K-vitamin hatása az emberi szervezetre

Mindenki tudja, hogy az emberi szervezetnek szüksége van vitaminokra é ásványi anyagokra a megfelelő működéshez. A legtöbben sokat tudnak a C-vitamin jótékony hatásáról, viszont annál kevesebbet a K-vitaminról illetve a hiánya okozta súlyos problémákról! A következőkben néhány hasznos információ olvasható a K-vitaminról.

A vitaminok az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, kis molekulájú, különféle kémiai összetételű biológiailag aktív szerves vegyületek. Az emberi szervezetbe a vitaminokat a táplálékkal kell bevinni. A vitaminok közül egyesek a kémiailag hozzájuk hasonló szerkezetű anyagból, az elővitaminokból (provitaminok) képződnek. Antivitaminok (vitaminantagonista):a vitaminokhoz hasonló szerkezetű antimetabolitok, amelyek a koenzimként működő vitaminnak a helyét elfoglalják, ennek következtében az enzim biológiailag hatástalanná válik. Vitaminhiányt, ill. vitaminelégtelenséget okoznak (pl: K-vitamin – szalicilsav).

Vitaminhiányos táplálkozás esetén kóros tünetek jelentkezhetnek: enyhébb esetben a vitaminszegénység (hipovitaminózis); súlyosabb esetben vitaminhiány (avitaminózis) léphet fel. Ugyanakkor túlzott bevitelük is káros lehet, ilyenkor hipervitaminózisról beszélünk (ez pl. vitamintabletták mértéktelen szedése esetén alakulhat ki), s ez szintén súlyos betegségtünetekkel járhat. A vegyes táplálkozás általában fedezi a vitaminszükségletet, de az étrend összeállításánál nem csak arra kell törekedni, hogy a táplálék nyersanyaga vitaminban gazdag legyen, hanem figyelemmel kell lenni arra is, hogy az ételek elkészítése során – főleg a hevítés hatására – a vitaminok 10-50%-a is elbomolhat, elveszhet. Az egészséges szervezet
működéséhez nemcsak vitaminokra, hanem ásványi anyagokra, kofaktorokra és nyomelemekre is szükség van.

A vitaminokat oldhatóságuk alapján két nagy csoportra oszthatjuk:
•Zsírban oldódó vitaminok (lipovitaminok),
•Vízben oldódó vitaminok.
A két csoport tagjai között aligha van szerkezeti rokonság, de a vízben oldódó vitaminok között sem találunk ilyet. A vitaminok élettani hatására leginkább hiányuk (az avitaminózis) esetén fellépő betegségekből következethetünk. A vitaminról alkotott fogalmunk, az utóbbi évtizedek kutatásainak eredményeivel, tovább módosul, Kiderült egyes vitamin
jellegű anyagokról, bár ennek ellenkezőjét gondolhatnánk, hogy más állatfajok számára egyáltalán nem nélkülözhetetlenek. Az emberben a B12-, és K-vitamin vitaminhiányos állapotát hiányos étrenddel nem lehet létrehozni, mert a normális bélbaktérium-flóra ezeket képes előállítani. Ha azonban a szervezetben felszívódási zavarok lépnek fel, ha
fertőzések következtében, antibiotikumok adagolása, vagy egyes gyógyszerek kölcsönhatásainak következtében elpusztul a bélflóra – kialakulhat a hiánybetegség.
Néhány hiánybetegség: skorbut (C-vitamin hiánya); angolkór (D-vitamin hiánya); farkasvakság (A-vitamin hiánya). Léteznek dokumentációk arra, hogy egyes vitaminok nagy mennyiségű szedésének mellékhatásai vannak. Minél magasabb a túladagolás mértéke, annál erősebbek a mellékhatások. Kizárólag természetes élelmiszerfogyasztással általában nem érhető el a túladagolás. A vitaminok túladagolása csak ritkán okoz maradandó megbetegedést. Gyakran a vitaminkészítmények adalékanyagai okozzák a mellékhatásokat – néhány esetben maradandót is.
Amerikában 2004-ben 62 562 esetet regisztráltak; a 80%-a 6 éven aluli gyermekeknél történt, 53 súlyos megbetegedés volt, de 3 halálozás is bekövetkezett. (ismeretlen mérgezéssel csupán 19 250 főt kezeltek) Mindez vezetett oda, hogy megállapították a „tolerable upper intake level”-t (UL), azt az adagot, amelyet a lakosság még a mellékhatások jelentkezése nélkül elfogyaszthat egy nap.

H és K-vitamin

A H-vitamin a (biotin – B7-vitamin) A hámszövet védelmi vitaminja, baktériumok,
élesztőgombák fontos koenzimje. Az anyagcserében játszik fontos szerepet. Hiánya
étvágytalanságot, bőrelváltozásokat okozhat, gyulladások lépnek fel, esetenként
gerincvelői bántalmakat okoz. Az élesztőkivonat az embernél gátolja az őszülés
kialakulását. Legjobb biotinforrásaink a máj, a vese, a tojássárgája, az élesztő, a karfiol, a dió- és mogyorófélék, a gabonafélék. A gyümölcsök és a húsfélék igen keveset tartalmaznak.

A K-vitamin a természetben két formában fordul elő: K-vitamin (fillokinon), amit a zöld
növények, valamint a K2-vitamin (menakinon), melyet baktériumok szintetizálnak. A
természetes K-vitaminok csak zsírban, a mesterségesen előállított származékok vízben
is oldódhatnak. Az ember K-vitamin szükségletét a táplálék K1-vitaminja és a bélbaktériumok által előállított K2-vitamin kb. fele-fele arányban fedezi. Normális bélflóra és vegyes
táplálkozás esetén a szervezet K-vitamin ellátottsága megfelelő. A K-vitamin 10-70%-a
szívódik fel. Felnőttekben a hosszantartó antibiotikus kezelés és a csökkent K-vitamin bevitel
hiánytüneteket okozhat. Gyermekeknél és koraszülöttekben a bélbaktériumok csekély
száma miatt előfordulhat K-vitamin hiányon alapuló vérzékenység. K-vitaminforrások: brokkoli, fejes saláta, káposzta, paraj, tejtermékek, és máj.

A K-vitamin hatása a szívre

Hatalmas tévhit, hogy az emberi bélbaktériumok elég K-vitamin termelnek. Az erek és lágyszövetek elmeszesedését manapság gyakorlatilag a korral járó elváltozásnak tekintik, holott legújabb ismereteink szerint ezt főként a K-vitamin hiánya okozza. Ebből viszont az következik, hogy a K-vitamin hiány gyakorlatilag általánosnak tekinthető. A K-vitamin szív és érrendszeri hatását tekintve mára világossá vált, hogy a megfelelő szintű K-vitamin bevitel lassítja vagy akár vissza is fordíthatja az erek és a szív elmeszesedését.

Forrás:Vitaminok

C-vitamin a természetes immunerősítő

A C-vitamin számtalan jótékony hatásáról ismeretes, így a hideg tél beköszöntével pedig különösen nagy szüksége van rá az emberi szervezetnek. A C-vitamin segít az immunrendszer megerősítésében, így ellenállóbbá tehetjük vele szervezetünket a vírusokkal szemben! A C-vitamin szedése vagy természetes úton való bevitele egészen gyermekkortól nagyon fontos! A rágótabletták és pezsgőtabletták a kapszuláktól irtózók számára is megoldást jelentenek, a citrom, paprika s kiwi pedig nem csak magas C-vitamin tartalma miatt, hanem finom íze miatt is remek vitaminbomba!

A C-vitamin antioxidáns hatású vitamin, mely segíti az immunrendszert a baktériumokkal és vírusokkal szembeni védekezésben, szerepet játszik a szervezet védekező rendszerének működésében, a vérerek normál struktúrájának fenntartásában, elősegíti a szív és a keringési
rendszer egészséges működését. Hozzájárul a káros oxidációs folyamatok, ezáltal a sejtek öregedésének gátlásához.

A C-vitamin szabad gyökökre gyakorolt kedvező hatása hozzájárulhat a kognitív képességek korral járó hanyatlásának csökkentéséhez. Nélkülözhetetlen a kollagénfehérje szintézishez, elősegíti a vas bélrendszerből történő felszívódását. Dohányzás, passzív dohányzás esetén,
hozzájárulhat a természetes antioxidáns védelem fenntartásához. „Kutatási eredmények szerint a napi 500-1000 mg C-vitamin bevitel már nagymértékben lenyomja a vér koleszterinszintjét és csökkenti a szívkoszorúér-betegség kialakulását. Alapvitamin, így napi szinten szükséges a pótlása. Az emlősök C-vitamin termelése alapján az embernek napi 4-5
ezer mg C vitaminra van szüksége. Bizonyított, hogy 10-15 gramm C-vitamin rendkívül komoly rákellenes hatást fejt ki. Két nagy klinikai tanulmány szerint (melyet a bostoni Harvard Orvostudományi Egyetem végeztek) egyértelműen bizonyított, hogy a sok C-vitamin napi fogyasztása nem okoz vesekőképződést és a vesekőképződés rizikója sem nagyobb. (M Rath) Prof. Szent-Györgyi Albert napi több ezer milligrammnyit fogyasztott 93 éves koráig.”

A C-vitamin antioxidáns hatása révén fontos szerepet játszik a szervezet védekező rendszerének működésében. A grapefruitmag-kivonat elsősorban bioflavonoidot, glikozidot,
C vitamint és néhány fehérjét tartalmaz. Ezeket a citrancs magjából és a gyümölcshús membránjából nyerik. A grapefruit-mag hatóanyagai elpusztítják a kórokozók citoplazmájának membránját és szabályosan „kiéheztetik” őket anélkül, hogy az emberi szervezetet károsítanák. Ezáltal természetes módon semmisíti meg a vírusokat, baktériumokat, gombákat és parazitákat. A kivonatot mindenütt használhatjuk, ahol a betegséget vagy a funkcionális zavart baktériumok, vírusok, gombák, netán paraziták váltották ki. A grapefruitmag-kivonat úgy belsőleg, mint külsőleg alkalmazható! A kivonatot mindig gondosan kell hígítani, az egyetlen kivétel, ha szemölcsök, körömgomba és – amennyiben a bőr még nem károsult – lábgomba ellen használjuk. Belső használatkor a szükséges számú cseppet egy pohár vízbe vagy gyümölcslébe kell tenni, és jól elkeverni. Pici babák esetében néhány cseppet keverjünk gyümölcslébe, és cumisüvegből itassuk meg. A frissen préselt narancslé erre a célra nagyon alkalmas, mert szinte teljesen neutralizálja a
cseppek keserű ízét.

Megfázás és influenza

Nagyon fontos a megelőzésben az immunrendszer megerősítése. A grapefruit természetes C-vitamin tartalma miatt segít ebben. Egyen naponta egy grapefruitot vagy igya meg a levét! Ha megfázott, jót tesz az aromaterápia: inhaláljon fejét kendővel leterítve forró grapefruitolajat, hiszen csíraölő és élénkítő hatású. Naponta egyszer vegyen gőzfürdőt 20 cseppnyi grapefruitkivonatot adva a fürdővízhez. Fontos, hogy hetente legyen legalább egyszer a szabadban, sétáljon. Egyen sok fokhagymát, hideg időben öltözzön rétegesen.
Láz
Ismert módszer a házipraktikából a vádlitekercs: hideg ruhákkal tekerje körül vádlijait, és fedje száraz törülközővel. A priznic 1-2 órán át maradjon fenn, addigra megszárad. A torkát éjszakára tekerje be vékony (muszlin) kendővel, húzzon zoknit. Napi egy-kétszeri 5 csepp grapefruitmag-kivonat kikergeti önből a náthát, és leviszi a lázat. Néhány csepp grapefruitmag-kivonat eukaliptusszal keverve csodát tesz, ha lábfürdőként alkalmazza. Mindig forró vízben áztassa lábát, és ne hagyja kihűlni a fürdővizet – akkor jó a hatás, ha lábai kivörösödnek.

Gyomorfájás

Fontos a mozgás, az egészséges étkezés, de kisebb gyomorégésnél vagy görcsnél segít a grapefruit is. Télen a vírusok gyakran a gyomorra mennek, nyáron a kóli és a szalmonella szedi áldozatait. Hasfájásra igyon langyos grapefruitlét!
Plusz egy jó tanács megfázásra:Olajfa levél kivonat

Az olajfát évszázadok óta az élet fájának nevezik. A bibliai idők óta nagyra becsült, immunerősítő gyógynövény. Termése az olajbogyó, illetve az abból sajtolt értékes extra
szűz olíva olaj fogyasztása számos országban egybefonódott az étkezési kultúra alapjaival. Téves azonban azt gondolni, hogy az olajfa egészségmegőrző szerepe csak a termésére
korlátozódik! Levelét leforrázva, teaként is fogyasztják, élettani hatása miatt. Az olajfa levélben található kesernyés ízű oleuropein egy antioxidáns hatású polifenol vegyület,
mely hozzájárul a szervezet védekező rendszerének megfelelő működéséhez. „Az Olajfa levél kivonat különleges hatású, növényi alapú, 100%-ban természetes étrend-kiegészítő készítmény. Részletes és szigorú toxicitási vizsgálatok adatai megerősítették, hogy a készítményből a javasolt, szokásos napi adag akár több százszorosának bevétele sem idéz elő mérgezést, vagy egyéb nem kívánatos mellékhatásokat. Ajánlott alkalmazási terület: Vírusos betegségek megelőzésére és hatékony, természetes kezelésére, (influenza, általános megfázás, herpesz, hasmenés) bakteriális, gombás fertőzések, gyulladásos, fekélyes betegségek kezelésére, ízületi, reumás gyulladások enyhítésére, légúti megbetegedések, allergia esetén,
 artós immungyengeség, vérnyomás beszabályozására stb. Bármilyen antibiotikummal együtt adható, de sok esetben ki is válthatók vele a gyógyszerek.

Forrás: Hogyan védekezhetünk a vírusok támadása ellen ökonet termékekkel?

A bőr a legnagyobb szervünk, testsúlyunk kb. 10-15%-a.  Az  összfelülete kb. 1,4-1,6 m2, szervezetünket elhatárolja a környezettől, első védelmi vonal. Véd a külső, károsító mechanikai hatásokkal szemben és véd a kórokozóktól, a káros UV-sugárzástól és a kiszáradástól is. Továbbá részt vesz a hőszabályozásban és a hőszigetelésben, a kiválasztásban és  tápanyagraktárként is működik. D vitamint termel, s ő a legnagyobb érzékszervünk. A szervezetünk egészségi állapotának indikátora. A gerinces állatokéhoz hasonlóan az emberi bőrt is három réteg építi fel: a felhám, az irha és a bőralja.

Felhám: A bőr legfelső rétege a felhám szövettanilag többrétegű elszarusodó laphám. A sejtek igen szorosan záródnak. A hámréteg alsó sejtjei folyamatosan mitózissal osztódnak,  és az idősebb sejteket fokozatosan a felszín felé tolják, sejtek ellapulnak, szaruanyag (keratin) halmozódik fel bennük, végül elpusztulnak, vékony szarupikkellyé alakulnak. Egy hámsejt a hám aljáról mintegy 28 nap alatt jut ki a legkülső hámsorba.

A szaruréteg véd a kémiai és mechanikai hatásoktól, gátolja a párologtatást, és a kórokozók bejutását a szervezetbe. Legvastagabb a talpon, tenyéren, legvékonyabb a szemhéjon. Az igénybevételtől függően a szaruréteg gyorsabban vagy lassabban, de állandóan kopik, hámlik, és folyamatosan pótlódik az alsóbb rétegekből. A bőr színét a felhám alsó részén elhelyezkedő pigmentsejtek adják. Sötétszínű melanin elnyeli a nap ultraibolya sugárzását, így védi a mélyebb rétegeket. UV hatására a festékanyag termelése fokozódik, és a bőr sötétebbé válik. A nagy intenzitású UV károsítja a sejteket, mert megváltoztatja a DNS-molekulák szerkezetét, mutációt idéz elő (bőrrák). A melanin lokális felszaporodásával alakulnak ki az anyajegyek, a szeplők, ritkábban a májfoltok. A hámrétegbe az irha felől fájdalomérző szabad idegvégződések nyúlnak be.

Az irha:  A felhámréteget az alatta található irha rögzíti és táplálja. Erekben és idegekben, mirigyekben gazdag lazarostos kötőszövet. Két rétege van a hámba kesztyűujjszerűen benyúló finoman rostos, szemölcsös rétegből (és egy mélyebb durvább rostozatú hálózatos rétegből. (Nagy érintkezési felület, hatékonyabb diffúzió, (hám táplálása) Kollagén- és rugalmas rostok. A papilláris réteg jellemző mintázata a felelős az ujjakon, a tenyéren és talpon lévő, egyénekre jellemző bőrlécrajzolatért is. A gazdag érhálózat a
hőszabályozásban is jelentős, melegben az erek kitágulnak, nő a hőleadás.

A bőr receptorai: Eloszlásuk nem egyenletes, az ujjbegyen és az ajkakon nagysűrűségűek. Kétpontküszöb – az a legkisebb távolság, melynél két vékony pálca érintését különbözőnek (kettőnek) érezzük. Ez az ujjbegyen a legkisebb. Testszőrök : A szőrtüszőt körülvevő idegvégződések az emelő hatás miatt a legkifinomultabb tapintásra (légmozgásra) is érzékenyek. 3-5° szögelhajlás ingerületet eredményez. Meissner-test:  A bőr felszíni rétegeiben a nyomást érzékeli. Merkel-korong: A bőr felszínéhez közel, nyomás érzékelését végzi.  Ruffini-végkészülék: A bőr középső rétegében található, a bőr nyújtását érzékeli. Vater-Pacini-test: A bőr alatti zsírszövetekben helyezkedik el, nyomásérzékeny,vibrációérzékelő. Szabad idegvégződések: Magas ingerküszöbű, szövetkárosodás veszélyével járó ingereket fájdalomként érzékelő receptorok.

A bőr mirigyei: Ide tartoznak a faggyúmirigyek, a verejtékmirigyek, illatmirigyek, és az
tejmirigyek. Hámszármazékok. Faggyúmirigyek: Külső elválasztású mirigyek. A szőrtüszőkhöz csatlakozva váladékukat szőrszálakhoz ürítik. Zsíros váladékukkal elősegítik a szőrszálak és a bőr vízállóságát és rugalmasságát, puhán tartja a szaruréteget.

Verejtékmirigyek : Hosszú feltekeredett végkamrájú csöves mirigyek az irha aljában.A két fajtájuk ismert: A kisebb verejtékmirigyek megtalálhatóak az egész testen. A tenyéren és
talpon 400-600/cm2, a törzsön 75/cm2 számban található. Paraszimpatikus hatására a verejtéktermelés növekszik és sós, színtelen, savas kémhatású váladékot termelnek. A verejték az elszaporodó baktériumok miatt kellemetlen szagúvá válhat. Szerepük a hőszabályozásban van, túlhevülés esetén a verejték párolgása a bőr felületéről hőt von el. Kiválasztó szerepet is játszanak, a verejték nagyon híg vizelet. A nagy verejtékmirigyek (illatmirigy) kivezetőcsöve a szőrtüszőbe nyílik. Működésük pubertáskorban indul meg hormonális hatásokra (nemi vonzalom). Szimpatikus hatásra lúgos kémhatású váladék termelődik, amely gyorsan bomlik, ezért könnyen kellemetlen szagú lehet. Elhelyezkedésük: hajlatokban, emlők környéke, nemi szervek környéke, végbél környéke.

Tejmirigy: A legnagyobb bőrmirigy, kizárólag emlősökben fordul elő, módosult verejtékmirigy, funkcionális értelemben járulékos nemi mirigynek fogható fel.  Terméke a tej.  Ivarérettség után fejlődik ki.  A tejmirigy alakja, helyeződése és fejlettsége állatfajonként eltérő.

Természetes bőrápolás

Mindenki tapasztalta már, hogy bőre mennyire érzékeny. A hatékony bőrápolás elsődleges feltétele, hogy megóvjuk bőrünket a sérülésektől és károsodástól. A bőrápolás hatékony, természetes módja, ha  nem károsítjuk a bőrünket a tűző napon vagy megfelelően védekezünk a téli hidegben a bőrünk kiszáradása, kirepedezése ellen. Még ma is számtalan régi, hagyományos bőrápolás segítő technika és módszer létezik, ám ma már jobbnál jobb krémek és pakolások is segítenek bőrünk egészségnek megőrzésében.

Forrás: Vizkievicz András: Az emberi bőr

A Rumini is, mint az igazi, hagyományos gyermekmesék tele van fordulatokkal, szerethető szereplőkkel, kalandokkal és izgalmakkal! Amellett pedig, hogy gyermekünk élvezettel hallgatja vagy olvassa a Ruminit, még személységének fejlődésére is hatással lehet a tanulságos történet. Hogy hogyan?

A mese személyiségfejlesztő hatása

Nincs olyan dolog a világon, amiből ne lehetne okulni. A mesében is mindig „oktató” tanulságos elem. Elsősorban a kitalálás elvének csodálatos képessége, hogy messze túlláson a tényeken. A mese a gyermek képzeletének tápláléka. Saját topográfiáját fedezheti fel vele, annak minden egyes tájával, vidékével. A gyermek számára a mese igazi valóság. Ez az, amihez igazíthatja és mérheti a többi előtte megjelenő tényét s világnak. A mese okulás és bátorítás, odaadás és felelősség, elvezet a pecsétek mögé, ahol rejtőzködnek a titkok. A népmese rendkívül gazdag nevelőerő hordozója. A kisiskolás gyermek legkedveltebb műfaja, hiszen ez az életszakasz a mesék korszaka, ezzel magyarázható, hogy a mesék a gyermekek egész életükre ható mély élményeket jelentenek és lelki életük fejlődésére nagy hatással vannak.

A mesének óriási szerepe van a gondolkodási és megismerési folyamatban, a gyermek lelki jellemvonásainak kialakulásában, a pozitív emberi és erkölcsi tulajdonságok formálódásában, a személyiség létrejöttének folyamatában. A mese lehetőséget ad a gyermeknek, hogy megfigyelje: a jónak és rossznak a pozitív és negatív hősöknek meséről mesére megújuló harcát és megnyugodva, az igazság győzelmének hitében megerősödve, lélekben megnemesedve és gazdagodva igenli a megoldást. A mese olyan varázskulcs, mely nemcsak a könyvbe gyűjtött mesék kincses ládikóját nyitja – állítja Jakob Streit. A kisgyermek a gondolkodási és megismerési folyamat kezdeti szakaszán áll, természetes, hogy nem ismeri a valóságot, a képzelet az a színhely, ahol érzelmei, vágyai, kívánságai teljesülnek. A képzelet, a kitalálás hozza létre az ember egyik legcsodálatosabb tulajdonságát, az intuíciót, mondja Cs. Nagy József. Ugyanakkor a mese erősen fejleszti is a képzeletet. A kisgyermek mesében találkozik, ismerkedik meg az emberi élet meghatározó tényeivel, születéssel, szerelemmel, halállal. A mesében szembesül a gyermek erkölcsi és esztétikai fogalmakkal, mint jóság – gonoszság, szépség – rútság és ezek szinonimáival. A mese az esztétikum sajátos eszközeivel kényszeríti hallgatóját állásfoglalásra, azonosulásra vagy tiltakozásra. A tudat fehér lapja benépesül tényekkel, fogalmakkal. Az érzelmek kezdetben szűkös világa kiszélesedik, kiteljesedik, színekkel, variációkkal gazdagodik. Fantáziája ereje által lehetősége van egy képekben benső életre, amit legjobban mesékkel, történetek elbeszélésével tudunk gyarapítani. A mese elevenebbé teszi a benső képvilágot, ami belülről alakítja, formálja a lelket még olyan környezetben is, ahol a külső környezet vagy a külvilág igen vigasztalan.

Tapasztalatok bizonyítják, hogy a gyermek belső lelki kialakulása a külső és belső képektől függ. A gyermek példaképeket talál a mesékben, akikhez öntudatlanul is hasonlítani szeretne. A társadalmi norma támasztja alá, hogy a jó tündér, a segítőkész legény alakjába bújna legszívesebben a gyerek, mert ez az elfogadott, ezt tartja helyesnek a környezete is. Ahogyan előre halad a gyermek az anyanyelv aktív és passzív elsajátításában, olyan mértékben válik képessé differenciáltabb érzelmek kifejezésére. A kisgyermek miután eljutott érzelmeinek arra a fejlődési fokára, ahol már más emberek sorsa érdekli őt a mesében ismerkedik meg a másokért való aggodalom, az örvendező együttérzés érzelmei, az igazságosság, a bátorság, a hűség fogalmával, az elnyomó erőszak elleni gyűlölettel és megszerzi magának azt az optimizmust, melyre a gonosz hatalmak elleni küzdelmekben majdan szüksége lesz.

A mesék elején a hős rendszerint jelentéktelen, kicsi vagy egyszerűen buta, nem szeretik és az olvasó vagy hallgató sem hisz sikereiben. A mese végén váltás következik be, hisz diadalmassá válik, ereje megsokszorozódik. Ehhez gyakran varázseszközökre van szükség, melyek megváltozatják a szereplő életét, meghozzák szerencséjét, néha segítőtárs szerepét töltik be. A mese azt mondja a gyereknek: látod, éppolyan kicsi, gyenge és butácska gyerek mint te, mégis megtalálta a kiutat egy kilátástalannak, megoldhatatlannak látszó helyzetből. Ebből logikusan következik az „én is győzhetek” gondolat. A mese műfaja mindig konkrét helyzetekkel válaszol a kérdésekre. A kalandok ugyan nem valóságosak, de a belőlük fakadó remény valóságos. A mesék legnagyobb értéke, hogy bátorságot adnak. Arra tanítanak, hogy minden válságból van kiút. Arra biztatnak, hogy higgyünk a jövőben. „Az aki megérti őket, könnyebben eligazodik a bonyolult élethelyzetekben, tapasztalatait beépiti saját világába, kialakíthatja morális értékrendjét, menedéket talál a magány ellen. És arra is választ adnak, hogy mit tegyünk, ha eljön értünk a várva várt királyfi és mit, ha mégsem így történik.” Igen nagy igazságérzet szorul a gyermekbe, a mese kapcsán is megérti a pszichológiai igazságot, mely a látszólag irreális történetben rejtőzik. Minden mese egyetemes emberi problémát érint, és megadja a kulcsot a megoldáshoz. A mesékben jelentkezik a félelem érzése is, veszélyek léteznek a népmesékben is, de a gyermeknek sikerül legyőznie a veszélyeket, akár a mesehősöknek, akikkel azonosul.

De azt is megtanulja, hogy semmit sem érhet el saját erőfeszítés nélkül: a mesehősöknek számos próbatételen kell keresztülmenniük, hogy elnyerjék a jó tündér segítségét vagy feleségül kapják a királylányt. A mese azt mondja a gyereknek, ha kapni akarsz az élettől, adnod is kell. A mesék által színessé és gazdaggá válik, telítődik a gyermek lelke, ha nem kap ilyen táplálékot, akkor tompa és érzelemszegény marad, elevenség és mozgékonyság nélkülivé válik. A steineri pedagógia szerint fontos, hogy a felnövekvő gyermek hangulat és harmóniagazdag lelki táplálékot kapjon.

A gyermek fantáziaéletének erkölcsi ösztönzést ad a mese. Mindazt, amit az élet később kemény valóságként hoz majd felé, előre megéli a gyermek együttérezve és bensőséges összetartozásban a mese alakjaival. A gyermek teljesen azonosul velük, szenvedéseik az ő szenvedései, könnyeik az ő könnyei és örömeik az ő örömei. Minden jóindulat elnyeri jutalmát, a rosszaság büntetését. Ez az, ami mintegy erkölcsi levegő minden történetet átjár s ilyen módon nagyon korán és még igen zsenge lelki fokon elősegíti a gyermekben egy valódi erkölcsösség megalapozását és megszilárdítását. A gyermek nem lehet meg mese nélkül, a meséből áradó érzés, fantázia és költészet nélkül. Itt talál rá a maga konfliktusaira és megoldásokra is. A gyermek számára a mese szinte közvetlen menekülés a valóság szorításaiból, olyan kalandok és csodák segítségével, amilyen csak lehet. Cs. Nagy Istvánnál olvassuk a nagy kérdést: „Ki nem érezte már, hogy a való élet sárkányai, gonosz boszorkányai és sötét
hatalmai elől nem mentheti meg más, mint a mesék csodatevő tündérei, varázsos erejű állatai?” A mese segít élni, eligazodni a világban, és a vágyak korlátlanul teljesülnek benne. A gyermek figyelmét olyan történet köti le legjobban, amelyik szórakoztatja és felkelti a kíváncsiságát. Egyszerre reagál személyiségének minden megnyilvánulására.

Rumini a mesék meséje

Ha visszagondolunk saját gyermekkorunkra a mesék mindig igazi varázslatot jelentettek számunka. A Rumini képes a ma már oly ritka varázslatra: igazi, tanulságos, fordulatos és izgalmas gyermekmesét ígér az apróságoknak. Hogy miben más a Rumini, mint a többi mese? A szerethető egér főhős kalandra csábítja a gyerekeket, elbűvöli őket és a történet magában hordozza azokat az összetevőket, amelyet sok mai agresszív mese már nem. A Rumini egyszerű és nagyszerű, szórakoztat és nevel!

Forrás: Csiszér Anna: A mese személyiségfejlesztő hatása

Az emberi emlékezet vizsgálata már több mint egy évszázada népszerű a kutatók körében. A tanulást az új információk megszerzéseként, a memóriát pedig egy olyan tudás megléteként
definiálhatjuk, amely egy későbbi időpontban is elérhető. A tanulás és a memória három folyamatot foglal magában: a kódolást, a tárolást és az előhívást. A kódolás a bejövő információk tárolási folyamatát jelenti. A tárolás az információ megszerzésnek és konszolidációjának az eredménye, a memóriánk létrehozza és fenntartja a tartós emléknyomot. Az előhívás az előzőleg megtanult vagy elraktározott emlékek tudatos
előhívását vagy felismerését jelenti.

Atkinson ésSchiffrin(1968) nevéhez köthető a modális model megalkotása, amely magában foglalta a szenzoros, a rövid és a hosszú távú memóriát is.

A szenzoros memóriának ugyan nagy információkapacitása van, azonban ezeket csak néhány miliszekundumig képes megtartani. A vizuális szenzoros emlékezetet más néven ikonikus memóriának vagy ikonikus tárnak nevezzük, míg a verbális szenzoros memóriát echoikus memóriának hívjuk. Szenzoros emlékek például a háttérzajok a memóriarendszerünkben. Ha
nem raktározódnak el szenzorosmemórianyomként, akkor nagyon gyorsan törlődnek.
A hosszú távú memóriát napokban vagy években mérjük, tartós emléknyom tárolást jelent. A kognitív pszichológiában a hosszú távú memóriát két részre oszthatjuk: deklaratív memóriára és non-deklaratív (implicit) memóriára. A deklaratív memória olyan tudást jelent, amihez tudatos hozzáférésünk van, beleértve a személyes és a világról alkotott tudást.

A deklaratív memóriát további két részre oszthatjuk: szemantikus (tényekkel, eseményekkel kapcsolatos) és epizodikus (önéletrajzi) emlékezetre. Az emlékezeti, tanulási és intelligencia tesztek nagy része a szemantikus memóriát méri. Az epizodikus (önéletrajzi) emlékezetet annak személyes és szubjektív volta miatt nehéz mérni.

A non-deklaratív memória olyan tudást jelent, amihez nincs tudatos hozzáférésünk, például a motoros és kognitív készségek (procedurális tudás). A procedurális tanulás számos olyan motoros készség megtanulását foglalja magában, mint a biciklizés, zongorázás vagy a balról jobbra olvasás. Atkinson ésSchiffrin(1968) nevéhez köthetjük a munkamemória elnevezést, akik szerint a rövid távú emlékezet munkamemóriaként funkcionál. Ez egy olyan rendszer, amelynek fontos szerepe van a kognitív műveletek végrehajtásában. A korai többszörös tárelméletek (Broadbent, 1957;Atkinson és Shiffrin, 1968) szerint háromféle memóriatár létezik a modalitásspecifikus érzékelő tárak, melyekből az információ bekerül egy korlátozott
kapacitású rövid távú tárba, és egy hosszú távú tár, melynek elméletileg korlátlan a kapacitása. Ezen elméletek egyik legfeltűnőbb hibája az volt, hogy egységesnek tartották a rövid távú tárat. A korai modális-modellt a többkomponensű és dinamikus munkamemória-modell váltotta fel azzal, hogy ezt a hiányosságot kiküszöbölte (Baddeley és Hitch, 1974). Ez a modell az 1980-as évekre általánosan elfogadottá vált. Baddeley és Hitch(1974) úgy vélik, hogy a többkomponensű munkamemória-modell egy korlátozott kapacitású tár, melyet azzal igazoltak, hogy az egy időben végzett terheléses feladatok interferenciát okozna
k és az emlékezeti teljesítményt lecsökkentik, ezzel egy időben az előhívás idejét meghosszabbítják.

A vizsgálati személyeknek a munkamemória tesztekkel párhuzamosan számterjedelmi feladatokat kellett végezniük és ezek eredményeinek tanulmányozásából kapták a vizsgálat megállapításait. Megfigyelték, hogy a hatás nem egyforma erősségű, ezért azt a következtetést vonták le, hogy ez a rendszer több alrendszerre bontható. Ezek a kutatási eredmények segítettek abban, hogy a kutatók eljussanak a mai többkomponensű munkamemória-modell megközelítéshez. A munkamemória nem egyszerűen passzív tár, ami csak az információk tárolását végzi, hanem aktív információfeldolgozó rendszer, aminek segítségével műveleteket
is végezhetünk, és amely további részekre tagolódik.

A munkamemória terület általános/területspecifikus aspektusai -Az eredeti munkamemória-modell szerint a központi végrehajtó az a területáltalános feldolgozó alkotóelem, amely területspecifikus komponenseket tárol (Baddeley,1992). Shah ésMiyake(1996) szerint a munkamemória rendszer két elkülönülő terület specifikus alrendszert foglal magában (verbális és téri-vizuális), amelyek egymástól függetlenül képesek fenntartani és manipulálni az információt. Azok a tanulmányok, amelyekben a rövid távú memóriát és a munkamemóriát hasonlítják össze, mindkét területen egy terület általános feldolgozó és egy területspecifikus tároló komponenst írnak le. Továbbá különböző képalkotó eljárásokat használó tanulmányok is igazolják a munkamemória terület általános/specifikus komponenseit. A munkamemória működésében fontos szerepe van a ventromediális, dorsolaterális, prefrontális és a parietális kéregnek is.

forrás: Tánczos Tímea: A verbális fluencia és a munkamemória életkori változásai és szerepük az iskolai teljesítményben

Memória a munka szolgálatában

Nem csak a tanulási folyamatban, de bizony a munka során is szükségünk van a jó memória adta lehetőségekre. Ahogy az élet számos más területén, úgy a munkában is fontos, hogy képesek legyünk párhozamosan több dolgot is csinálni, odafigyelni az utasításokra, észben tartani dátumokat, neveket, tehát fontos, hogy képesek legyünk a memória adta lehetőségek kiaknázására. A memória pedig törődést és ápolást igényel – fontos ezt szem előtt tartani.

Amikor van egy kis szabadidőm, szeretek gyerek és játék témában böngészgetni. Így akadtam rá erre a "retró" játékkönyvre.

Egy kis retró

"A városi élet sok kényelmet nyújtó fejlettsége elvonja a az embert még attól a mozgástól is, ami az egészség
fenntartásához múlhatatlanul szükséges. Szerencsére életösztönünk erősebb, mint kényelemszeretetünk, mert
a tapasztalat meg a tudomány meggyőzött bennünket arról, hogy a mozgás hiánya és a zárt levegőn való
tartózkodás szenvedővé teszi a testet és megrövidíti az életet. Innen van, hogy a fejlettebb kultúrviszonyok közt élő népeknél a szabadtéri játékok szeretete és megbecsülése tudatos.

Sajnos, még mindig tekintélyes azoknak száma, kiknél ez az igazság nem talál méltánylásra. Azért kell
tehát nekünk az iskolai ifjúság felé fordulnunk és annak legszélesebb rétegeiben a szabadtéri játékokat
megkedveltetnünk, hogy testben és lélekben erős és egészséges nemzedéket neveljünk a hazának.
A pedagógiai tornarendszereknek nagy hátránya, hogy tevékenységük legnagyobb része zárthelyi testedzésre
van korlátozva. Noha ezek értékes tényezőkkel járulnak a test képzéséhez, nem képesek közvetlenséggel
és természetességgel edzeni és fejleszteni a tüdőt, a szívet és az Idegrendszert.

Már pedig élettani működésünk súlypontja a tüdőn, a szíven és az idegrendszeren nyűgszik. Mindenütt az a helyes felfogás alakult ki , hogy a zárthelyi testedzés az általános testi képzés követelményeinek
nem felel meg teljesen. Még Németországban is — a torna hazájában — általánossá lett az a vélemény,
hogy a teremtorna csak félmunka és elengedhetetlenül szükséges, hogy az kiegészíttessék az ifjúságnak
oly irányú testedzésével, mely elsősorban a tüdő, szív és az idegrendszer erősítését célozza. Ezt a célt
pedig legjobban és legkönnyebben a szabadtéri játékokkal érhetjük el."

forrás: Barna Jakab és Ujhelyi Sándor: Játékkönyv

Jelen - segít a szakember

Jócskán meglepődtem, mikor azt olvastam, az emberek mennyire elhanyagolják a testmozgást, majd megnéztem a könyv kiadásának idejét és tekintetem megállapodott az 1915-ös dátumon.

Tehát a mai probléma nem is annyira új. Úgy gondolom a helyzet abban viszont rengeteget változott, hogy sokkal több lehetőség van a testmozgásra, játékra. A mai ember számára könnyedén elérhetőek azok a központok, ahová el tudja vinni gyermekét különböző csoportos játékokra, mozgás és memória fejlesztésre. Egyre több a lelkiismeretes szakember is, aki tudásával nagyban hozzájárul a kisgyermek egészséges fejlődéséhez. Emiatt úgy gondolom, bátran lehet tájékozódni a lehetőségekről, és kikérni egy szakember segítségét is.

Kedves Olvasóm, szeretnélek meglepni egy idézet-válogatással. Azt hiszem nem árulok el zsákbamacskát, ha előrebocsájtom: a játékról fognak szólni:

Homo ludens vagyok. Játszó ember, aki játék és humor nélkül képtelen volna élni.

A römivel ellentétben az életben nem az a siker, ha te nyersz és mindenkinél jobb vagy, hanem ha úgy tudod alakítani a lapjaidat, hogy az neked jó legyen, és már "játék" közben is érezd jól magad.

A jelmezbálban az a legjobb, hogy az ember kibújhatik a saját bőréből, hogy más lehet, tökéletesen más, mint aki a valóságban. (...) Hogy az ember néhány óráig azt játszhatja, hogy megváltozott, elvarázsolták, idegen és ismeretlen lett hirtelen.

A játékról szóló könyvében Jan Huizinga remek példáját adja annak, hogy a játék a valóság és a látszat világa közötti villódzás "mintha világa". Az anekdota egy ifjú apáról szól, aki belépve a szobába, azt látja, hogy négyéves kisfia egy széksor első székén ül, és "vonatot játszik". Ahogy meg akarja ölelni fiát, a kisfiú megszólal: "Ne csókold meg a mozdonyt, apu, mert akkor a vagonok nem fogják elhinni, hogy igazi!"A mozdony egy szék, de olyan, mintha mozdony lenne; tudjuk, hogy nem mozdony, és mégis úgy teszünk, "mintha" mozdony lenne.
Érdemes volna nekünk is gyakrabban belemenni ebbe a mintha játékba. Érdemes volna azt játszanunk, hogy nem félünk; hogy szabadok vagyunk; hogy felelősségteljes polgárok vagyunk; hogy megbízunk egymásban; hogy tudunk segíteni a rászorulókon; hogy fel tudunk építeni egy jobb világot; hogy halandók vagyunk; hogy örökké élünk; hogy játék az élet; hogy nem játék az élet; hogy van értelme az ember életének.

Dolgozz, hiszen dolgozni kell, de ne engedd, hogy az életed csak munkából álljon! Legyen az életed játék, legyen az az életed középpontja... a munka pedig eszköz ehhez a játékhoz. Dolgozz egy irodában, dolgozz egy gyárban vagy egy boltban, de csakis azért, hogy legyen időd és lehetőséged játszani! Ne engedd, hogy az életed a munka rutinjává alacsonyodjon le - az élet célja egyedül a játék. A játék azt jelenti, hogy valamit önmagáért teszel.

Egy kicsit a Dixit témáról

Pont ilyen érzés volt, amikor először kerültek kezembe a Dixit játék kártya lapjai. Úgy éreztem kiléptem az unalmas hétköznapokból, át egy másik valóságba, át a fantázia birodalmába. Csak ajánlani tudom, ha szeretsz nevetni, azért, ha álmodozó vagy, azért. A Dixit egy szuper játék, ami csapatban játszható, ülj le a barátaiddal, vagy a családoddal, és garantált a szórakozás.

forrás: Antal Imre, Farkas Lívia, Szabó Magda, Hankiss Elemér és Osho

Nem bírom kihagyni, hogy ezt a gondolatmenetet meg ne osszam. Akinek van otthon kutyája-macskája, biztos jobban megérti. Elég komoly, hogy milyen szoros kapcsolat tud kialakulni állat és ember között.

"A kutyámat besoroltam a legjobb barátaim közé. De azért nem nyugodtam bele.
Hogyan van ez? Ilyen pocsék világot élünk, hogy egy állat megelőzi az embereket a szeretet-listán?
Utánanéztem, mit is jelent a szó: „barátság". Különös felfedezésre bukkantam.
Tudod, hogy a nagy népek ősi szavai tiszta forrásból származnak.
Azért érdemes megízlelni őket, mert bennük van még a látni-tudó emberek bölcsessége. Őseink a szavakat fentről hozták. Élményeik nem „elméletek" voltak, hanem valóságok. Amit a szellemvilágban éltek, annak a földön szavakat adtak. Még azt is tudták, hogy minden ősélményünknek bokra is van, nem csak gyökere, azaz: egyetlen ősszónak sokféle mellékjelentése lehet.
Őseink még tudták, mi az a barátság.
Nos, a„barátság" szó a Biblia anyanyelvén, vagyis a héberben egyszerre jelent „társat" „barátot", „férjet", „szeretőt" - tehát ezek mind barátaim is lehetnek, de a szó töve a„reyah"olyasmit jelent, hogy nyájat terelni.
Pásztorolni.
A„barátság" szónak ez a gyönyörű jelentése sokszor tér vissza nemcsak az O-, de az Újtestamentumban is.
Jézusnak is fő szavai a„nyáj ", a„bárány", a„pásztor".
Vagyis abban az őspillanatban, amikor szellemi tapasztalatainknak szavakat adtunk, benne volt az állatokkal való bensőséges kapcsolatunknak az élménye.
Persze mondhatjuk, hogy akkoriban a zsidók állataikkal szoros kapcsolatban éltek: a juhok és a bárányok életük mindennapjaihoz tartoztak, és a hozzájuk való viszonyukat hívták barátságnak. De látod, még ma is, a gépesített vágóhidak és a tömegpusztító csirkekeltetők világában, amikor halott „elméleteink" közönyét kiterjesztettük az egész állatvilágra, s gyárilag irtjuk őket, még mindig érvényes ez a szó? Az elidegenedés korában, amikor a legtöbb emberi kapcsolat tönkrement, az állat még mindig vigaszt tud adni az embernek! Utolsó ízét
adja az elfelejtett szeretetnek - ha kutyád van, nem vagy egyedül?
Nem kell ősi, állattenyésztő népben élni ahhoz, hogy érezd: az állat az ember legjobb barátja lehet- sőt magának a BARÁTSÁGNAK az élményét is az állat-ember kapcsolatban lehet tisztán föllelni.
Ez az élmény gyökere - és aztán, mint a belőle fakadó bokor hajtásait, kiterjesztheted más barát-élményedre is: ekkor lesz belőle „társ", „élettárs", „embertárs", de még „férj", „szerető", „szomszéd" és „felebarát" is.
Ez mind a„reyah" jelentése - aszerint, hogy milyen összefüggésben használod.
Akivel „összejövünk", az mind lehet a barátunk - feltéve, ha úgy szeretjük, mint a kutyánkat."

Müller Péter: Szeretetkönyv

Ha te is elgondolkodtál az idézeten, ne késlekedj. Nagyon sok a kóbor állat, akik egy-egy menhelyen várják új gazdájukat.

Nagyon tetszett ez az idézet, mivel épp puzzle vásárlásban gondolkodom a gyerkőcöknek, gondoltam megosztom veletek is. Igazán aranyos és bájos gondolat, és ha tovább elmélkedem, tulajdonképpen még realitást is vélek benne felfedezni. Olvassátok hát szeretettel:

"A világot ismét a romlatlanra, az ártatlanra és a tapasztalatlanra kell bízni. S ezért mondom én, hogy az uralmat egy ötéves gyermekre kell búzni, mert a gyermek nem reális. A gyermek nem korlátolt, nincsenek elvei, nem tud se jóról, se rosszról, csak nevet és játszik. A játék pedig a legnagyobb misztérium: ez a szellem gyöngédsége. A gyermeknek van szíve és nincs előítélete, nem ismeri a hatalmi viszonyokat, és az uralmat hamarabb unná meg, semhogy megbukna. Milyen megkönnyebbülés! A realitásban meghülyült szív után végre valaki, akinek nincs tapasztalata, hanem kedélye, akinek nem az élvezet a fontos, hanem az öröm, nem a hatalom, hanem az igazság, nem a vagyon, hanem a szépség. Láttál már gyermeket a homokban ülni és játszani? Nincs nála komolyabb lény. Több: nincs szakszerűbb. Amit tesz, azt jószívvel és odaadással teszi. Isten elemi alkotó szenvedélye még frissen él benne. Ha Isten reális lett volna, csak gyárat, bankot, hivatalt, tudományt teremtett volna, de sohasem: virágot, szép lányt és verseket. De hála legyen neki, Isten nem reális. A gyár, a bank, a hivatal, a tudomány nem egyéb, mint az elbukott emberiség alkotása, mert elvesztette, és nem érti a virágot, a szép leányt, az éneket és a verset. Nem hiszem, hogy Isten okos: ellenben tudom, hogy Istennek van szíve, hogy harmatos és üde és kedves, mint a gyermek. Isten játékai vagyunk, és az van hozzá legközelebb, aki játszik. Mi lenne, ha neki is előítéletei lennének? Ha korlátolt lenne és elfogult? Ha ravasz lenne és rosszhiszemű és gyanakvó és bizalmatlan, és hátsó gondolatai lennének? Mi lenne, ha reális lenne? Gyermekkirályt választanék, és hozzá küldeném a bölcseket, a katonákat és a minisztereket, hogy tanuljanak tőle, nem tapasztalatot, hanem, hogyan kell a dolgokat komolyan venni. Különbséget tenni jó és rossz között? Nem. Örülni annak, ami van. Hasznot várni? Nem. Szépet csinálni. Dolgozni? Nem. Játszani."

Gyermekek és játékaik, labda, baba és puzzle

Valahogy így kellene az író szerint "uralkodni". Bölcsek, bankárok és közgazdászok helyett egy gyermeket választani.

Adj a gyermeknek játékot, lehet ez társasjáték, puzzle, baba, vagy épp egy labda és nézd meg milyen önfeledten kezd el vele játszani. Neki nem kellenek a drága anyagi javak, elég egy apróság, és máris boldog. Ez az igazi bölcsesség.

forrás: Hamvas Béla: A babérliget

"Egy kedd reggelen új mankókra támaszkodva kiléptem a ragyogó szeptemberi napsütésbe, és lassan elbicegtem a szüleim autójához. Majdnem tizenöt kilót fogytam, és a nadrágom lelógott kiálló csípőcsontjaimon.
Jobb lábam olyan volt, mint egy pálcika, hosszú, lila sebhellyel az oldalán.

Friss szellő simogatta az arcomat ezen a ritka, szmog nélküli napon. A szél olyan virágillatokat hozott, melyeket már elfelejtettem; egy közeli fán a madarak csiripelése összekeveredett a forgalom hangjával - szimfóniának tűnt újonnan felébredt érzékeim számára. Néhány napig a szüleimnél maradtam, pihentem a forró napsütésben, és lassan úszkáltam az úszómedence sekélyebb végében, fájdalmasan munkára erőltetve varratokkal teli izmaimat.

Nem sokat ettem, jobbára joghurtot, magokat, sajtot és friss zöldségeket.
Kezdtem visszanyerni az életerőmet. Barátaim meghívtak, hogy néhány hetet töltsek
náluk Santa Monica-i házukban, amely öt háztömb-nyire volt a tengerparttól. Elfogadtam a meghívást,
mert örültem, hogy lehetőségem nyílik még több időt tölteni a szabad levegőn.

Minden reggel kisétáltam a meleg homokba, és mankóimat letéve leültem a hullámok közé. A sirályokat
és a hullámverést hallgattam. Aztán becsuktam a szemem, és órákon át meditáltam, megfeledkezve a
körülöttem levő világról. A Berkeley, Szókratész és a múltam mintha eltűnt volna egy másik dimenzióban.
Nem sokkal ezután elkezdtem tornázni, először lassan, aztán intenzívebben. Később mindennap órákat
töltöttem verejtékezve a forró napsütésben, fekvőtámaszokat, felüléseket és csavarásokat végeztem.
Óvatosan kinyomtam magam kézenállásba, aztán kinyomtam magam újra és újra, szuszogva az
erőfeszítéstől, amíg minden izom el nem jutott teljesítőképessége határáig, és a testem fényleni nem
kezdett a verejtéktől. Ekkor fél lábon beugráltam a kis zátonyokig, és szárnyaló szaltókról ábrándozva
ültem, amíg a sós víz bele nem mosta fénylő izzadságomat, szárnyaló álmaimat a tengerbe."

K-vitamin: a csontok védelméért

A K-vitamin legalább három olyan fehérjét is aktivál, melyeket a csontépítő sejtek termelnek. A csontritkulásos- és a csontritkulásos törést szenvedett betegek szervezetében különösen kevés a K-vitamin. Ez pedig arra utal, hogy a csonttömeg-vesztés és a törések számának növekedése mind a K-vitamin hiányával áll kapcsolatban.

A kutatók nemrég azt találták, hogy a klimaxon átesett nőknél valóban nagyon alacsony a K-vitamin aktivitása szintje. Emiatt valószínű, hogy ezen nők esetében a K-vitaminhiány lassítja az új csontszövet létrejöttét. Ez pedig megmagyarázhatja, hogy ezeknél a nőknél miért különösen nagy a csontritkulás kockázata. Ezek az eredmények azt jelzik, hogy a K-vitamin tartalmú táplálék-kiegészítők lassítják vagy leállítják a betegség folyamatát. Emiatt, ha hasonló problémával közködünk, érdemes táplálékkiegészítőt vagy vitamin-készítményket beszereznünk.

forrás: Dan Millmann: A békés harcos útja