Vajon megérdemled-e a vágyott céljaid megvalósulását?
Elegendő ehhez csupán a pozitív gondolkodás erejében hinned?

Ha neveltél már gyermeket, akkor el tudtad dönteni, hogy mennyire viselkedett jól, és cserébe megjutalmaztad. A tanárok jó jegyet adnak annak, aki a tudása alapján megérdemli. Kiemelkedő színészeink az "érdemes művész" címet kapják.

Ahogyan relatív szinten el tudod dönteni, hogy a gyermeked a cselekedetei alapján mit érdemel, úgy abszolút szinten az ok és okozat törvénye dönt feletted. Nincs igazságosabb rendszer ennél, hiszen nem mi alkottuk.

Tehát, először is érdemessé kell válnod arra, hogy a feltételek megteremtésével eredményeket érj el. Enélkül csak reménytelen ábrándozásban lesz részed. Az eredmény elmaradásával pedig idővel kiesel abból a jövőképből, amit összeraktál Magadnak. És ezt is milyen találóan fejezi ki a magyar nyelv: kiábrándulsz.  

Ha a pozitív gondolkodás csupán önmagában akkora erő lenne, mint ahogyan azt gyakran elhitetik velünk, akkor mindenki boldogságban és jólétben élne, és nem lenne például gazdasági válság. Ha már itt tartunk..

A gazdasági válság, mint lehetőség

Valaki csak a média túlzására keni a jelenlegi pénzügyi krízist, másvalaki pedig arrogánsan tagadja, azt állítva, hogy csak a fejünkben létezik.

Az igaz, hogy a valóságot mindenki egyéni módon tapasztalja. A tapasztalás ettől még nem változtatja meg azt, ami valójában van. Tehát, a tapasztalás nem egyenlő a valósággal, még ha annak is fogjuk fel.  

Szóval, a válság köszöni, jól van, erősebb, mint valaha. Épp most rendezi át a világpiacot, és nincs szüksége arra, hogy higgyünk benne.

A pozitív gondolkodást (kreatív nyitottságot), mint belső körülményt, összehozván a külső körülménnyel, amely a gazdasági helyzet, óriási lehetőségekben lehet részed.

Tedd fel a kérdést: "Milyen lehetőségeket rejt számomra a megváltozott gazdaság?" Vagy ami még jobb: "Hogyan használhatom fel magam és mások javára a jelenlegi helyzetet?"

Az előbbiek alapján ezt persze csak akkor fogod értékelni, ha nem áldozatként tekintesz Magadra. Ha mégis, akkor inkább lapozz el, mert a következő sorok fel fognak bosszantani.  

Mindig lesz válság

Szubjektív értelemben. Amikor végre minden hepi lesz -oké, csak tegyük fel-, akkor is lesznek emberek, akik elvesztik a munkahelyüket, cégek, amelyek csődbe jutnak, iparágak, amelyek akár el is tűnnek. Ők bentről egészen másképp élik majd meg, mint mi kívülről.  

Minden nézőpont (és személet) kérdése. Válság tehát az, amit Te annak tapasztalsz, és amelynek körülményei Számodra objektíven is megmutatkoznak. A felelős személyt pedig nyugodtan összemoshatod a tapasztalóval.

Hogyan válj érdemessé a céljaid megvalósítására?

Nyitottan kifelé kell fordulnod, és a követelőről át kell váltanod elsődlegesen az adó üzemmódra. Akinek leginkább szüksége van erre a hozzáállásra, az tudja a legnehezebben megvalósítani. Ellenőrizd a helyzetedet!  

Nehéz helyzetben az egó felerősödik, mert ez a sérülékeny önazonosságunk veszélyeztetve érzi magát és így érthetően a befelé fordulás jellemzi.

A külvilágot támadónak tartja, ezért ebben a leválasztottságban kötelezően felerősödnek a negatív érzelmek, főképp a félelem változatos formái.  

Az önazonosságunkat nem oldhatjuk fel azonnal, viszont a tekintetünket könnyebben felemelhetjük, hogy másokra is figyeljünk. A társadalmunkat egy erős egymásrautaltság jellemzi, amelyben a másikért vagyunk. Éppen ezért életünk minőségét alapjaiban meghatározza, hogyan szolgálunk másokat, termékeinkkel vagy szolgáltatásunkkal, és a többiek hogyan szolgálnak bennünket.  

Felelős személyként a legfontosabb természeti törvényt (ok, okozat tv.) belátva elfogadhatod, hogy összességében annyit kapsz az élettől, amennyit addig adtál. Ez így korrekt, nemde?  

forrás: Manhertz József: Pozitív gondolkodás nehéz időkben