A bőr a legnagyobb szervünk, testsúlyunk kb. 10-15%-a.  Az  összfelülete kb. 1,4-1,6 m2, szervezetünket elhatárolja a környezettől, első védelmi vonal. Véd a külső, károsító mechanikai hatásokkal szemben és véd a kórokozóktól, a káros UV-sugárzástól és a kiszáradástól is. Továbbá részt vesz a hőszabályozásban és a hőszigetelésben, a kiválasztásban és  tápanyagraktárként is működik. D vitamint termel, s ő a legnagyobb érzékszervünk. A szervezetünk egészségi állapotának indikátora. A gerinces állatokéhoz hasonlóan az emberi bőrt is három réteg építi fel: a felhám, az irha és a bőralja.

Felhám: A bőr legfelső rétege a felhám szövettanilag többrétegű elszarusodó laphám. A sejtek igen szorosan záródnak. A hámréteg alsó sejtjei folyamatosan mitózissal osztódnak,  és az idősebb sejteket fokozatosan a felszín felé tolják, sejtek ellapulnak, szaruanyag (keratin) halmozódik fel bennük, végül elpusztulnak, vékony szarupikkellyé alakulnak. Egy hámsejt a hám aljáról mintegy 28 nap alatt jut ki a legkülső hámsorba.

A szaruréteg véd a kémiai és mechanikai hatásoktól, gátolja a párologtatást, és a kórokozók bejutását a szervezetbe. Legvastagabb a talpon, tenyéren, legvékonyabb a szemhéjon. Az igénybevételtől függően a szaruréteg gyorsabban vagy lassabban, de állandóan kopik, hámlik, és folyamatosan pótlódik az alsóbb rétegekből. A bőr színét a felhám alsó részén elhelyezkedő pigmentsejtek adják. Sötétszínű melanin elnyeli a nap ultraibolya sugárzását, így védi a mélyebb rétegeket. UV hatására a festékanyag termelése fokozódik, és a bőr sötétebbé válik. A nagy intenzitású UV károsítja a sejteket, mert megváltoztatja a DNS-molekulák szerkezetét, mutációt idéz elő (bőrrák). A melanin lokális felszaporodásával alakulnak ki az anyajegyek, a szeplők, ritkábban a májfoltok. A hámrétegbe az irha felől fájdalomérző szabad idegvégződések nyúlnak be.

Az irha:  A felhámréteget az alatta található irha rögzíti és táplálja. Erekben és idegekben, mirigyekben gazdag lazarostos kötőszövet. Két rétege van a hámba kesztyűujjszerűen benyúló finoman rostos, szemölcsös rétegből (és egy mélyebb durvább rostozatú hálózatos rétegből. (Nagy érintkezési felület, hatékonyabb diffúzió, (hám táplálása) Kollagén- és rugalmas rostok. A papilláris réteg jellemző mintázata a felelős az ujjakon, a tenyéren és talpon lévő, egyénekre jellemző bőrlécrajzolatért is. A gazdag érhálózat a
hőszabályozásban is jelentős, melegben az erek kitágulnak, nő a hőleadás.

A bőr receptorai: Eloszlásuk nem egyenletes, az ujjbegyen és az ajkakon nagysűrűségűek. Kétpontküszöb – az a legkisebb távolság, melynél két vékony pálca érintését különbözőnek (kettőnek) érezzük. Ez az ujjbegyen a legkisebb. Testszőrök : A szőrtüszőt körülvevő idegvégződések az emelő hatás miatt a legkifinomultabb tapintásra (légmozgásra) is érzékenyek. 3-5° szögelhajlás ingerületet eredményez. Meissner-test:  A bőr felszíni rétegeiben a nyomást érzékeli. Merkel-korong: A bőr felszínéhez közel, nyomás érzékelését végzi.  Ruffini-végkészülék: A bőr középső rétegében található, a bőr nyújtását érzékeli. Vater-Pacini-test: A bőr alatti zsírszövetekben helyezkedik el, nyomásérzékeny,vibrációérzékelő. Szabad idegvégződések: Magas ingerküszöbű, szövetkárosodás veszélyével járó ingereket fájdalomként érzékelő receptorok.

A bőr mirigyei: Ide tartoznak a faggyúmirigyek, a verejtékmirigyek, illatmirigyek, és az
tejmirigyek. Hámszármazékok. Faggyúmirigyek: Külső elválasztású mirigyek. A szőrtüszőkhöz csatlakozva váladékukat szőrszálakhoz ürítik. Zsíros váladékukkal elősegítik a szőrszálak és a bőr vízállóságát és rugalmasságát, puhán tartja a szaruréteget.

Verejtékmirigyek : Hosszú feltekeredett végkamrájú csöves mirigyek az irha aljában.A két fajtájuk ismert: A kisebb verejtékmirigyek megtalálhatóak az egész testen. A tenyéren és
talpon 400-600/cm2, a törzsön 75/cm2 számban található. Paraszimpatikus hatására a verejtéktermelés növekszik és sós, színtelen, savas kémhatású váladékot termelnek. A verejték az elszaporodó baktériumok miatt kellemetlen szagúvá válhat. Szerepük a hőszabályozásban van, túlhevülés esetén a verejték párolgása a bőr felületéről hőt von el. Kiválasztó szerepet is játszanak, a verejték nagyon híg vizelet. A nagy verejtékmirigyek (illatmirigy) kivezetőcsöve a szőrtüszőbe nyílik. Működésük pubertáskorban indul meg hormonális hatásokra (nemi vonzalom). Szimpatikus hatásra lúgos kémhatású váladék termelődik, amely gyorsan bomlik, ezért könnyen kellemetlen szagú lehet. Elhelyezkedésük: hajlatokban, emlők környéke, nemi szervek környéke, végbél környéke.

Tejmirigy: A legnagyobb bőrmirigy, kizárólag emlősökben fordul elő, módosult verejtékmirigy, funkcionális értelemben járulékos nemi mirigynek fogható fel.  Terméke a tej.  Ivarérettség után fejlődik ki.  A tejmirigy alakja, helyeződése és fejlettsége állatfajonként eltérő.

Természetes bőrápolás

Mindenki tapasztalta már, hogy bőre mennyire érzékeny. A hatékony bőrápolás elsődleges feltétele, hogy megóvjuk bőrünket a sérülésektől és károsodástól. A bőrápolás hatékony, természetes módja, ha  nem károsítjuk a bőrünket a tűző napon vagy megfelelően védekezünk a téli hidegben a bőrünk kiszáradása, kirepedezése ellen. Még ma is számtalan régi, hagyományos bőrápolás segítő technika és módszer létezik, ám ma már jobbnál jobb krémek és pakolások is segítenek bőrünk egészségnek megőrzésében.

Forrás: Vizkievicz András: Az emberi bőr