. A hősök utakat mutatnak, melyek kivezetnek – kivetethetnek az alaphelyzetből, ám ezek az utak koránt sem mentesek a veszélyektől, akadályoktól, buktatóktól. A hős azonban felvállalja a sorsát, elindul az úton, nem fél a változástól, a változtatástól.

A mesék tulajdonképpen csak az utóbbi két évszázadban váltak „gyermekműfajjá”, korábban a felnőttek világának részei voltak, számukra nyújtottak segítséget és lehetőséget önmaguk és a világ mélyebb megismerésére, megértésére, sorsuk elfogadására és megváltoztatására. A népmesék például végigkísérték a falusiak életét bölcsőtől a koporsóig. A különféle történetek a valóság más és más aspektusait tárták fel. A mesék univerzális- jellegét, gazdagságát mutatja a mesei műfajok sokfélesége is: vannak olyan tapasztalatok, tanítások, melyeket külső szemlélőkét állatmeséken keresztül ismerhetünk meg, vagy szenvedő alanyként a tündérmesék világában. A novellameséket a józanész megfontolásai irányítják, a legendamesékben az isteni rend igazságai érvényesülnek. Az önirónia és humor a tréfás mesék és hazugságmesék alapját adják. Ezek az igen különböző nézőpontok segítik a
befogadót abban, hogy megtanuljon életére, sorsára több szempontból is rálátni.

Arra a kérdésre tehát, hogy a klasszikus vagy a modern mesék „jobbak- e”, nem sikerült válaszolnom. Egy azonban biztos: Ha a szülő lehetőséget ad a gyerek számára, hogy ne legyen egyedül, amikor a mesét nézi vagy hallgatja, hanem ott van vele, azzal helyzetet teremt számára, hogy a nap folyamán felgyűlt feszültségét, bosszúságát, haragját a szülő biztonságot, nyugalmat, szeretetet adó közegében oldja fel. „A televízióban fröcsögő művér és a tündérmesébe rejtett erőszak között a legfontosabb különbség az, hogy az utóbbit a szülő meséli gyerekének az ágy szélén üldögélve.”- írja Ranschburg.

A csodákban való töretlen hit: a gyermekek sajátja. Mi, felnőttek általában realistának mutatjuk magukat. Nem gondoljuk, hogy jön a jó tündér és teljesíti három kívánságunkat, vagy egyszer csak utunkba akad az örök élet vízét ontó forrás. Mégis: sok- sok pénzt költünk szerencsejátékra, és bizony az örök egészségünk érdekében is hajlamosak vagyunk igen kétes tudományos értékű újításokat kipróbálni. Olykor megborzongunk a sötétben, rossz érzésünk lesz, amikor a fekete macska szalad át előttünk, és eljátszunk a gondolattal, hogy a NASAkutatói bizonyosan sok tucat űrlénnyel találkoztak már, azonban a világ előtt titokban tartják ezeket az eseményeket. Mi, okos és realista felnőttek sem vagyunk mentesek a csodavárástól, a gyermeki gondolkodásmód elemitől.

Van, ami az életkor előrehaladtával sem változik

Különböző életkor, különböző érdeklődési köröknek ad teret az ember életében. A fiatal életkor meghatározó tulajdonságai közé tartozik a meggondolatlanság, a forrófejűség, az akaratosság. Az életkor előrehaladtával az ember megfontoltabbá és higgadtabbá válik, hiszen minden döntésének és tettének következményei lesznek, melyért már saját magának kell felelnie. Ám a legtöbb tulajdonságunkat nem az életkor határozza meg: makacs lehet az ember fitalan és idősein, van, ami egy emberöltő alatt sem változik.

Forrás: Made in Tündérország”-A klasszikus és modern mesék hatásai

Előadás részlet
Memóriánk sokszor okoz problémát, elfelejtjük hová indultunk, vagy hirtelen nem
jut eszünkbe egyik ismerősünk neve. Ilyen esetekben nem kell rögtön orvoshoz rohanni, vagy elkezdeni azon gondolkozni, hová is tettük a nagyi cavintonját.
Az emberi memória egy roppant bonyolultan működő szerkezet, ebből következően rengeteg problémája lehet. Azt már Doktor House óta tudjuk, hogy egy betegségnél minden összefügghet mindennel, ez a memória zavarainál sincs másképp. Így nem csoda, hogy a konferencián több tudományág neves szakemberei közelítették meg a problémát másmás szemszögekből.

A memória modellek kutatásában már ismerik a dolgok mozgatórugóját, a kormányt, ami irányítja a kerekeket, csak arra a mechanizmusra kell még rájönni, amivel ez a bonyolult szerkezet működik.

Freund Tamás egyik alapkérdése az volt, hogy az emberi agy képes-e megismerni
önmagát. Az agykutatás óriási fejlődésen ment keresztül. Freund és kutatócsoportja elsősorban az agykéreg működését vizsgálja. A magasabb rendű idegműködésünkért ez a 3-4mm vastag lemez felelős. Az agykéreg 2 négyzetméter felületű lenne kiterítve és mintegy 100 milliárd idegsejtet tartalmaz, ezek komplex hálózatai valósítják meg, vezénylik le, tervezik meg cselekedeteinket, s itt, az agykéregben születnek meg az új ötleteink,
itt rejlik a kreativitásunk.

Az agykéregben olyan fontos kérdések keletkeznek, amelyeket bár fel tudunk tenni, de természettudományos módszerekkel nem adható rá válasz: mi létezésünk értelme. Freund Tamás ismertette az agykérget felépítő idegsejtek fő típusait. A piramissejtek képezik a legnagyobb tömeget - érdekes, hogy 1 piramissejt 10-100 ezer membránsejtkapcsolatot képes alkotni. Szinte kibogozhatatlan sűrűségű a hálózatuk, 1 idegsejt 40-60 ezer idegsejtet képes behálózni. A kapcsolatok neve szinapszis ez a memória alapegysége.

A piramissejtek szinkronizálását a gátlósejtek biztosítják, 1000-2000 sejtet képesek
beidegezni, de őket is összehangolják a ritmusgeneráló - pacemaker sejtek. Az agykéreg emléket tárolni szinte végtelen mennyiségben tud, de Freund Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy az emlékek előhívása megy nehezebben, ez a szűk keresztmetszet". Az emlékek minél egyedibbek, annál könnyebben előhívhatók s annál inkább más jut eszünkbe róluk, és ez az, amit a hétköznapok nyelvén kreativitásnak hívunk.

Freund neurobiológusként azt állította, hogy igényt és feltételt kell teremteni arra, hogy a belső világunk is részt vegyen a mindennapjainkban. Az előadó szerint veszélyben van a kreativitásunk, az igények és feltételek sem kedvezőek a belső világunk bevonására példaként említette az akadémikus, hogy interneten szörfölgetve nem lehet megjegyezni semmit, mert a felületes figyelem csökkenti
a kreativitást, az emlékezetünk minősége is romlik számítógép közbeiktatásával.
Freund szerint az információs robbanás és a globalizáció adaptációs nyomást jelent az
emberi agyra. Az agy számára az információs környezet is környezet, és az agy ez alól is keresi a kibúvókat. Veszélyt jelent még az is, hogy az alkohol és a drogok útját könnyebb választani a felelős döntések helyett. Freund szerint a kulturális örökség egyre rosszabb hatásfokú továbbadása is komoly veszély, mert ha a biológia örökségünk továbbadása is ilyen rossz hatásfokkal működne, akkor egy-két generáció alatt kipusztulna az emberiség.

A kulturális örökség nem megfelelő örökítésének következménye az önzés, terrorizmus, vallási szekták elterjedése. Az önzésről kifejtette, hogy az emberi közösségek 100-200 fős méretben születtek, ennek következménye az, hogy ma is
maximum 300 főt képes az emberi agy szociális közösségben nyomon követni. Példának hozta fel a nyálkás penészt - amely amőboid sejtekből álló telep - állábakkal mozogni is képes, és akár arrébb taszítja a szomszédját, ha útban van neki. Egész addig, amíg ki nem szárad a telep, mert akkor átalakul. A telep harmada spóratartó szárrá alakul, amelyek kiszáradnak és elröpülnek - a közösséget fenyegető veszély hatására az egyedi sejt nem maradhat önző.

Ellenben az önző génvariáns csak spórává alakul, és a környezetét alakítja át szárrá, de ha a számuk 30-40 %-on túl növekszik, megfojtják az egész telepet. A biológiailag determinált önzés kiútjait is ismertette az akadémikus: kisközösségek újraalakítása, a belső világok hatékonyabb bevonása. Freund Tamás szerint a belső világ gazdagítása művészeti nevelés és katartikus élmények nyomán lehetséges, de erkölcsi-etikai oktatás is szükséges hozzá, és a példaadás sem felesleges.

Forrás: Előadások: „A memória alapegysége” „Memória modellek„

Milyen hatása lehet a gyermekek fejlődésére a puzzlenek? A következőkből kiderül, sőt az is, hogy magunk milyen puzzle technikákra taníthatjuk őket illetve milyen kirakósokat csinálhatunk otthon!

Kirakósok (Puzzle-válogatás, Tangram, Pentominó, Blokus )
A foglalkozás fő célja a  nagyobb gyermekek számára a geometria „térlátás”, becslés, saccolás, összemérés, alapfogalmak, területszámítás
(terület-egység fogalma, egység választása, átváltás nagyobb/kisebb egységre. Négyzet tulajdonságai, Négyzet területe: 2, 8, 18,… területegység, vagy 4, 9, 16, …területegység, összemérés, szemmérték, területbecslés.) A kisebbeknek számára pedig a szem-kéz koordináció, finom-motorika, kitartás, figyelem (elcsúszkálós puzzlek, tapadó puzzlek, kerettel, keret nélkül…,)

Rendszer alapjai, teljes variáció felépítése, felismerése (pentominók), hasonlóságok felismerése (négyzetes puzzlek), a már tapasztaltak felhasználása. Tapasztalatok kiértékelése, véleményalkotás: puzzle, vagy pasziánsz, logikusan levezethető megoldás, vagy próbálkozásos megoldás, nem a darabszám számít, de számít a darabszám, azonos méretek –összeilleszthetőségek sokasága, elforgatás/tükrözés síkban és lapraforgatás, „Pimasz-kirakósok”, amelyekben picuri az oldalméretek különbsége. Ezeknek ritkán találunk helyes megoldást próbálkozással, a pontos ellenőrizhetőség hiánya miatt. Játékok anyaga: fa, műanyag, filc, papír, karton, csont, homokba húzott vonalakon, textília, kő, stb. Melyik miért és tulajdonságok: pl.: filc a terítőn nem csúszik…

Általános célok mindkét korcsoportnak:
Ne kezdj neki azonnal! Készíts tervet! Keress hasonlót! Ne add fel! Értelmezd, hogy mitől nehéz, miért nem sikerül véletlen próbálgatással! Keress mankót!

Olyan foglalkozás, ahol javasolt, hogy a kicsik és nagyok külön dolgozzanak, ill. játsszanak (mint például a kirakós)

Kicsiknek: Egy-egy asztalon egy-egy „csúszkálós” papírból szétvágott puzzlet készítsünk elő, amiből a figurákat próbálgatással, önállóan alakítgathatják ki. A négy féle tartalmú (1./ a „7 db-os”, 2./ a „8 db-os”, 3./ a „tojás”, 4./a „kereszt-félhold”) asztalok között, vándoroljanak körbe a feladatot megoldott kölykök. (A „kereszt-félhold”-hoz tegyük ki a kicsinyített megoldást is és a továbblépések előtt leltároztassunk, hogy (nem szóródott-e el valamelyik elem.) Ezután: frontálisan átbeszéljük a pentominós kirakót, majd megoldatni a 8x8-ast úgy, hogy már gondolkodva, taktikusan, elemek „nehéz/könnyű” sorba rendezésével.

Nagyoknak: A Tangram-mal kezdve, saját kezűleg hajtogatással elkészítés A4-es lapokból a segéd-vázlat önálló értelmezésével, majd a 7 db-os négyzet területszámítós kirakását frontálisan levezényelni. Azután készítsenek még 2 db kicsi háromszöget és területszámítós értelmezéssel rakják ki a 9 db-os négyzetet. Majd, oldják meg az oldalhosszas, esetleg még a ravaszságos feladatlapot.

Puzzle készítési ravaszságok

Ha a terület darabolása az oldalakkal párhuzamos, akkor ugye mindig kirakható lesz a nagy négyzet,
amikor az elemek összes területe: 1, 4, 9, 16, … db egységnégyzettel megegyezik.
(Ezek a könnyebb feladványok, mert „iskolázott agyunk a négyzetet ritkán látta” sarokra állítva.
Ámha, a terület darabolása az átlókkal párhuzamos, (sarokra állított négyzetekben gondolkozva) akkor nehezebb lesz megtalálnunk a feladvány megoldását. A nagy négyzetek területeit: … 2, 8, 18, 32, db kisnégyzet összes területe kiadja, de a puzzle tartalmazni fog 45 fokos vágásokat is. (Legérdekesebb ilyen feladvány a „Négy meg egy”)

A „4 meg 1” puzzle
Vágd ki (vágd szét nagyon pontosan) ezt a „négyzetkirakós” puzzlet, meg még hozzá a pici négyzetet… Azután, ebből az öt darabból rakj ki egy másik négyzetet. (Segítség: összehasonlítással mérd össze az elemek oldalhosszait és vedd észre azt is, hogy a négyelemes nagy négyzet területe a kicsi négyzet területének pont a nyolcszorosa. Ebből ugye az követezik, hogy az ötelemes négyzet oldala a pici négyzet oldalának háromszorosa lesz…)

A „4_meg_1” megoldása
Ha sikerült már próbálgatással is, akkor sas szemed van. Ha gondolkodnál is rajta, akkor figyeld meg hogyan lett felosztva a kiinduló négyzet: A felső baloldali ábra 8 db egységnégyzet (=pici négyzet) területű négyzetet mutat. (Az új négyzet pont 9 db egységterületű lesz, tehát az oldalhossza a pici négyzet oldalhosszának 3-szorosa.) Sokat segít, ha minden elemet megvizsgálsz és olyan állásban helyezel el, hogy vízszintesen is és függőlegesen is a pici négyzet oldalhosszával mérhető legyen.
Jó szórakozást!

A puzzle varázsa

A puzzle igen régi eredetű játék, mely egy bizonyos kép részletekből való összerakásáról szól. Mindegy hogy hány darabos a puzzle, hogy színes vagy fekete-fehér, hogy tájképet vagy állatot ábrázol. A lényeg, hogy te alkotsz egészet és teljeset apró darabokból, a te kezed varázsol értelmetlen részletekből beszédes egységet. Épp ezért a puzzle nem csak remek kikapcsolódás, de igazi meglepetés és csoda is!

Forrás: Játéktan

Az időskor boldogsága

Legtöbb ember az utolsó negyed életét is szeretné értelmesen leélni. Mert a
nyugdíjjal belép az életünkbe egy új életforma, és a régi vágyak
megvalósításának időszaka. Megfigyeltem sok ember nyugdíjba menés után a
semmittevés és a kocsma látogatásán kívül nem tesz semmit, nem érdekli
semmi. Ez a szemlélet és életmód rövid időn belül a temetőben ér véget. Az
értelmes munka az idős embert jövőtervezésre, gondolkodásra, új ismeretek
megszerzésére, sőt új barátok megismerésére serkenti és nem utolsó szempont, munkájával kiegészíti a nyugdíját. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok vittek engem egy bozótos, gazos, elhanyagolt hegyoldalhoz. Aztán az egész család kivonult terepszemlére a szép kilátás, a jó levegő, a csend meggyőzött
mindannyiunkat, hogy ez a földdarab a miénk legyen. Nevet is adtunk a frissen
szerzett birtokunknak, a keresztségbe Pampa nevet kapta.

A hegy lábánál nagy magas fű tenyészett, ami az afrikai szavannák pampa
füvére emlékeztetett. Aztán már az egész család csak úgy emlegette, hogy
megyünk a pampára. Ez a pampa aztán adott nekünk bőséges munkát, mire
minden bokrot, fát, gyökerestül kiszedtünk. Kifelé menet már az úton is
gyönyörködhet az ember a mezei virágok orgiájában, ahogy elkápráztatják a
szemet és betöltik a szívet szépségükkel. Közvetlen az út mellett vadrózsa
bokrok pompáznak rózsaszín szirmaikból rózsa illat száll.

Aztán a pipacsok piros virágja virít kis a repce sárga színe közül, vadbükköny
rózsaszíne integet a cigányzab mögül, pásztortáska apró virágja fehérlik a
szarkalábak kékjével, és e hatalmas csokor fölé magasodik a szamártövis
szürkészöld levele. Festő ecsetére való kép, hogy sokan és sokáig láthassuk ezt a természet adta gyönyörű képet. Az oldalban volt egy romos pince, amit kitakarítottunk, az előtte lévő összedőlt présházat eltalicskáztuk, máris volt egy enyhet adó hely ahova betudtunk ülni. A pincére ajtó került és máris volt a szerszámoknak zárható helye. Ezen működésünket a falu úgy értékelte, hogy nem vagyunk normálisak, hogy ilyen munkába belekezdünk. Ezt többször értésemre is adták, ki finomabban, ki nyersebben. Addig-addig járt ki az egész család, míg egyszer csak elfogyott a bozót. Józsi bácsi egy arra járó gazda őszintén összefoglalta a falu véleményét „Janikám, mikor ti ebbe belefogtatok, mindenki bolondnak nézett benneteket.

Őszintén hozzátette, még én is. De higgyétek el nekem, nemsokára irigyeitek is
lesznek. Ha valaki értelmét látja a munkának az a munka nem nehéz, az a munka
gyorsa megy. Olvasta valahol, hogy Oroszországból Szibériába száműzték az
embereket kísérlet képen kavicsot talicskáztattak velük a tengerbe, ez teljesen
értelmetlen munka volt, valamennyien beleőrültek. Józsi bácsi ilyen és ehhez
hasonló történetekkel rukkolt elő, ahányszor csak találkoztunk, talán tudatosan,
vagy tudat alatt, de segített vele. Feri a szomszédom pincéjében pedig, he kijött,
mindig áldoztunk a hegy szellemének egy- két pohár borral, hogy segítsen
minket és több erőnk legyen. Aztán vettetünk babot, krumplit, kukoricát,
dinnyét, paprikát, paradicsomot, zöldségfélét. Minden szép lett, minden bő
termést adott. Igaz, hogy rengetget dolgoztunk vele. Szerettem ezt a munkát, bár
estefelé nagyon elfáradtam, sokszor alig vonszoltam magam. Volt úgy, hogy
olyan formán voltam, mint Bicskei bácsi, aki úgy imádkozott „adj uram annyi
erőt, hogy letudjak feküdni, majd reggelre összejön annyi, hogy feltudok kelni”.

Őszre aztán összehordtunk annyi téglát, hogy az összedőlt helyére építetünk egy
kis tanyát. Ha kimentünk már nem ért bennünket a szél, az eső volt hova leülni,
ha enni akartunk. Malteroztunk, meszeltünk, és a még nemrég romok helyén egy
szép kis tanya állt. Valahonnét tűzhely is került és főztem is rajta olyan egyszerű
tanyai ételeket, paprikás krumpli, lecsó, öröm volt nézni a kis unokákat, hogy
ettek, hogy dicsérték „ Papa, te ,de finomat tudsz fűzni”. A teraszok benépesedtek szőlőtőkékkel, a karók úgy álltak mellettük sorba, mint a katonák. Pompázott minden, kezdtek már érni az első gyümölcsök a munkánk gyümölcse a fáradságunk első fizetsége. A természet fizetett,a természet tette a dolgát. Nem kell égrengető esetnek történni, hogy egy kis öröm érje az embert.

Mivel sokfélék vagyunk, így örömeink, bánataink is sokfélék, sokszor furcsák
szokatlanok és ezt ki így, ki úgy éli át. Nekem az is nagy öröm, ha egy egresbokron pár szem egres kövéren, pocakosan sütkérezett a napon. Később
akis cseresznyefán láttam egy szem pirosodó cseresznyét, ami olyan
szégyenlősen kandikált ki a levelek közül, mintha szégyellni kellene, hogy csak egy szem egyedül van. Amint üldögélnek a hűvösön, nézte a diófa mélyzöld
leveleit, hosszú szép hajtásait a libbenő szél egyszer csak elém tárja első
termését, négy szem diót. Felkelek, körül járom, nem akarok hinni a
szememnek, de a tény az tény, örömömben megsimogattam a fa derekát. Utána
jó ideig azon gondolkodom, vajon hogyan csinálta ez a kis diófa, hogy idáig
nem vettem észre. Biztosan meglepetésnek szánta az első termést, de a csalafinta
szél, mint a pletykásasszony elárulta a titkát. A szőlőtőkén is egy fürt
szégyenlősen kínálta magát, mint az eladólány, kék szemével szinte kikacsint a
levelek közül, hogy vegyen észre, már érik. Istenem mennyi kis öröm és mind az
enyém, amit nem vehet el senki. Most még a rádiót sem kapcsolom be,
függetlenítem magam az emberiségtől, csak a természet hangjait hallgatom és
élvezem a tökéletes nyugalmat. Kint ülünk a tanya előtt a feleségemmel itt
nyugalom, van, mert ez a nyugalom földje. Egy sárgarigó az öreg cseresznyefa
száraz ágán állva olyan füttykoncertet csap, hogy öröm hallani. Ettől aztán olyan
nyugalom száll rám, hogy leragadnak a szemeim. Vagy fél órát szundikáltam,
amikor egy szemtelen légy kedveskedése felébresztett. A rigó újra kezdte, vagy
talán abba sem hagyta. A langyos szél játékosan beletúrt a hajamba, mintha csak
vigasztalni akarna az ébredés után.

Feküdtünk a nyugágyban két megőszült hajú ember élveztük a természet minden
áldását, a csendet, a jó levegőt, a napfényt. Ez a nyugalom – ez a boldogság ez az öregkor öröme, de sok ilyen nap kellene még! Megsimogatom öreg párom kezét és elindulunk a hegyoldalnak, hogy megszabadítsuk a szőlőt az erőszakos gyomoktól. Az este ahogy közeleg, meg – meg ropogtatjuk fáradt csontjainkat, elnézünk a messzi tájra, mely úgy terül elénk, mit egy megfeszített hatalmas tájkép. A nap elbújik a hegy mögött, a fák árnyékukat vetik a földre, a langyos esti szél megszárítja a hátunkon a vizes inget. Összeütjük a kapáinkat, hogy hulljon le róla a föld. Az esti harangszóval lassan elballagunk egy szép, nyugodt verőfényes napot viszünk a szívünkbe haza.

Az öregedés szépsége

A legtöbb ember az öregedés legkisebb jeleire is pánikba esik és nem akar megbarátkozni a gondolattal: a kor nyomot hagy testünkön és lelkünkön. Sokak számára az öregedés olyan folyamat, melyet képtelen elfogadni és együtt élni vele, ezért, ha van rá lehetőségük, mesterséges úton küzdenek ellen, ha nem, hagyják, hogy az elmúlás lassú folyamata megkeserítse életüket. Az öregedés azonban lehet szép és méltóságteljes, ha ember képes ezt az időszakot is csak múló korszaknak tartani az életében és megtalálni benne a szépet.

Forrás: Csizmadia János novellái

Kisgyerek és alvás: kötődést segítő neveléssel jobb alvó lesz a kicsi

Nappali és éjszakai gondoskodás elválaszthatatlan fogalmak. A nappali nevelés az éjszakai gondoskodásban is jelen van, ugyanúgy, ahogy a kisgyerek nappali vérmérséklete felismerhető az alvási szokásaiban. Azok a csecsemők és kisgyerekek, akiket nehéz elaltatni, nappal is igénylik a babusgatást. Különösen fontos ez a nyűgös kisbabáknál, akik nehezen alkalmazkodnak a méhen kívüli élethez, és szükségük van arra, hogy csillapítsák nyugtalanságukat. Ha napközben is sokat van kézben a csöppség, akkor könynyebben kialakulnak az éjszakai alvási szokásai is. A szülő egyre ügyesebben gondozza a kisbabát, ettől erősödik az önbizalma, és ez érezhető lesz az éjszakai gondoskodásban is. A nappali gondoskodás többször is szóba kerül könyvemben, különösen az első fejezetben. Ennek része a gyakori mellrehelyezés, a hordozókendő használata, a gyors válasz a sírásra, az együtt alvás, a gyakori testkontaktus és mindezekben az apa aktív részvétele.

Hogyan találjuk meg a legjobb alvási módot?
Fontos, hogy még azelőtt vigyük a babát a családi ágyba, hogy elkezdődne a rendszeres éjszakai sírás, vagy mihelyt a legkisebb jelét adja annak, hogy nem akar egyedül aludni. Az alvás körül adódó gondok nagy részét megelőzhetjük, vagy legalábbis csökkenthetjük, ha együtt alszunk a babával. Így már az első hónapokban kialakulhat az összhang a babával, ami felkészíti a szülőt a későbbi éjszakai gondoskodásra. Ha már minden mást kipróbálva visszük
magunkkal a gyereket a családi ágyba, attól általában nem várhatunk gyors megoldást. A már kialakult problémák orvoslása megterheli a szülőt és a gyereket is, ezért érdemes megelőzni őket (és nem a problémák utólagos megoldásán gondolkozni). Próbáljunk egy lépéssel a kisbaba előtt járni. Mi alakítsuk a szokásokat és igyekezzünk, hogy ezek jó szokások legyenek. A gyerekek gyakran nagyon világosan jelzik, hogy a szüleik mellett akarnak aludni, ez az igényük. Ilyen jelzés, ha a szülők reggel a csukott hálószobaajtó küszöbén szenderegve találják kétéves gyereküket. Ha a szülők nem lelkesednek az együtt alvásért, akkor fontolják meg a többi lehetséges módszert: illeszthetnek kiságyat a szülői ágyhoz, helyezhetnek matracot vagy hálózsákot a padlóra, vagy aludhatnak együtt a testvérek.

Hogyan szoktassuk rá a kisbabát az esti elalvásra?
Nem hiszek a merev napirendben és a szigorú éjszakai dresszírozásban, de az igaz, hogy a kisbabák alvási szokásai bizonyos mértékig tanult folyamatok, és szükség lehet némi szoktatásra ahhoz, hogy a kicsi álomba merüljön. Fontos, hogy bizonyos jelek láttán
felismerje a baba, hogy alvás következik. Az esti szertartások során átalakul a helyszín, és világossá válik az üzenet: eljött az alvás ideje. A gyerekek megtanulják, hogy az ágy alvásra vagy csöndes összebújásra való, nem pedig hancúrozásra vagy játékra.

A lefekvés ideje
A napirend általában kerülendő szó a kötődést segítő nevelés szótárában. Ha viszont az alvásra akarjuk valahogy rábírni a gyereket, általában kell egy meghatározott időpont, amikor ágyba dugjuk, és a nappali pihenésnek is konkrét ideje van. Ha megoldható a családban, próbáljuk meg kialakítani a mindennap ismétlődő esti menetrendet. Sok olyan gyerek van, főleg a több emberes babák, akik mindenféle szabályozásnak ellenállnak, akár nappali, akár éjszakai alvási-ébredési szokásokról van szó. A lefektetés ideje nem feltétlenül jelent egyet az elalvás időpontjával. Az alvás nem olyan állapot, amelybe belekényszeríthetnénk a gyerekeket. Akkor alszik el, ha elnyomja az álom. A szülők feladata, hogy megteremtsék az álomhozó környezetet. A nagyobb (három-négy éves vagy idősebb) gyerekeknek és az iskolásoknak kell egy meghatározott időpont, amikor ágyba kell bújniuk. Egyes szülők merev és a valóságtól elrugaszkodott álláspontra helyezkednek a lefekvés időpontjával kapcsolatban: „Hét órakor ágyban kell lenned.” A másik véglet, ha a szülők azt nevezik a lefekvés idejének, amikor a kicsit elnyomja az álom. Mivel minden családban más-más életritmus és más-más viszonyok uralkodnak, az előre kijelölt időpontok nem olyan népszerűek vagy könnyen betarthatóak, mint régebben voltak. A tankönyvekben szereplő, este héttől reggel nyolcig alvó kisbaba életéből nagyrészt kimarad a családi együttlét, főleg az apjától kapott gyengédség.
(Egyébként ilyen baba kizárólag a tankönyvekben létezik.)

Úgy látom, két oka van annak, hogy a szülők annyira ragaszkodnak a korai lefekvéshez: az anya holtfáradt a nap végére, az apa pedig nem szívesen tölti az estét egy nyűgös és fáradt kisgyerekkel. Erre van megoldás. Teremtsük meg otthonunkban a feltételeket ahhoz, hogy este örömünk teljen a kisgyerekben. Vezessünk be egy késő délutáni pihenőt, hogy amikor a papa hazaér, élvezhesse a gyerekével töltött időt, a mama pedig végre lélegzethez juthasson. Ne tartsunk attól, hogy íratlan szabályokat hágunk át, ha a kisbaba még nem alszik kilenckor vagy tízkor, vagy ne adj’ isten, csak a szüleivel egy időben kerül ágyba. Ez a szokatlan időpont leginkább a népes és elevenen nyüzsgő családokban fordul elő, vagy ott, ahol az apa későn ér haza a munkából. A kisbabák sokszor úgy alakítják ki az alvás-ébredés ritmusát, ahogy az legjobban megfelel a szükségleteiknek az adott családi viszonyok között.

Pihentető alvás

Sokan úgy vélik a pihentető alvás alapfeltétele a teljes csend és sötétség, mások a levendula illatra vagy éppen a meleg tejre esküsznek. Az alvás akkor igazán hatékony, ha se túl kevés, se túl sok időt nem töltünk alvással, azt viszont zavartalanul tesszük. Ha túl meleg vagy túl kemény/puha az ágy egészen biztosan nehezebb eléri az igazán kipihent állapotot, ahogy befolyásolja az étrend és a kiegyensúlyozott életmód is az alvás minőségét.

Forrás: Kutatás: Hogyan altassuk el a kisbabát, és mit tegyünk, hogy ne riadjon fel

Tulajdonképpen nem szerencsés egyértelmű határvonalat húzni az idősek szociális és emocionális szükségletei közé, mivel érzelmeiket minden esetben jelentősen befolyásolják a körülöttük lévő szociális feltételek, történések. Ezen körülmények továbbá nagy befolyással bírnak önbecsülésükre, főként olyan ember esetében, akit állapotának folyományaként, csökkent képességei miatt, reményvesztettség vagy akár elutasítottság érzése nyomaszt, s ezek az énképében folyton erősödő félelmek végül arról győzik meg, hogy csakugyan alkalmatlan, bármiről legyen is szó.

Tudjuk, hogy a szellemi képességek egyénenként változnak, illetve bizonyos neurológiai, vagy traumatikus zavarok következtében korlátozódnak, csökkennek. Ezért nagyon fontos a zeneterápiás koncepció megtervezésekor figyelembe venni az egyéni szellemi állapotokat, kondíciókat, ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk azt a tényt, hogy az idős emberek igenis képesek új ismeretanyag elsajátítására, megszerzésére.

Ez a felismerés döntően fontos a rehabilitációs munkában is, mivel a motiváltság segítségével képes lehet például bizonyos mozgási folyamatok újratanulására, s ez sikerélményt okozva indít el olyan folyamatot, amely szociális viselkedésében, önállóságában pozitív változásokat eredményezhet. A tanulás szórakoztató dolog, s az idősek szívesen tanulnak meg dalokat, verseket. A tanulásorientált zeneterápia legfőbb szempontja azonban a testi állapot és az emocionális stabilitás figyelembe vétele kell, hogy legyen, mivel bármely jó ötlet kudarcélményt is okozhat. Éppen ezért a terapeutának minden esetben felül kell vizsgálnia, hogy az új képességek elsajátítása sikeresen kivitelezhető-e, és növekvő önbecsülést eredményez, vagy sikertelenséghez, és még több csalódáshoz vezetve dühöt és az önbecsülés
elvesztését váltja-e ki. Kiváló példaként szolgál a zeneterápia felhasználásának eredményességére az a kutatás, amely Alzheimer kórban szenvedőkkel végzett tevékenységről számol be.

Alzheimer - kórban szenvedők zeneterápiája

Az Alzheimer-kór és a demencia okai ugyan különböznek, tünetei sokban hasonlítanak egymásra.
Ezek a következőek:
•a kognitív funkciók beszűkülése
•emlékek felidézésének nehézsége
•viselkedési zavarok
•elbutulást követően kialakuló gyors biológiai leépülés
•folyamatos állapotromlás, amelyek megnehezítik és megváltoztatják az egyén
•mindennapi életvitelét
•önellátó képességét
•szociális viszonyait

Mivel pontos okai mindez idáig tisztázatlanok, legfontosabb feladat a szenvedés csökkentése
és az a segítség, amely a teljesebb, kiegyensúlyozottabb élet kialakítására törekszik. A zeneterápiás módszerek megfelelő módon történő felhasználása segítséget nyújthat mindezekben.

Emlékek felidézése zenével
A zene emlékezet serkentő hatásának hátterében az asszociatív és környezeti ingerek stimulálása áll, ami az emlékeket mobilizálja, segít a megnyugtatásban és az ellazulásban,
ezáltal az információ-visszanyerési képesség megnő. Így sokszor súlyos sérültek is képesek arra, hogy régi dalaikat felismerjék és élvezzék. E dalok hallgatása, éneklése serkenti az emlékezetet és erőt ad a bizonytalanságtól való félelem elviselésére. Léteznek zenei játékok, dallamfelismerés, dalcím alapján dalok eléneklése, dúdolása, stb., amelyek hasonlóan eredményesek lehetnek az emlékezőképesség felébresztésében. Az emlékek felidézése örömet okoz, növeli az önbecsülést, és másokkal való kapcsolatteremtésre serkent.
Kutatási eredmények
-Clendaniel és Fleishell kísérletükben azt vizsgálták, hogy az Alzheimeres betegek gyakori elkóborlásainak száma zeneterápia hatására csökkent, és a Mini Mental Tesztben mért kognitív részek során 60%-ukban eredményes javulást tapasztaltak.
-Brotons és Pickett-Cooper a betegek nyugtalanságának zeneterápiával történő leküzdését vizsgálta. Megállapították, hogy a zeneterápiás ülések alatt és után kevésbé voltak nyugtalanok, mint előtte.
-Millord és Smith azt kutatták, hogy a terápiás csoportban történő éneklés hogyan hat a betegek magatartására? Kiderült, hogy a terápia előtti és utáni magatartásuk különböző volt, fizikai és szociális aktivitásuk nőtt, verbális megnyilvánulásaik gyarapodtak.
-Shively és Henkin szerint a zene és mozgásterápia kombinált alkalmazása segíti a
tájékozódási képesség fejlődését, biztonságos környezetet teremt, kreatív önkifejezési lehetőséget nyújt.

Kijelenthetjük tehát, hogy a jól megválasztott zeneterápiás módszer alkalmazása esetén
csökken az elkóborlás, az emlékezet megtartása javul, de legalábbis kisebb mértékben romlik,
a szociális interakciók megnövekednek, így az izoláció csökken. Amennyiben enyhén, közép súlyosan vagy súlyosan dementálódott, idősek otthonában élők számára szeretnénk az előbbiekhez hasonló, zeneterápiás foglalkozásokat tartani, mindenképpen megfontolandó, hogy mindezt csoportos, vagy egyéni formában tegyük-e, tekintettel arra, hogy az állapotbeli különbségek jelentősen képesek befolyásolni a terápia eredményességét. Tapasztalataim szerint az enyhe, vagy közép súlyos demens beteg viszonylag jól illeszkedik be a csoport munkájába, és a szellemileg épek is képesek őket tolerálni. A súlyosan dementálódottakkal azonban célszerű egyénileg foglalkozni.

Alzheimer-kór és a család

A hozzátartozó számára az Alzheimer-kór  súlyossága fokozódásával egyre nagyobb teher hárul. Ők is áldozata a betegségnek, ahogy a beteg. Mivel az Alzheimer-kór évekre kiterjedő betegség , így óriási erőfeszítést igényel. Ezért folyamatosan elérhető, egyéni igényeihez igazított segítség szükséges. Sajnos ez hazánkban még csak részben megoldott. Az USA-ban az Alzheimer-kór a harmadik legköltségesebb betegség, a kiadások pedig a betegség súlyosbodásával egyre csak nőnek.

Forrás: Jani Gabriella: Receptív és aktív zeneterápia időesk otthonában 

Mitől számat egy mese klasszikusnak? Tündérek és törpék hős tettei teszik azzá, vagy a jó és rossz küzdelme? Csak a klasszikus mesék a jó mesék? A következők irányt mutatnak e kérdésekben!

Klasszikusak és/vagy modernek?
Amikor a mesék pszichológiai funkciójáról esik szó, gyakran felmerül a kérdés: Milyen a jó
mese? Jobbak-e a klasszikus mesék, mint az újabbak?
Erre a kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. Ha az alkotás és a gyerekek között létrejön
a kommunikáció, akkor az ő számukra szóló alkotásról van szó. A mese jellemzője, hogy
igazodik a gyermek világképéhez, világlátásához. Olyan érzelmi, gondolati, erkölcsi háttéren
születik, mely lényeges jegyeiben különbözik a felnőtt világlátástól.

Már az sem egyszerű feladat, hogy meghúzzuk a határt „klasszikus” és „modern” mesék között. A Hamupipőkét valószínűleg mindenki a klasszikus tündérmesék közé sorolná, de
vajon az 1950-ben bemutatott- tehát „modernnek” nem egyértelműen nevezhető- Bibiddi
bobiddi boo - slágerrel fűszerezett Disney- feldolgozás hasonlóan klasszikusnak mondható?
Az Illyés Gyula által gyűjtött és feldolgozott hetvenhét magyar népmese kétségkívül klasszikus, de klasszikusnak számít-e már Micimackó vagy Mekk Mester? H. C. Andersen és
J. K. Rowling egyaránt műmesék szerzői, mégis valószínűleg klasszikusabbnak ítélnénk A
rendíthetetlen ólomkatonát vagy A kis hableányt, mint a Harry Potter- sorozatot.
A „klasszikus” és „modern” meglehetősen képlékeny kategóriák a meséket illetően.
(Valószínűleg erős érzelmi befolyással vannak ránk saját gyerekkori meseemlékeink: ami már
gyerekkorunkban is volt, az mára „klasszikus” lett számunkra, és mindent, ami saját
gyerekkorunk után keletkezett „modernnek” tekintünk.)
Ahhoz, hogy a meséket lélektani szempontból górcső alá vehessük, érdemes átgondolnunk a
mese- műfaj történetét!

A mese a legősibb műfajok egyike, eredete az archaikus irodalom korára vezethető vissza. Az
ókorban az állatmese igen elterjedt, közkedvelt műfaja volt (pl. Aiszóposz), illetve
megjelennek a szegény emberekről szóló és társadalmi konfliktusokat feldolgozó mesés
történetek. Ezek a mesék rövid, csattanóval végződő, párbeszédekre épülő történetek voltak,
melyekhez később moralizáló, a tanulságokat összefoglaló befejezéseket illesztettek.
Állatmesei elemek a Bibliában, a Talmudban és a régi keleti irodalmakban is találhatunk. A
középkortól kezdve a többi, emberi szereplőkre épülő mesetípus is kialakult. Megjelent a
kalandmese, a kelta, angol és francia hagyományokra támaszkodó tündérmese. A reneszánsz
idején főleg a népmesék adaptációi hódítottak, míg a klasszicizmus alkotói az antik
hagyományokhoz visszanyúlva újra állatmeséket írtak (pl.: La Fontaine). A francia rokokó
divatba hozta a szatirikus- ironikus tendenciájú, a fantáziát mozgató tündérmeséket, melyet a
filozófiai propagandában is felhasználtak (pl.: Voltaire). A romantika újra a naív népmesei
hagyományt helyezte az előtérbe, a 19. századtól J. és W. Grimm népmese- feldolgozásai váltak ismertté. A mese definíciója a XX. század második jelentősen átalakult, köszönhetően
többek közt olyan szerzőknek, mint Lázár Ervin, Janikovszky Éva, Csukás István vagy Varró
Dániel, aki a verses mese kortárs megújítója. A mese ma már elképzelhető a legkisebb fiú, a
boszorkány vagy sárkány nélkül is. A klasszikus szereplők helyét átveszik a hétköznapi
kisfiúk-kislányok, a mérges szomszédok, a kedves űrlények és a kétbalkezes betörők. A
meséket ma már legtöbbször nem olvassuk vagy hallgatjuk, hanem nézzük, hiszen a
legdivatosabb műfajok közé tartoznak a mesefilmek, animációs filmek és fantasyk. A
fantasyhoz igen közel áll a mese műfaja, hiszen a fantasy-művek a mítoszok mellett a
népmesék világából is sokat merítenek. A két műfajt leginkább a célközönség különbözteti
meg: a mesék elsősorban gyerekeknek készülnek, ezzel szemben a fantasy felnőtt olvasókhoz,
nézőkhöz szól. A két műfaj határáról megemlíthetjük J. K. Rowling Harry Potter sorozatát,
vagy Michael Ende Végtelen Történetét. Mi a mese?

A Világirodalmi Lexikon meghatározása szerint a mese: „epikai műfajcsoport… az ide tartozó alkotások fantasztikus- csodás (vagy legalábbis hihetetlen, valószerűtlen) elemekkel átszőtt, általában (de nem szükségszerűen) időben és térben is fiktív- tehát se kor, se földrajzi hely tekintetében nem konkretizálható- körülmények között játszódó eseményeket ábrázolnak.”. A valós világot jelképező hősei jobbára elvont típusok, akik legtöbbször képzeletbeli hősökkel és fantasztikus tulajdonságokkal felruházott tárgyakkal, lényekkel állnak szemben. Az események is valószerűtlenek, de egy sajátos, mesei logikán belül maradva az egyik esemény már lehetőbbé teszi a másikat. Jellegzetes vonása a mesének a szinte mindig pozitív főhős köré rajzolt egyszerű, kétpólusú világkép, mely átmenetet szinte nem ismerve éles határt húz jók és rosszak közé. Az ember számára a mesék térképezik fel és magyarázzák meg először a világot.

Van bennük logika: Ha a hős a helyes utat választja, célhoz ér, ha nem, akkor elpusztul. Van
bennük erkölcs: ha a hős morzsát ad a hangyának, gyógyfüvet a sebesültnek és öreganyámnak szólítja az útjába tévedt vénasszonyt, akkor igazolja, hogy elfogadja társadalmának normáit. Az irodalmárok a mesét a mítoszból eredeztetik, úgy tartják, hogy a világ- és embermagyarázat igényével fellépő vallási szövegekből kiszakadva jöhettek létre a mesék, melyek a totális valóságábrázolás helyett egy szűkebb téma, egy közösségi morál-, és ítéletrendszer közvetítését és a szórakoztatást tűzik ki célul. A mesék szereplőinek tulajdonságai, céljaik, összecsapásaik eredménye, a mese tartalma, erkölcsi tanulságainak
burkolt – helyenként explicit- megfogalmazása segítik és felgyorsítják a társadalmi
beilleszkedést, a szocializáció folyamatát. A mese közvetíti a helyes értékrendet, magatartási
szabályokat. Bemutatja a jutalmazás és büntetés rendszerét (jutalom lehet a királylány keze, a
fele királyság vagy épp a királyfi élesztő csókja; büntetés az elbujdoklás, szülői házból való
kiűzetés, a csoportból való kiközösítés, a vereség, a sérülés); a társadalom fenntartásához
szükséges motívumokat (pl.: munka, párválasztás- gyermekvállalás), melyek sok esetben a
felnőtté válási próbák eszközei is (pl.: nyáj megőrzése, mézes ajkú királylány kiválasztása). A
mesék felvetik a teljesítménnyel kapcsolatos kérdéseket (pl.: próbákat meghatározott idő alatt
kell teljesíteni), a segítés, segítségkérés helyzeteit (pl.: kölcsönösség), illetve a társadalmi
illem elvárásait (pl.: Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál!) A mese valósága ebben az
értelmezésben egy közösségi rend, az emberek közti viszonyok valósága. A mese tehát tudást, információt tárol a közösségről, melyben élünk.

A mese sokféle kultúrtörténeti elemet tartalmaz. Megtalálhatjuk benne a mítoszok
maradványait, melyek az európai kultúra gyökereit elevenítik fel (pegazus, óriás, halottak
szellemei), a népmesei elemeket, melyek a vallásos középkor bűnnel és bűntudattal
kapcsolatos szimbólumait őrzik (boszorkány, ördög, örök büntetés). Át vannak szőve a mesék
a társadalmi együttlét tapasztalataival (küzdelem az igazságért, önzetlenség megdicsőülése, a hatalmas eszén túljáró gyenge). A klasszikus és modern mesék közti egyik legnagyobb
különbség talán éppen abban ragadható meg, hogy mi az a közösség, melynek tudást,
világszemléletét, kultúráját a mese közvetíti. Ha a különböző népek klasszikus meséit
összevetjük, kiderül, hogy minden nép egy kicsit másképp néz ugyanarra a problémára. A
modern mesék döntő többsége azonban „internacionális”. A Disney- rajzfilmek éppúgy
megszólítani kívánják a magyar vagy a kínai gyerekeket, mint az amerikai közönséget. A
jelenleg virágkorát élő manga- kultúra egyik fő ismérve szintén a nemzetköziség. (Lehetetlen
egy manga- stílusban létrejött alkotásról megállapítani, hogy japán, amerikai vagy magyar
gyerek készítette.)

A mese fő értéke a tanításon és a szórakoztatáson túl: a teremtés. A mese nem a világ egy
vékony szeletét megmagyarázni képes eszköz, hanem az egész világot egy bizonyos
szemszögből, a fantázia, a képzelet, az emberi teremtőerő szemszögéből újraalkotni képes
műfaj. Lázár Ervin szavaival: „A valóság nem olyan egyszerű dolog, mint ahogyan azt
gyakran gondoljuk, hiszen felöleli az ember fantáziáját is, s mindent, amit a fantázia
megteremt… ”. A mesék világa a gyermek gondolkodását tükrözi, azt a képet, amit
környezetéről - amely tele van jó és gonosz óriásokkal, tündérekkel és vasorrú bábákkalalkot.

A Rumini vérbeli kalandregény

A mesesorozat főhőse Rumini, aki hajósinas a Szélkirálynő nevű tengerjáró vitorláson. Rumini egy minden lében kanál kisegér, aki direkt keresi a veszélyt és izgalmakat, ám a gyakran a vártnál valami sokkal nagyobb kalamajkába keveredik. De persze Rumini sem egyedül néz szembe száz kalanddal és veszéllyel: a barátok és a varázslat segítségével Rumini mindig képes kimászni a bajból. Kalandra fel!

Forrás: Pszichológiai tanulmány: „Made in Tündérország”-A klasszikus és modern mesék hatásai

A Dixit nem csak egy izgalmas játék, hanem egy vizuális katarzis is. De mi is pontosan az a vizualitás és miért is olyan fontos számunkra?

A vizualitás alapvetően a képlátás (ami optikai és vizuális egyszerre). A vizuális
kommunikáció során a tudatunk optikai ingereket keltő elemeket fog fel, lát képként. (Az
optikai inger érzékleti, a vizuális észlelet ingerületek komplexitása) Retinánk homorú mezőjén kétdimenziós „síkkép” keletkezik; azonban a vizuális megismerés igazi szervében, a látókéregben komplex téri képet látunk és értelmezünk. Ezért a vizualitás ismeretanyagának rendszerezése során kiinduló pont lehet a látás síkképet felfogó és
feldolgozó természete. Az ábrázolás másik lehetősége - a plasztika – ugyan háromdimenziós, ugyanakkor azt is csak síkképek „letapogató” sorozatában ismerhetjük meg.

A képet az informálás eszközének tekinthetjük, bármilyen célból, bármilyen eszközzel jött is
létre. A kép fogalmát pontosan meghatározva, de tágan kell értelmezzük. A kép mindig
informál, vagyis mindig van információs anyaga, csak legfeljebb nem válik mindenkiben
ismeretté. A kép vizuálisan megragadható elemei optikai természetűek (színek, foltok, tónusok), és ezen elemek képi egysége mindig vizuális tartalom, azonban ennek a tartalomnak el is kell jutni a szemlélőhöz, mely az optikai elemek és a társadalmi, kulturális, stb. helyzetünk kölcsönhatásából jön létre. Ez a szubjektum nem egyforma bennünk (elemei hiányozhatnak is), és a kép készítőjének személyisége is meghatározza az adott kép üzenetét.
A képet tehát tekinthetjük az informálás eszközének. A közlés alanyától csak bizonyos
esetekben vonatkoztatható el az ábrázolás, sok esetben a önkéntelenül információkat közöl
önmagáról. Ezért fontos az ábrázolás és a kifejezés fogalmakat együtt vizsgálni, ha
kommunikációs jelenségekről beszélünk. Természetesen a legszubjektívabb közlések is lehetnek érthetőek. A nyelvi formák tanulhatóak - az adó és a vevő - vagyis a kommunikáció
mindkét oldalán.

Formáltság és formálatlanság, Dixit

Bálványos Huba/Sánta László szerint: a látványvilág alapvetően
két féle: formált és formálatlan. A formáltság azt jelenti, hogy az emberi szemlélet már művelte a látványt. Ezt hívjuk második természetnek, tulajdonképpen a minket körülvevő megformált tárgyi környezetet. Igaz hogy formáltsága ellenére sokszor tűnik formátlannak a véletlenszerűségek, a számos nézőpont miatt. A nagyobb egységek tervezői ezért igyekeznek komponálni. A látványváros- és parktervezők az átfogóbb látványokat formálják, hogy aztán egyesülve még látványosabb végeredményt kaphassunk.

Az ember számára az otthonosságot jelenti a formáltság, komponáltság vagyis: rendezettség. A formált látványok nem csak előhívják, életben tartják, de növekvő igényességgel újrateremtik a humán otthonosság-szükségletünket. A formálatlanság pedig bizonytalanságot, a káosz élményét váltja ki. Ezért az ember a deformáltsággal szemben, véget nem érő harcban áll. A kép mindenkor formáltság, akár belső képről, akár objektivált képről van szó. A látványok és az alanyok szemléleti viszonyában tegyünk különbséget:
- elemezhetjük úgy ahogy a látvány a mindenkori szemlélőben képpé válik
- és úgy is, ahogy a mindenkori szemlélő valamifajta kreativitás útján, azt mások
számára is látható képpé alkotja.

Az alanyokra nézve ebből az is következik, hogy azok számára akik nem szoktak képet
alkotni a látvány szegényesebben tud képszerűen megjelenni, ugyanakkor a képet csak az
tud alkotni, akiben a látvány képpé fogadása tanult, alkotói folyamat.) A képlátás képalkotó pszichológiai folyamat, melyet tanulással sajátítunk el. A képlátás fejlesztése csupán szociális úton nem túl hatékony; a fejlesztésben a tényleges képalkotói tevékenység gyakoroltatása elsődleges fontosságú. Aki bizonytalan a vizuális ítéleteiben, az valószínűleg hiányt szenvedett az efféle gyakorlatokban.

Az ember által létrehozott látványok minden esetben közölnek valamit, akkor is ha nem
közvetlen célja a kommunikáció. Megkülönböztetünk: tárgyilagos, objektivitásra törekvő közlést és szubjektív közlést. Az utóbbit tekinthetjük az előbbi sikertelen változatának, amikor a személyes elfogultságot, vagy épp az érdektelenséget nem sikerül elkerülni a közlés során. Ez természetesen cél is lehet, és ebben a pillanatban nem tekinthetjük minőségi jelzőnek. Tág fogalommá válik a szubjektivitás, hiszen a közlés a közlőről plusz információkat hordoz, tehát bizonyos értelemben pontosít és végső soron objektív állítássá válik. Hasonlóan átjátszik sokszor egymásba a képi közlés két jellege: az ábrázolás és a kifejezés.

A Dixit a mindent vivő játék

Aki már próbálta, úgy véli a Dixit ideális bevezető-, befejező-, party játék, kortól és nemtől függetlenül. Hogy miért? A Dixit szabályai fél perc alatt megérthetőek, egy játék 30-40 perc alatt véget érhet és tényleg gondtalan kikapcsolódást kínál a fantáziadús asszociálásoknak köszönhetően. A Dixit kellő szórakozást nyújt minden korosztálynak.. Nem kell hozzá hosszú előkészület, hamar lejátszható egy-egy játék, ráadásul nincs  két hasonló játék. A könnyed játékok kedvelőinek kötelező darab!

Forrás: Kovács Gábor: A láthatóvá tett gondolat

A tanulásnak minden életkorban feltétele a megfelelő testi és szellemi egészség, épség. Tény, hogy az emberi szervezet nagyobb arányú romlásának kezdetét a tudomány 45-50 éves korra teszi. A "normál idősödés" jellegzetességei a testi működések vonatkozásában 30-90 éves korig a következők: az izmok tömege és ereje 30%-kal csökken, az idegrostok ingerületvezetése 15-25%-kal lassul, az agy tömege mintegy 300 grammal megkevesbedik (30 dkg), a nyelven, az ízlelőbimbók száma a fiatalkori 240-250 egységről 40-50 egységre csökken, a testen átáramló vér mennyisége felére csökken, a tüdő vitálkapacitása 75 éves korra már felére csökken, a vese kiválasztó működése több mint felével csökken, a látás és a hallás 70-80%-ban érintett (Iván 2004 416).

Az észlelés, a figyelem, a memória, a problémafelismerés, az intelligencia, az elvont fogalomalkotás és más kognitív műveletek terén lehetnek nehézségeik, de nem lehet az életkor alapján minden idős embernél azonosnak tekinteni a tanulási képességet. A születés óta eltelt évek számával mérhető "kronologikus" életkor és a teljesítmények képességszintjével mérhető "funkcionális" életkor nem fedi egymást, a kronologikus életkor szerint azonosnak vehető emberek közt teljesítményeik vonatkozásában igen nagy eltérések tapasztalhatók a megelőző életszakaszaik tanulási tartalmaitól, formáitól és eredményességétől függően. A tanulás életkori pszichikus kondíciói az öregedés és az öregség idején egyre jobban szűkülnek ugyan (bár ez a folyamat is viszonylagos, és egyénileg változó intenzitású), de nem szűnnek meg, továbbra is adva vannak. (Maróti 2005)

Az egészségpszichológia (Czigler 2000) az egyén „megküzdőképességét”, a kontroll-funkciók fontosságát hangsúlyozza. Az idősödéssel járó nehézségek elviselésében az aktív életmód, a helyes táplálkozás, a meglévő tudás, képességek a szellemi és fizikai funkcióképesség gyakorlás segítségével megtartása és az öregedéshez való pozitív attitűd kialakítása játszik központi szerepet. Az időskori kognitív teljesítmény romlásának egyik oka, ami az öregedéssel kapcsolatos legalapvetőbb pszichológiai tapasztalat is, hogy a meghatározó mentális működések valamivel lassabbak. Minél bonyolultabb, több részfolyamatból álló működésről van szó, annál inkább halmozódik a lassulás, annál nagyobb a különbség idősek és fiatalok között. A kognitív teljesítmény csökkenésének másik oka a végrehajtó rendszer működésében mutatkozó csökkenés, amikor a személy a célok elérése érdekében kevésbé képes összerendezni, koordinálni viselkedését, romlik a döntéshozatal, nehezebb a cselekvések előretervezése, nehezebb a figyelmet megosztani.

Az idős emberek bölcsessége viszont nem az alapvető műveletek sebességével függ össze. Az úgynevezett „fluid”, képlékeny intelligencia a gondolkodási képesség, következtetés és mennyiségi gondolkodás megoldása egyfajta „kristályosodott” intelligenciát is vizsgál idős korban. A „kristályosodás” azt jelenti, hogy elsősorban verbális (nyelvi) elemekhez kötött intelligencia funkciókról van szó nyelvi képességekkel függ össze, úgy mint a szöveg megértése, a nyelvi fejlődés, az olvasási sebesség stb. Az időskori tanulás neurológiai-biológia szintjeinek tárgyalása meghaladná e tanulmány kereteit, de szükséges röviden utalni arra, hogy bár az idegrendszeri regeneráció és plaszticitás az életkor előrehaladtával beszűkül, számos állatkísérletes adat és az emberi patológiás eseményeket követő, hosszú távú vizsgálat igazolta, hogy „felnőttkorban, sőt öregkorban is lehetséges a morfológiai és funkcionális átstrukturálódás, a neuronális hálózatok bizonyos fokú regenerációja.” (Lénárd – Jandó – Karádi 2005 10) Az időskori tanulás eredményei a kiinduló állapot szintjétől függnek, vagyis a nagyobb tanulási tapasztalat, biztos alapkészségek, kidolgozott egyéni tanulási technikák, magasabb iskolai végzettség, a tanulás igénye nagyobb esély.

A magasabb életkor egyik jellemzőjeként tartják számon a szokások uralmát. Egy képzettebb, rendszeresen olvasó, művelődő felnőtt idősebb korában is megtartja szokásait, de igaz ez az alulképzett, a tanulást hamar abbahagyó személyekre is. Az idősödő korosztályok részvétele a felnőttképzésben bizonyítja, hogy érdeklődnek és képesek tanulni, jóllehet kevésbé preferálják a formális képzéseket. A statisztikai adatok tanúsága szerint főként a nők, a jobb jövedelmi helyzettel rendelkezők és iskolázottabbak tanulnak aktívan és számukra a végzettség, az oklevél megszerzése nem fontos, előnyben részesítik az informális és nem formális tanulást. (Courtenay 1989, Csoma 2005 93)

Az életkor előrehaladtával csökken a tanulási aktivitás, egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a részvételt akadályozó tényezők (Courtenay 1989 528, Csoma 2005 81, Boga 2000 159): - megmaradt gazdasági aktivitás, keresőtevékenység, - anyagi nehézségek, - szigorú felvételi követelményeket érvényesítenek egyes államokban (a jelentkezési tesztek eredményéből és a megkövetelt legmagasabb iskolai végzettségből számított tanulmányi átlag a bejutás alapja), - információhiány (a programokat kínáló intézményekben elmarad a megfelelő marketingtevékenység), - egészségügyi problémák, - lelki tényezők azoknál, akik az elmúlt időszak eseményeivel nem tudnak kielégítően, illetve sikeresen megbirkózni (gyász, depresszió), - passzív vagy negatív idősödési attitűd (az aktivitás hiánya, védelembe vonulás, mások vagy önmaga ellen fordulás) (Iván 2004 25), - családi feladatok (nagyszülői teendők), - befeléforduló életvitel (baráti kör, magányos hobbi), - az érdeklődés hiánya, „eleget tanultam már életemben” és „öreg vagyok már a tanuláshoz” attitűd, - a hozzáférés fizikai nehézségei, a tanulás helyszíne az idősek számára nehezen (hosszabb utazással, sok gyaloglással) érhető el, - akadálymentesített tanulási környezet hiánya, - oktatásszervezési problémák (rugalmatlan keretek, nem kínálnak választási lehetőséget a képzések időpontjának, időtartamának, módszereinek tekintetében).

Az öregedés még nem a vég

Az öregedés folyamata bár számtalan kellemetlen velejáróval kapcsolható össze, még nem jelenti azt, hogy az ember már nem tehet szert nagyobb tudásra. Az öregedés egy olyan szakasza az emberi életnek, mikor már nem olyan könnyű az információk megjegyzése és eltárolása, mikor nem fogjuk már fel olyan könnyen a dolgokat, ám ez nem jelenti azt, hogy fel kell adnunk. Az öregedés mellé társuló szellemi leépülés ellen lehet és kell is tenni, hogy az időskor is kellemes életszakasz lehessen mindenki számára.

Forrás: Sz. Molnár Anna: Tanulás időskorban