Az emberi agyvelőben az egész életen keresztül, a születéstől kezdve egészen az elmúlásig ,
szakadatlan és folyamatos információgyűjtés megy végbe. Az agykutatás és a kísérleti pszichológia
régebbi és újabb adatai ezt a felismerést szilárdan és sokoldalúan évről-évre, hónapról-hónapra
megerősítik. Az agykutatónak régi felismerése: az emberi agyvelő szüntelenül begyűjt és egyben
kirekeszt nagy információtömegeket, tehát folyamatosan akkumulál és szelektál. Az élő agyvelő két
alapvető információgazdagító működésének egyike sem áll le még percekre sem a vérellátással
rendelkező idegsejttömegekben. Szünet nélkül működik mind a felhalmozó (akkumulációs)
folyamatok sora, mind pedig, ezzel párhuzamosan, a kiiktató (eliminációs) jelenségek sokasága. Erről
a kettős alapműködésről kívánok néhány agyélettani és lélektani tényt és elvet érinteni.
Felhalmozás és kirekesztés: az agyban a genetikailag rögzített, hálózatokban szerveződött
idegsejttömegeknek ez a begyűjtő és egyben kiszűrő, szakadatlan, mindhalálig érvényesülő, kettős
arcú tevékenysége biztosítéka és egyben meghatározója annak az általános érvényű működésnek, amit ma divatos, köznapi nyelven „ tanulás életen át” ( az angol divat szerint: „life long learning”)
terminussal jelölünk.

Úgy vélem, ez az agyfiziológiai evidencia nem eléggé köztudott.
Hangsúlyoznom kell, hogy sok mindent ismerünk az emberi tanulás agyi hátteréről, dinamikájáról,
életkori sajátosságairól, de egy átfogó, az l a köztudat. egész jelenségsort magába ötvöző, szintetikus
tudományos elmélet megalkotása még várat magára. Lássuk röviden, miről is van szó.
Az agybiológia egyik alaptörvénye szerint az állandóan változó külvilági befolyás nyomán
olyan individuális és maradandó funkcióváltozások jönnek létre az idegsejtekben, melyek
következtében azok emléknyomok formájában képesek múltbeli információkat tárolni és azokat
szükség szerint visszaidézni. Az egyéni élet folyamán mindvégig megjelenő ezen plasztikus
jelenségeket tartja számon az agyfiziológia tanulási alaptevékenységekként. E kiinduló alapelvből
kitűnik, hogy a mai fiziológus a tanulás tényét annak eredményéből, az emberi viselkedés
megváltozásából állapítja meg, de ismérvként a megelőző tapasztalat felhalmozás, vagyis az
információtárolás szolgál. Másképp fogalmazva ez azt jelenti, hogy a tanulás lezajlásának
vizsgálatában a fő figyelmet arra fordítjuk, hogy miként jutnak be, raktározódnak és idézhetők vissza a kül- (és bel-) világi jelzések, értesülések.

A mai felfogás szerint az elemi tanulás fő formájaként mind az állatvilágban, mind az emberi
viselkedésben az asszociatív aspektus erősödött meg az evolúció évmilliói során. A legtöbb kutató
szerint ugyanis tanulás legkönnyebben akkor jön létre, ha az agyban legalább két információ bemenet működik egy időben, ekkor a két folyamat társulása, asszociációja valósul meg. Ezen uralkodó élettani nézet szerint a tanulás főképpen asszociatív, vagyis „kétcsatornás” jellegű ugyan, de az egyszerűbb, nem-asszociatív, másképpen „egycsatornás” információ felhalmozás mechanizmusa is gyakran tetten érhető. Amikor ugyanis csupán egyetlen érzékszervi pályarendszeren, mondjuk látási, vagy hallási csatornán, érkezik értesülés az agyba, a központi idegsejtállomány, bizonyos feltételek mellett, azt is rögzíteni és tárolni képes. Nincs itt mód arra, hogy eme agybiológiai tény részleteit taglaljam, csak utalok arra, hogy a kérdésre röviden a kiiktató, törlő jelenségek érintésekor lentebb még visszatérek.

Az orosz Nobel-díjas Pavlov (Pavlov, I.P. Húszévi tapasztalat a nagyagyféltekék működéséről.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 1953) mutatott rá először, hogy ha csupán egyetlen agyi idegsejttömeg
kerül aktivitásba, a jelenség menthetetlenül egy ellenkező előjelű folyamatba, gátlásba csap át, ami a
kiiktatás, az elimináció bázisa. Tartósabb tárolás előfeltétele két-, vagy ennél több információ bemenet szimultán, szinkron jellegű befolyása az agyállományra. Ilyenkor a több bemeneti csatorna erősíti egymást (szaknyelven: megerősítés megy végbe). Ez persze nem jelenti azt, hogy az „egycsatornás” tanulás nem lenne jelentős mechanizmus az emberi ismeretszerzésben, főleg a korai gyermekkorban.
Többféle, jelentős bevésődési formát ir le a kísérleti lélektan, amelyben éppen ez a korlátozott
információ bevitel játszik döntő szerepet. Ilyen például a korai csecsemőkor „imprinting” (bevésés)
jelensége, vagy az egész életen át érvényesülő „habituáció” (megszokás) folyamata, avagy a
„szenzitizáció” (érzékenyítés) eseménye.

Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a fent vázolt egyszerűbb és bonyolultabb tanulási
formák, az „egycsatornás”-tól a „két- vagy többcsatornás” asszociatív tanuláson át a különböző
kognit1v okoskodásokig egymásra épült, egy időben jelenlevő és egymásra ható hierarchia részei,
ennek a komplex agyi funkciónak a részletes feltárása a közeljövő fontos célkitűzése. Nem tudhatjuk
persze, milyen távol van még tőlünk az az idő, amikor a tanulás agyi építményének egésze világossá
válik kutatóink számára, az az időpont nyilván még messzibb, amikor magukban az idegsejtek
milliárdjaiban végbemenő kémiai és elektromos jelenségek egészéről képet alkothatunk. Ezen utóbbi
molekuláris és sejt-szintű történések vonatkozásában is nagy technikai és szellemi erőfeszítéssel folyik világszerte a kutatómunka, jelenleg csak annyi látszik biztosnak, hogy az információ bemenet és
tárolás alapvető eseményei nem elsősorban a sejtek belsejének állományában, tehát nem az ún.
citoplazmában történnek, mint inkább az idegsejteket összekapcsoló érintkezési pontok, az ún.
szinapszisok területén. Ezek a sejtkapcsoló szinapszisok egyben az agyi belső rendszereit alkotó
idegsejthálózatok legérzékenyebb, minden külvilági változásra azonnal reagáló elemei is. A
pszichofiziológiai szemlélet általában az emberi emlékezet (memória) vonatkozásában két alapvető
időbeli szakaszt különít el aszerint, hogy az emlékezetben rövid , avagy hosszabb időtávra rögzült az 3
emlékezeti tartalom.

Megjelölünk rövid távú emlékezeti tartalmakat olyan esetekben, amikor másodpercekig, percekig, esetleg órákig rögzül a memóriatartalom és hosszútávú emlékezeti tartalmakat azokban az esetekben, amelyekben napokig, hetekig, hónapokig, vagy évekig őrzi meg az agyállomány a memorizálandó mozzanatokat. A legtöbb mai kutató egyetért abban, hogy a rövidtávú memória szinoptikus hátterében egy olyan jelenség áll, amely azonos, vagy legalább is hasonló az ún. poszttetanikus potenciációhoz (PTP), vagyis egy olyan szinaptikus érzékenységnövekedéshez, amely egy sűrű, szapora ingerlést (ún. tetanizációt) követ.

Itt jutunk el a tanulási jelenségnek az információgyűjtésen kívüli második fontos
eleméhez, amelyről fentebb már esett szó, nevezetesen a „túlcsorduló”, felesleges információtömeg
állandó törléséhez, kiiktatásához. Az olvasó nagyközönség, beleértve számos pedagógus kollegánkat,
nem mindig van tisztában a tudásanyag kiiktatásának, háttérbeszorításának fontosságával a tanulási
mozzanatok terén. Fentebb már említettem a törlési jelenség fiziológiai „ősforrását”, Pavlovot, aki
műveiben mindvégig aláhúzta, hogy az agyi kapcsolatteremtéssel egyenrangú fontosságú folyamat e
kapcsolatok megszakítása, gátlása. Enélkül a kettősség nélkül nincs normális tapasztalatfelhalmozó
működés. A már szintén említett francia Bergson pedig egyenesen kimondja az axiómaszerű
igazságot: „tanulni annyi, mint kirekeszteni”. A kérdés egyik legkiválóbb kortárs szakértője, a szintén
francia Changeux ( J.P. Changeux Agyunk által világosan, Typotex, Budapest, 2000) pedig
idegsejtszinten részletesen elemzi a kiiktatási folyamatot. Másokkal egy időben kimutatja, hogy az
emberben csecsemő- és kisgyermekkorban az agyban a szükséges felnőttkori szinapszisok sokszorosa
indul növekedésnek és létesít korai agyhálózatokat, ezek az agyvelő érése és növekedése folyamatában tömegesen eltűnnek, elpusztulnak, a nagyfokú redundancia a korai fejlődés velejárója. De a későbbi tanulást is állandó szinapszisszám-növekedés és –csökkenés jellemzi, az ismerethalmozás nem mehet végbe ismeretszűrés, szelekció nélkül!

Gyermekpszichológusok által jól ismert tény, hogy a korai csecsemő-és gyermekkor sok készsége,
tulajdonsága e serdülőkor időszakára eltűnik, kiiktatódik. Nemcsak a fent említett bevésődés
(imprinting) rögzítésének jelensége szűnik meg, de a kisgyermeki intellektus olyan vonásai is, mint az
egészleges (eidetikus) memória, vagy a nagysebességű szótanulás képessége, ezekre itt nem térhetek
ki. Azt a tényt viszont alá kell húznom, hogy az állandó kiiktatás, agyi szelekciós képesség folytán az
agyállomány túlterhelése gyakorlatilag lehetetlen, az agy törléssel, információszűréssel védekezik a
túlzsúfolás ellen ! A közismert intelligenciamérés (intelligencia hányados: I.Q.) egyik alappillére
éppen annak számszerű megállapítása, hogy a szóban forgó egyén mennyire képes a lényegest a
lényegtelentől, a fontosat a kevésbé fontostól elválasztani, más szóval: mennyire képes
elmeműködése szűrni, szelektálni! Fontos követelmény, hogy a mindenkori pedagógus ezt a
szelekciós, kiiktatási tulajdonságot is figyelembe vegye tanítványai teljesítményének megítélésekor. A
szelekció, egyebek mellett, az idősebb életkorok kognitív privilégiuma is. Kissé leegyszerűsítve a
kérdést azt is állíthatnánk, hogy amíg fiatalkorban a tanulás begyűjtési, akkumulációs aspektusa
dominál, addig idősebb korban a kiiktatási , eliminációs, tehát kognitív tulajdonságok kerülnek
előtérbe !

A memória az alapja mindennek

A memória szorosan kapcsolódik a mindennapi tevékenységeinkhez és elengedhetetlen alkotóeleme a tanulási folyamatnak. Ahhoz, hogy valamit képesek legyünk elsajátítani a keresztnevünktől a magyar uralkodók nevéig a memória megfelelő működésére van szükségünk. Amennyiben a memória nem működik elég hatékonyan, úgy tulajodképpen minden nap újra és újra kéne kezdenünk az életünket, újra magunkhoz venni minden forrást, elsajátítani az önálló mozgás, beszéd és kommunikációs formákat.

Forrás: Ádám György: Pszichofiziológiai szemlélet az emberi tanulásról és emlékezésről 

Táplálékkiegészítők és q10

A szívbetegségeknél általában arra kell törekedni, hogy javuljon a szív energiaforgalma, fokozódjon vérellátása. Mindenféle szív- és érrendszeri panasznál jó l bevált a fokhagyma, amely alacsonyan tartja a vér koleszterinszintjét, és értágító hatású. Különösen a szívtől távolabb eső, perifériás erek vérellátását javítja, ezért az agy, illetve a láb ereinek
igen előnyös  ( a fokhagyma különféle alkalmazási módjairól. Mindenféle szívbetegségben segíthet a q10 koenzim szedése. A q10 az energiatermelésben vesz részt, adagolásával
könnyebbé válik a szív munkája. Igen j ó eredményeket lehet elérni vele a pangásos szívelégtelenség kezelésében. Nem csak a szívműködést javítja, hanem nagyobb adagban a magas vérnyomás is csökkenti.
Kimutatták, hogy a szívizom normális működési képessé¬ge a vér magnéziumszintjétől függ, és sok ritmuszavarért a magnéziumhiány felelős. Ezért érdeme s gondoskodni a
magnézium pótlásáról, célszerűen kalciumbevitellel együtt (a magnézium és a kalcium aránya 1:2 legyen). A karnitin a sejtek energiatermelő részecskéinek(a mitokondriumoknak) a zsírbontó tevékenységét serkenti. Hiánya csökkent energiatermelést okoz, pótlása pedig javítja a szívműködést pangásos szívbetegségekben.

Epekő

Gondoskodjunk a megfelelő vitamin- és ásványianyag bevitelről is, célszerűen jó minőségű, lehetőleg ne szintetikuseredetű multivitamin és multi ásványi anyag készítményt szedve. Kiemelendő a C-vitamin és az E-vitamin fontossága. Az E-vitamin megakadályozza „rossz", vagyis az LDLkoleszterin oxidációját, ami az érelmeszesedésben szerepet játszó, úgynevezett plakk-képződés első lépése. A C-vitamin segít megőrizni a verőerek falának rugalmasságát, és hozzá¬járul az E-vitamin újraképződéséhez. Érdemes gondoskodnunk a szelén megfelelő szintjéről is. Kimutatták, hogy a szelénhiány szívbetegséghez vezet. A szelén és az E-vitamin egyébként együttese n szedve még hatékonyabb, mert e két anyag erősíti egymás hatását (szinergikus hatás). Védenek a szívbetegségtől a karotinoidok (béta-karotin és likopin). Újabban a szőlőmag kivonatot is javasolják a szívinfarktus megelőzésére, mert igen hatékony antioxidáns hatású flavonoidokat tartalmaz.

Szívbetegségek

Az érelmeszesedés kockázati tényezői között tartják számon egy aminosav származéknak, a homociszteinnek a magasabb szintjét. Ennek csökkentésére alkalmas a folsav, amit
BŐ - és Bi2-vitaminnal együtt érdeme s szedni. A telítetlen zsírsavakat tartalmazó lenmagolaj, kendermagolaj, ligetszépe olaj, olívaolaj , valamint a tengerihal-olajszedése bizonyítottan csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, tisztítja a meszesedő ereket. A lecitin segít feldolgozni a zsírokat, a májból is eltávolítva őket, ezért hasznos érelmeszesedés ellen. Végül, de n e m utolsósorban ne feledkezzünk meg a meg felelő mennyiség ű folyadék beviteléről, egyszerűbben: a vízivás fontosságáról, hiszen így is hígítjuk a vért.

A legelőnyösebb egy jól megválasztott, lehetőleg nem szintetikus eredetű multivitamin és multi ásványi anyag készítmény fogyasztása. A szívizom oxigénellátottságát javítja
a q10 koenzim, normális működését pedig elősegíti a kalcium és magnézium 2: 1 arányú keveréke, lehetőleg a jól hasznosuló szerves (kelát) kötésben. Javítja a keringést a fokhagyma. Csökkenti a vér zsír- és triglicerid szintjét az 1-karnitin; zsírbontó hatású a lecitin. Ugyancsak keringésjavító és szívizom-erősítő az E-vitamin. A szelén hiányát összefüggésbe hozzák a szívbetegségekkel, ezért e nyomelem pótlásáról is érdeme s gondoskodnunk. Elengedhetetlen
a megfelelő C-vitamin bevitel. Tisztítják az érfalakat és javítják a keringést a telítetlen zsírsavakban gazdag étrendkiegészítők, így az olívaola , a tengeri hal olaja, a lenmagolaj, a ligetszépe olaj és a legújabb sláger, a kendermagolaj. Erős antioxidáns hatású a szőlőmagkivonat.

Májbetegségek

Nyugati források első helyen említik a nyers máj kivonatot, amelyet injekcióval lehet bejuttatni, de csak orvosi ellenőrzés mellett. Ugyancsak jó klinikai tapasztalatok vannak a
szájon át adott borjú csecsemőmirigy kivonattal. Fontos a q1 0 koenzim, amely az immunrendszer erősítésével segít leküzdeni a vírusfertőzést. A lecitin védi a máj sejteket és mozgósítja a zsírokat, adagolásával megelőzhető a „zsírmáj " kialakulása. A normális májfunkcióhoz elengedhetetlene k a B-vitaminok, amelyeket komplex formában érdemes bevinni. Előny s lehet az erős antioxidáns hatású, így a szabad gyököket semlegesítő szuperoxid-diszmutáz ( S O D ).

Q10 a szív doktora?

Egy nemrégiben lezajlott vizsgálat szerint a szívmegállás utáni túlélési arány kedvezőbben alakul, ha a test 32–34 Celsius-fokra hűtésének megkezdése mellett q10-koenzimet is adnak. A magas vérnyomásban alkalmazott q10 klinikai vizsgálatainak néhány éve elvégzett metaanalízise során minden olyan publikált vizsgálatot áttekintettek, amelyben a q10 a magas vérnyomás kezelésében alkalmazták. A metaanalízist 12 klinikai vizsgálattal végezték el,és azt a következtetést vonták le, hogy a q10 magas vérnyomásos betegeknél akár 17 Hgmm-rel csökkentheti a szisztolés és akár 10 Hgmm-rel a diasztolés vérnyomást, jelentős mellékhatások nélkül.

Forrás: Kürti Gábor: Gyógyítás otthon

Amikor a gyerekek elérik a negyedik, ötödik életévet, kialakul bennük a „mese- hallgató”viselkedés. A mesére való beállítódás a figyelmen és a merengésen túl azt is jelenti, hogy a gyerek kilép a mindennapi valóság világából, várja a rendkívülit a csodálatosat. A mese egyik alapköve mindig a „fikció”, a „csodás elem”. A mese az, ami nem igaz. („Ez csak mese”- szoktuk mondani arról, amit nem hiszünk el.) A mese azonban nem egyszerűen egy mindennapi történet csodákkal fűszerezve, hanem saját rend, egy olyan öntörvényű világ, melynek a csoda szerves, logikus részét alkotja. Ez igen fontos különbség. „A mese úgy logikus, ahogy a líra- a lehetséges és lehetetlen közti határ egyszeri megszüntetése, a különböző dolgok egyszeri azonossága által. A mese: logika. Sőt, az emberi logika egyszeri győzelme az emberek valóságos korlátozottsága fölött”- írja Varjas Endre. A négy- öt éves gyerekek szívesen lépnek át a rendkívüliség, a csodák földjére, könnyen közlekednek saját valóságuk és a csodavilág között. Ez a váltás tulajdonképpen azt jelenti, hogy képesek különböző tudatszintek között váltani. Az ember tudatszintje, tudatállapota folyamatosan változik. A pszichológusok „módosult tudatállapotnak” nevezik, amikor a szokásos szellemi működés olyan állapotra vált, mely a változást átélő ember számára másnak tűnik.

Ez a definíció rávilágít arra, hogy tudatunk érzékelése, megélése igen személyes, szubjektív élmény. A mesehallgatás - sőt a mesemondás is-, a „beállítódás a mesére” ilyen módosult tudatállapot, melynek lényege hogy egyszerre kétféle tudatélménnyel, beállítódással éljük át a helyzetet. Hasonló élmény, mint amikor moziban vagyunk, vagy színházi előadást nézünk. Beleéljük magunkat az előadásba, szemtanúként egy másik korban,környezetben, történetben mozgunk, ugyanakkor állandóan és megingathatatlanul jelen vagyunk saját világunkban. Egy- egy pillanatra talán megfeledkezünk róla, de nem lépünk ki belőle. Aggódunk a moziban látott szereplők sorsáért, együtt örülünk, bánkódunk velük, részt veszünk az életükben, de mindvégig tudjuk, hogy amit látunk, az fikció. Hiába éljük bele
magunkat a sorsukba- akár annyira, hogy könnyeket is ejtünk értük-, mindvégig tudjuk, hogy csupán nézői, szemlélői vagyunk a történetnek, nem változtathatunk azon, nem rohanhatunk fel a színpadra, hogy megmentsük a bajba jutott szereplőt. Ilyen „szimultán kettős tudattal” hallgatja a gyerek a mesét. A gyerek tudja, hogy az otthoni seprű nem repül, a család kedvence, Bodri kutya nem fog megszólalni, sőt a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola beiskolázási értesítője sem repül be az ablakon; mégis képes átélni a rettegést, hogy a seprűn repülő boszi utoléri a főhőst, kétségbeesetten várja, hogy mit fog mesélni a beszélő kutya, és örül, hogy Harry Pottert felvették a varázslóiskolába. A kettős tudat önmagában is vonzó, izgalmas állapot, örömforrás: egyszerre feszültségteremtő és a
feszültséget levezető. A kettős tudat a nagycsoportos óvodásokra jellemző igazán. Képesek beleélni magukat a történésbe, anélkül, hogy önmagukat a főhőssel összetévesztenék.

Gyermekkorára emlékezve Tolkien így ír: „Az ilyen világok után mindennél jobban vágyakoztam… A sárkány félreérthetetlenül magán viselte a made in tündérország védjegyét. Bárhol élt is, másfajta világ volt… Mélységesen élt bennem a vágy a sárkányok után. De  persze én, törékeny testű kisgyermek nem azt kívántam, hogy fizikailag is a közelemben legyen, hogy behatoljon az én viszonylag biztonságos világomba.”. A kisebb gyerekek gondolatvilágában az illúziónak még nagyobb hatalma van, a gyerekek önmagukról és a világról való tudása labilisabb, a valóság szabályozó, ellenőrző szerepe kisebb. Az ő gondolkodásuk még nem képes határt szabni a csodák terjedésének, az illúzió a
valóságba is betolakodik. Nem lehetetlen, hogy a seprűs banya berepül a hetedikre, a kutya előbb- utóbb majd csak megszólal, a családi perpatvarokat pedig úgyis ott lehet majd hagyni, ha megjön a roxfordi behívó. Ezekért a fantáziákért természetesen nem elsősorban a mesék a felelősek, a mesealakok, mesecselekmények csupán táptalajt kínálnak a más forrásokból származó szorongások elvezetésére. „A mesehallgató gyerek számára ugyanis a mese nem ott ér véget, ahol a mesemondó,- olvasó felnőtt befejezi a történetet. A gyermek képzeletben újra meg újra átéli a mesét, gondolatban szövögeti a hallottakat, „alkalmazza”, a világra vetíti. A mese segít neki megértenie önmagát, helyzetét, kicsi voltát, csökkenteni, derűvel oldani szorongását, megismertet vele fontos érzelmeket, eseményeket.” (Mirnics Zsuzsa)

A mese- beállítottság 8-9 éves korig tart. Ettől a kortól olyan erős a valóságra való irányulás,hogy a képzelet inkább a hitelesnek, valóságosnak vélt anyaggal dolgozik. Ebben a korban a gyerekek már nem táltos paripával vagy csodaszőnyeggel, hanem űrhajóval akarnak repülni. A mesék helyét a kalandregények, ifjúsági regények és fantasyk veszik át. A kiskamaszok is szeretik beleképzelni magukat a főhősök szerepébe, de ezek a hősök már mások, mint a mesék főszereplői. A bátor kalandorok és kalandornők, héroszok, rettenthetetlen hadvezérek, kudarcot nem ismerő feltalálók által alakítja a gyerek felnőttkori ideálját. Ezek az alkotások egyúttal - érzelmességük, érzelgősségük miatt- a serdülőkor kezdetén jelentkező a feszültségek kanalizálását is szolgálják.

Ifjú életkor – kimeríthetetlen kíváncsiság

Hogy miért fontos, hogy már egészen a fiatal életkor kezdetén megismertessük a gyerekekkel a meséket? Minél fiatalabb egy gyermek, annál fogékonyabb a világra. Az életkor előrehaladtál sajnos veszítünk kimeríthetetlen érdeklődésünkből, bizonyos témák periféria szorul, némelyek iránt pedig teljesen passzívvá válunk. A fiatal életkor azonban alkalmas arra, hogy gyermekünket fogékonnyá tegyük a kreatív világszemléletre – ehhez pedig remek eszköz a mese!

Forrás: „Made in Tündérország”-A klasszikus és modern mesék hatásai

Az antioxidáns

Epidemiológiai tanulmányok sokasága igazolja, hogy az antioxidáns vegyületekben gazdag
növényi táplálékok számos degeneratív betegség kialakulását gátolják. A gyümölcsök
egészségvédő hatását ma már csonthéjas fajok esetében is egyre jelentősebb mértékben
kapcsolják az antioxidáns hatású polifenolos, flavonoid vegyületekhez. A különböző
gyümölcsfajok termésére igen eltérő polifenol-összetétel jellemző. Korábbi vizsgálatok
igazolták, hogy ugyanazon fajon belül a fajták között is óriási mértékű eltérések mutathatók ki az
összes polifenol-tartalomban és antioxidáns kapacitásban. Az egészséges táplálkozás forrásai
lehetnek a nagy antioxidáns kapacitású gyümölcsök, melyek funkcionális élelmiszerek
előállításához is felhasználhatók. Az antioxidáns kapacitás kialakításához jóllehet számos
vegyület (aszkorbinsav, karotinoidok, betalainok stb.) hozzájárul, a polifenolos vegyületek
szerepe meghatározónak tűnik.

Az antioxidáns kapacitás jellemzése

Az utóbbi időben az élelmiszerek előállítása során egyre nagyobb figyelmet fordítanak az
egészségvédő komponensekre, valamint azok mennyiségi vizsgálatára, így az antioxidánsokkal
kapcsolatos kutatások száma is megnövekedett (Frankel és Finley, 2008; Gokmen és mts., 2009).
Az egészségvédő komponensek közé tartozik számtalan olyan molekula, mely antioxidáns
hatással rendelkezik. Az utóbbi évtizedekben több mint 100 különböző analitikai technika került
kidolgozásra, melyek oldatok antioxidáns kapacitását hivatottak számszerűsíteni (Cornetti, 2009). Az antioxidáns kapacitást mérő módszereket alapvetően két csoportra oszthatjuk (Frankel
és Meyer, 2000). Az elektronátmeneten alapuló (ET – elektrontranszfer) módszerek az oldatok
redukálóképességét mérik. Színváltozással járnak, melynek mértékéből lehet következtetni az 39
antioxidáns kapacitásra (Huang és mts., 2005). A másik csoportba tartoznak a hidrogénatom
átvitelén alapuló (HAT – hidrogén atomtranszfer) mérő módszerek, melyek a szabadgyöksemlegesítés hatékonyságát jellemzik, és elsősorban reakciókinetikán alapulnak. A gyümölcsök antioxidáns kapacitásának jellemzésére leggyakrabban elektronátmeneten
alapuló mérőmódszereket használunk, például a vasredukáló képességen alapuló módszert (FRAP – Ferric Reducing Antioxidant Power), az összes polifenol meghatározását FolinCiocalteu reagenssel (TPC – Total Phenol Content), a rézionnal szembeni redukálóképesség
meghatározását (CUPRAC – CUPric ion Reducing Antioxidant Capaity), a troloxra
vonatkoztatott antioxidáns kapacitás (TEAC – Trolox Equivalent Antioxidant Capaity) és a DPPH (1,1-difenil-2-pikrilhidrazil) gyök megkötésén alapuló antioxidáns kapacitás méréseket. Gyakorlatilag mindegyik mérőmódszer rendelkezik előnyökkel és hátrányokkal.
Önmagában egy módszer alkalmazása nem nyújt megbízható információt a vizsgált minta
antioxidáns kapacitására vonatkozóan, ezért több különböző mérőmódszer használata ajánlott
(Ghiselli és mts., 2000, Huang és mts., 2005). A kajszi antioxidáns kapacitását három különböző
mérőmódszerrel (FRAP, TPC és TEAC) jellemeztük.

FRAP
A módszer kidolgozása Benzie és Strain (1996) nevéhez fűződik. Alapja, hogy a Fe(III) ionokat az antioxidánsok Fe(II) ionokká redukálják. A TPTZ (2,4,6-tripiridil-S-triazin)
komplexképző segítségével oldatban tartott Fe(II) ionok keletkeznek, ami kék színű terméket
képez. A színváltozás spektrofotometriásan nyomon követhető (Benzie és Strain, 1996; Huang és mts., 2005). A módszer előnyei, hogy gyors, egyszerű, olcsó, reprodukálható, és nem igényel
drága laboratóriumi felszerelést (Apak és mts., 2007; Pérez-Jiménez és mts., 2008). A módszer
természetesen hátrányokkal is rendelkezik: a mérés a fiziológiai pH (enyhén savas, közel semleges) alatt zajlik, a módszer nem érzékeny a tiol típusú antioxidánsokra (pl. glutation)
(Kranl és mts., 2005), a karotinoidok sem rendelkeznek vasredukáló képességgel, egyes
komponensek (pl. kávésav, ferulasav) reakcióideje hosszabb az alkalmazottnál, ezért azokat a
módszer nem méri (Apak és mts., 2007; Balogh, 2010).

TPC
Az eredeti módszer kidolgozása Singleton és Rossi (1965) nevéhez fűződik. A módszer alapja, hogy a Folin-Ciocalteu reagens sárga színű Mo(VI) ionja a vizsgált mintában található
antioxidánsoktól elektront vesz fel, és kék színű Mo(V) ionná redukálódik. A keletkező kék szín spektrofotometriásan (?=765 nm-en) detektálható. A módszer elnevezése nem teljesen pontos,
mivel nemcsak a fenolok, hanem a vízoldható, elektronleadásra képes antioxidánsok vizsgálatára 40 alkalmas. A módszer előnye, hogy egyszerű, olcsó, reprodukálható és nem igényel drága
laboratóriumi felszerelést (Huang és mts., 2005). A módszer hátránya többek között, hogy lúgos
(nem fiziológiás) pH-n zajlik a reakció (Frankel és Meyer 2000), az aszkorbinsav és a Cu(I) ionok is redukálják a reagenst (Apak és mts., 2007; Balogh, 2010).

TEAC

A módszer kidolgozása Miller és mts. (1993) nevéhez fűződik. A 6-hidroxi-2,5,7,8-
tetrametilkromán-2-karboxilsavra (trolox) vonatkoztatott antioxidáns kapacitás mérőmódszer
szintén színreakción alapul. Az ABTS (2,2’-azino-di-(3-etilbenzotiazolin)-6-szulfoninsav)
oxidációjával sötétzöld színű ABTS˙ + kation keletkezik, mely antioxidáns molekulák
jelenlétében elszíntelenedik (Stratil és mts., 2007). A színreakció spektrofotometriásan (?=734 nm-en) nyomonkövethető. A módszer előnye, hogy olcsó, egyszerű, gyors (van den Berg és mts.,
1999) és a gyök viszonylag stabil (Prior és Cao, 1999). A módszer hátrányai többek között a
hosszú minta-előkészítés, és hogy a mesterségesen előállított gyök a természetben nem létezik (Miller és mts., 1996; Frankel és Meyer, 2000; Balogh, 2010).

Antioxidáns természetesen

A legtöbb antioxidáns tartalmú zöldségeket és gyümölcsöket érdemes lenne naponta fogyasztani. Az orvosok úgy tartják, hogy minél több antioxidáns kerül a szervezetünkbe, annál tovább élünk. Ez az állítás azért igaz, mert az antioxidáns megakadályozza, hogy a szabadgyökök roncsolják a sejtjeinket, így azok minél tovább épek maradnak, mi annál több betegséget elkerülhetünk és annál tovább élhetünk egészségesen.

Forrás: Pfeiffer Péter: A kajszi és meggy gyümölcsök flavonoid-bioszintézisének
jellemzése

A memória

A memória fejlesztése azért nélkülözhetetlen, mert akármilyen cselekvést
végzel, szükséged van jó emlékezőképességre. Azt azonban tudnod kell, hogy a
kiváló teljesítmények elérésére nemcsak kiváló memóriával rendelkező emberek
képesek. Az ember valamennyi képessége, részképessége fejleszthető.

A rövid távú memória

A rövid távú memória lép működésbe, ha csak másodpercekig kell valamit az
emlékezetünkben tartani. Például a tudakozó által elmondott telefonszámot csak
a tárcsázásig tartjuk az emlékezetünkben – felesleges hosszú távra tárolni.
A rövid távú memóriának korlátozott kapacitása van – öt és kilenc közötti
egységet (betűt, szót, számot) tudunk átfogni vele. Ez a munkamemóriánk,
ennek segítségével követjük a baráti beszélgetést is. Hiszen ott általában nem
kell tartósan megjegyeznünk semmit, csak a helyszínen reagálni a többiek
mondataira.

A memória fejlesztéséért mindenkinek áldozatot kell hoznia, mert csakis a
rendszeres tanulás javítja az emlékezeti teljesítményt.
Fejlesztő feladat a rövid távú memória fejlesztésére:
A játékot többen is játszhatják. Egy adott témakörből (pl. állatok, növények,
földrajzi nevek stb.) mondjanak szavakat egymás után úgy, hogy az utolsó
betűvel kell mindig új szót alkotni.

Példa: Lili: kacsa
Zsófi: kacsa, aligátor,
Csaba: kacsa, aligátor, rák,
Kati: kacsa, aligátor, rák, krokodil…..stb.
Folytassák a játékot egészen addig, amíg az egyik játékos a második
nekirugaszkodásra sem tudja a szavakat hibátlanul felsorolni.
A játék után beszéljétek meg, hogy mennyi volt a legtöbb szó, amit
megjegyeztetek?

Ha gyakrabban játsszátok, javul a teljesítményetek (Természetesen javul – ezért
érdemes játszani többféle helyszínen – akár palacsintasütés közben is.)
Természetesen lehetnek a játékban számok, képek, városok, tárgyak, idegen
szavak.

A hosszú távú memória

A rövid távú memóriából általában kiesnek az információk, de a hosszú távú
memória segítségével megmaradnak. A hosszú távú memória feladata a
maradandó tárolás.

A hosszú távú memóriában jelentésük alapján kódoljuk az információkat. Ezért
van az, hogy az általunk nem értett, saját szavainkra le nem fordított tananyagot
nem tudjuk felidézni.
Mit tehetünk ilyenkor? Alakítsuk át az „érthetetlen” szöveget a könnyebb
felidézhetőség kedvéért. Ezt tesszük a parafrazeásnál is.

Fejlesztő feladat a hosszú távú memória fejlesztésére:
Párban is, egyénileg is dolgozhatsz.
Például:
A megtanulandó szöveg a következő:
„A gömb azon pontok mértani helye a térben, amelyek a tér egy adott pontjától,
a gömb középpontjától azonos távolságra vannak.”

 A kreativitás

Jelentése: alkotókészség, problémamegoldás
Kit nevezünk kreatív embernek? Aki találékony, leleményes, teremtő és újat
alkotó, ötletes vagy éppen csavaros eszű, hamar feltalálja magát, gyors áttekintő
képességgel rendelkezik, élelmes, eredeti megközelítésű vagy praktikus
megoldásokat alkalmazó. A kreativitás megléte életünk minden területén
jelentőséggel bír. A kreatív ember könnyebben talál megoldásokat a
problémákra, nyitott a világra és a körülötte zajló eseményekre, képes az új
befogadására, ő maga is kitalál, létrehoz új módszereket, lehetőségeket, mindez
a tanulásban – mint alkotási folyamatban – nagyban segíti.

A gondolkodás

A gondolkodás az ember megismerőtevékenységének legmagasabb foka.
Gyakran kerülünk olyan feladatok elé, amelyeket korábbi ismereteinkre,
tapasztalatainkra támaszkodva, ezek átalakításával, feldolgozásával, tehát csak
közvetett úton, különféle gondolkodási műveletek felhasználásával tudunk
megoldani. Nézzünk egy nagyon egyszerű példát:
Ha egy égő gyertyát üvegburával letakarunk, a gyertya rövid időn belül elalszik.
Ebből arra következtetünk, hogy az égéshez szükséges oxigén elfogyott.
Azt észleljük, hogy a gyertya elalszik, van egy olyan jelenség viszont, amit nem
észlelünk; elfogyott az oxigén. Korábbi tapasztalataink alapján, eddigi
ismereteinkből, és az aktuális észlelésből közvetett úton következtetünk a
jelenségre. A gondolkodás tehát meglevő tapasztalatok alapján, közvetett úton,
új és általánosítható ismeretek megszerzését teszi lehetővé. A gondolkodás
mindig feltételezi az aktív értelmi tevékenységen alapuló megértést, feladat- és
problémamegoldást. Az utóbbi gondolat azért nagyon fontos, mert pl. az
űrhajózásról úgy is lehet bemagolni ismereteket anélkül, hogy értenéd, tehát
gondolkodnál. Ennek azonban semmi értelme nincs. A gondolkodás segíti a
különböző problémák megoldását. Eközben különböző gondolkodási
műveleteket végzünk. Megkülönböztetést teszünk, azonosítunk,
összehasonlítunk. Csoportokat alkotunk, válogatunk, párosítunk, osztályozunk.
Közben konkretizálunk, általánosítunk, absztrakciókat hajtunk végre. Képesek
leszünk összetartozásokat felfedezni, általánosítani. Analizálás közben elemekre
bontunk, rendező elveket fogalmazunk meg. Szintetizáláskor kombinációkat
alkotunk, terveket készítünk, absztrakt kapcsolatokat létesítünk.

A memória fejlesztése gyermekkorban

A memória frissen tartása nem az egyetlen lehetőség arra, hogy emlékezőtehetségünket karban tartsuk. A memória fejlesztése is egy lehetséges út, melyet már gyermekkorban, játékosan is el lehet kezdeni. Így a memória fejlesztése nem lesz teher a gyermekek számára, érdekesnek és izgalmasnak fogják találni a játékos feladatokat, mi pedig már egészen kicsi korban segíthetünk ezzel gyermekünknek, hogy a későbbiekben majd könnyebben boldoguljon az iskolában és a munka világában.

Forrás: Rabi Ferencné Perényi Szilvia: Tanulni tanulok

Epebetegségek, epekő

Élete során szinte mindenkinek volt már problémája az epéjével. Főleg azok a nők tapasztalhatták meg, milyen kínzó fájdalmat okozhat, akik már elmúltak 4 0 évesek és némi túlsúllyal is küszködnek. Az epekő szinte mindig kiadós étkezést követően okoz váratlanul erős fájdalmat és görcsöket. Koleszterinből, kalciumból és más anyagokból képződik az epehólyagban. A zsírok megemésztését elősegítő epében kő akkor alakulhat ki, ha túl sok benne az epesav, a koleszterin, a pigment- és más anyagok. Gyakori, hogy az epekő semmilyen tünetet nem okoz, pedig már jó nagyra nőtt, azonnal észrevehető azonban a jelenléte, ha gyulladást idéz elő az epehólyagban vagy elzárja az epevezetéket. Epehólyag-gyulladásra vagy az epevezeték elzáródására utaló tünetek: hányingerrel, hányással, lázzal együtt járó fájdalom vagy pedig nagyon erős hasi fájdalom. Gyomorégés, puffadás is jelentkezhet. Ilyenkor azonnali orvosi ellátásra van szükség. Kevésbé heves tünetekkel járhat a régebben meglévő epekő, időszakos fájdalmat okozva a has jobb felső felén. A fájdalom kisugározhat a hátba, a mellkasba vagy a jobb vállba is, és általában étkezés után jelentkezik,  0 perctől 4 óra hosszat tartva.

Tapasztalatok szerint a nőket inkább érintik az epebetegségek, és 40 éves kor felett gyakrabban fordulnak elő. Hajlamosítanak az epekő kialakulására a gének - ez ügyben
egyelőre ne m sokat tehetünk valamint az elhízás és a túl gyorsan végzett fogyókúra, a böjt.

Étrend

Táplálékunkban legyen kevés finomított szénhidrát, cukor és zsiradék, de tartalmazzon sok rostot. Bőségese n fogyasszunk gyümölcsöt, zöldséget, zabkorpát és más rostos anyagokat, különösen gélformáló vagy nyákképző rostokat (lenolaj , guár, pektin stb.). Mindezek hozzájárulnak az epe köve k feloldásához. A gyümölcs- és zöldségfélék közül első¬ sorban a magas pektintartalmú narancsot, almát, banánt, borsót és sárgarépát részesítsük előnyben. Igyunk sok folyadé¬kot. Ha valaki kénye s az epéjére, ne fogyasszon tojást, kerülje a cukrot, az állati fehérjéket, a zsírban vagy olajban sült ételeket, a káposztát, a tejfölös, a paprikás és hagymás ételeket. Nem tesz jót a szeszesital, töményét pedig tilos fogyasztani!

Epeköve k kihajtására jól bevált módszer az olívaolaj alkalmazása. Három evőkanálnyit keverjünk össze citromlével, és lefekvés előtt, illetve ébredéskor igyuk meg. Ezzel az eljá¬rással kihajthatjuk az epeköveket: érdeme s figyelni a székletünket, megjelennek- e benne. Citromlé helyett grépfrútdzsúszt is használhatunk. A máj megtisztítására kiváló a tiszta almaié is. Öt napig fogyasszunk annyit, amennyit csak tudunk, természetesen tartósítószer és cukor nélkül. Érdeke s összefüggésre utal, hogy egy tanulmány kimutatta: allergia elleni szigorú diétával valamennyi epebeteg tünetmente s marad. Jusson eszünkbe gyakran az a mondás, hogy „az embert elönti az epe". Ez olyankor szokott megtörténni, ha valaki hirtelen megharagszik, felindul, negatív érzelmek kerítik hatalmukba. Mivel az epe a májban termelődik, májbetegek is gyakrabban küzdene k epeproblémákkal. Mind a máj, mind
az epe működésének karbantartására érdemes gyakran lazí¬tani, relaxálni. Érdekesség, hogy egy tudományos kutatás szerint a napozni szerető, fehér bőrű emberek esetében az epekőképző¬dés kockázata kétszeres volt a napot nem kedvelőkhöz ké¬pest. Akik pedig kimondottan le szoktak égni a hosszú napozástól, azoknál a kockázat még egy nagyságrenddel nagyobb: 26-szoros a napot kerülőkhöz viszonyítva.

Gyógynövények

Egy ismert magyar szakértő teakeveréke 18-20 féle füvet tartalmaz, alkalmazásával a műtétet gyakran el lehet kerülni. Az epebántalmak alapteáinak hatóanyagai a következők: pemetefű, rebarbara, apróbojtorján, sóskaborbolya. Érdek s Lukácsnénak az a megjegyzése, amelyben taní-tómesterére, Forst Károlyra hivatkozva azt mondja, hogy a gyomorsav mennyiségé t is az epe szabályozza. Magyarán: akár sok, akár kevés a gyomorsav, epebántalommal kell
számolni.

Táplálékkiegészítők

Mivel az epekő kialakulása valószínűleg összefügg az epében lévő koleszterin szintjével, jó választás, ha olyan étrend-kiegészítőket szedünk, amelyek csökkentik a koleszterinszintet. Tapasztalatok szerint igen előnyös a lucerna (alfalfa) alkalmazása. Tisztítja a májat, sok vitamint és ásvá¬nyi anyagot tartalmaz, és minden emésztőrendszeri problé¬mánál beválik. Jó még a C-vitamin, valamint a zsírégető tulajdonságú lecitin. A benne lévő esszenciális zsírsavak
révé n az epekövek kialakulásának megelőzéséhez, illetve a kövek feloldásához is segítséget adhat a lenmagolaj. Ajánlott tovább á a B-vitamin komplex szedése, hiszen B-vitaminok
hiányában az emésztés nem lehet megfelelő

Táplálékkiegészítők: az egészséges élet kulcsa

A táplálékkiegészítők, mint a nevük is jelzi, csak kiegészítők, nem csodaszerek, de megfelelő céllal és módon történő alkalmazásuk esetén jelentős szerepük lehet az egészséges életmód megvalósításában. A táplálékkiegészítők és vitaminok a túlsúly kezelésében is fontos szerepet töltenek be. Ha fogyásunk tekintetében csak is ezen szerek jótékony hatására akarunk támaszkodni, és elhízásunk valódi okát nem kezeljük, rengeteg pénzt áldozva, akkor csak átmeneti megoldást találunk. Ám ha fontolóra vesszük a táplálékkiegészítők szedését, segíthetünk, hogy szerveztünk  bizonyosan hozzájusson mindahhoz a tápanyaghoz, amelyre nap mint nap szüksége van.

Forrás: Kürti Gábor: Gyógyítás otthon 1.

Idősek és az Alzheimer-kór

Nagy örömmel olvastam Horváth Szilveszter és Petrovics Zsuzsa könyvét, amit
Szilveszter Alzheimer típusú, időskori gondolkodási zavar miatt nehezen kezelhetővé vált édesanyja ápolásáról írtak. Könyvük szép példája annak, hogy akik szeretettel vállalják egy ilyen beteg ellátását, akik őszintén megbeszélik a saját élményeiket ennek kapcsán, azok boldogabb és jobb emberekké válhatnak. És nem csak azért, mert „akinek nincs otthon egy Alzheimerese, nem is tudja, milyen jó neki!” Még arra is rájönnek, hogy hiányzik nekik, ha elveszítik Alzheimeres betegüket.

- részlet    -

Bevezetés a bolondok házába
Szarul vagyok.
A feleségem is szarul van.
Látszólag anyám van jól egyedül… pedig Alzheimeres.
Ő nem szenved. Csak csinálja az őrületeket.
Az Alzheimer-kór magyarul: agysorvadás. Ez van anyámnak. A feleségemmel időnként a falra mászunk.
Végtelenített érzelmi körhintán ülök. Kiborulok, begurulok, elkeseredem, aztán belenyugszom. Utána megint ugyanez, elölről. Miért végtelen ez a körforgás? Mert amikor belenyugszom valamelyik őrületbe, jön egy újabb tünet. Ez már így lesz, amíg csak anyám él.

Van, aki munkába menekül, van ki alkoholba, vagy másba a kínjai elől. Én gyakorlott és tapasztalt menekülő vagyok, de az alkoholt abbahagytam 15 éve, a szerencsejátékokat 14 éve, marad a cigi, meg az írás.
Kínomban írok.

Ha egyszer valaki olvassa, és segít neki, jó. Minden jó, ami segít nem őrjöngeni és nem szorongani, nekem, neked, bárkinek. A feleségemmel megfogadtuk még egy évvel ezelőtt, hogy megpróbáljuk túlélni
anyámat és az Alzheimerét, valamint, hogy mi nem őrülünk bele. Elég nehéz tartani a fogadalmat… hát akkor ennyit bevezetőként.

Anyám a másik szobában olvas. Három évvel ezelőtt, amikor hozzánk költöztettük, leszedtem a padlásról a lomokat, és odaadtam neki azt a kupacot, ami apám és az ő udvarlásos kori levelezéseit tartalmazta.
Most is egy ilyen levelet olvas. Oké. Századszor, mert elfelejti. Ez is oké. De úgy olvassa, hogy négyrét van hajtva a papír, ahogy a borítékban volt, és nem hajtja ki a lapot! Így nyilvánvalóan értelmetlen a levél, hiszen minden sorból csak egy fél mondat lesz olvasható. Mindegy. Reménytelen elmagyarázni, mert nem érti meg. Vagy igen,
mondjuk 5 percnyi magyarázat után, bólint, de holnap ugyanígy csinálja.

Azt mondtam a feleségemnek, lőjön le, ha Alzheimeres leszek. Azt mondta, hogy úgysem fogom elismerni, ha az vagyok… merthogy a betegség része az is, hogy nem igazán érzékelik, mert amivel észlelni lehetne, az a rész is sorvad…

Még azt is mondta asszonykám, hogy ő még úgy is fog szeretni… hm.
Szeretem én az anyámat? Nem tudom. Ez bonyolult. Mondhatnám, hogy szeretem, de a betegségét gyűlölöm. De nagyon ritkán vannak tiszta pillanatai. Ő már nincs a betegsége nélkül… ketten vannak, de összefolytak.

A halálát is kívánom, de a múltkor, mikor fejre esett, és két napig a szokottnál is bolondabb volt, kétségbe voltam esve, hogy meghal, elmegy, nem lesz többé. Egész nap simogattam, borogattam.
Őrület. Egyszerre érezni valamit, és ugyanannak az ellenkezőjét is. Utálom magam, mert a haláláról fantáziálok… utálom őt, mert belesodródom abba, hogy utáljam magamat… Utálom, hogy utálom.

A tervezhetetlen hosszúságú betegségeknél, amilyenek a szenvedélybetegségek, az elmebaj, vagy éppenséggel az Alzheimer, az is nagyon rossz, hogy hozzátartozóként nem tudod beosztani az erőforrásaidat. Nem tudod, meddig tart az őrület.
Lehet, hogy egy év, lehet, hogy tíz. Egy alkoholistától el lehet válni, ott lehet hagyni, bár ez gyakran nem történik meg. Az Alzheimer halálos ölelését nem tudod otthagyni, mert többnyire a szülőd az illető, és egyedül életképtelen, míg egy alkoholista elég jól elnavigálja magát, ha nem iszik. Magamról tudom.
Van bennem önsajnálat. Naná, hogy van! Nem szégyellem, persze nem is örülök neki. Végülis az is csak egy érzés, de nem divat felvállalni. A „miértpontén” érzés már valahogy ritkább. De olykor az is van.
Létezem, mert érzek. Hol egy cigi?

Azelőtt amolyan marhaságoknak, pontatlan hungaricumoknak tartottam az olyan furcsa kifejezéseket, mint:
Szeretve gyűlölni
Sírva vigadni
Halkan őrjöngeni, stb.
Már máshogy vagyok ezekkel a szavakkal, megértőbben viszonyulok hozzájuk.

Apám alkoholista volt… Az máshogy volt borzasztó. Az alkoholizmust valószínűleg minden kedves olvasó ismeri. Az Alzheimer nem ilyen, inkább ahhoz hasonlítanám, mint amikor elszáll a számítógép merevlemeze, memóriaegysége, de nem egyszerre, hanem lassan, de eközben az adatbázisban minden összekeveredik mindennel. A képek a szöveggel, a hangfájlok a levelezéssel… és egy óriási kutyulmány keletkezik. Jelenleg ez anyám.

Nem túl régen volt egy dührohamom. Ezt ritkán engedem meg magamnak, de van, amikor már nem bírom tovább, elszakad a cérna. Anyám igazi energiavámpír: provokál, provokál – talán nem is tudja -, és mindenképp elszedi az energiát.
Az energiám vagy az elfojtásra megy el, vagy ilyen alkalmakkor, mint a mai, – ami persze igazán ritka – a dühöngésre.
Van neki néhány „lemeze”, amit időről időre felrak. Átbeszéljük a dolgokat, aztán egy nap múlva megint elölről kezdjük, mert elfelejti. Ezt azért hosszú távon nehéz jól tűrni.
Az egyik ilyen sláger, hogy én elveszem a nyugdíját…

17

Anyám a járásképtelenség határán van, a számlákat már öt évvel ezelőtt összekeverte, a pénzt, pedig kényszeresen eldugja, majd nem találja meg. Egyébként semmit sem talál meg, és bármit bármikor el tud rámolni. Az asztalon a leves, a WC papír és a kötőtű megférnek egymás mellett. Persze kötni már nem tud. Már tíz éve.
Szóval a pénz… mindent én vásárolok, nem tudja, hogy hol van a bolt.

Már az előző lakóhelyén is én vásároltam be. Egyébként a pénzeket sem tudja megkülönböztetni.
Bizonyos értelemben van némi igaza anyámnak: mikor ide költözött, eladtuk az
ingatlanját – apám már rég meghalt -, és ez a pénz segített ki az akkori adósságainkból, részben még a maradékából élünk. Az a baj, hogy az én munkanélküliségem összecsúszott ezzel az anyám féle őrülettel, most ugyan „legálisan” vigyázok rá itthon, de lehet, hogy amúgy sem lenne munkahelyem. Két gyenge humán diplomám van, és negyvenkilenc évemmel mamutnak számítok a magyar munkaerőpiacon. Soha, sehonnan
nem rúgtak ki, az eljövős típus vagyok. Az utolsó munkahelyem egy hajléktalanszálló volt, ahol érdemben nem tudtunk segíteni a hajléktalanoknak, viszont egész nap adminisztrálni kellett, és még így is mindig lemaradásban voltam. Másfél évig bírtam.

Mennem kell, anyám elkezdett pakolni valamit a konyhában, ilyenkor bármi megtörténhet… össze szokta fogdozni a kajákat mosatlan kézzel, mert már csak a tapintásban bízik, de abban sem nagyon. Rögtön jövök!....

Hogyan kezeli a család az Alzheimer-kór hatásait

Bizony az Alzheimer-kór nem csak a beteg, hanem környezete számára is sok nehézséggel. Először is nem könnyű szembesülni vele, hogy az Alzheimer-kór hatására szerettünk megváltozik és korábban sosem tapasztalt nehézségekkel kell megküzdenie – amit a legtöbb beteg igen nehezen visel. Aztán minden szerető családtagban és barátban felébred a féltés, a segíteni akarás, és mivel az Alzheimer-kór tüneteivel nem könnyű együtt élni, őket is könnyen hatalmába keríti az elkeseredettség.

Forrás: Horváth Szilveszter–Petrovics Zsuzsa: Alzheimer nyavalya

Az alvás szerves része életünknek, a pihentető szunyókálás pedig feltétele az aktív és egészséges hétköznapoknak. Ám mindannyian küzdöttünk már rémekkel álmainkban, menekültünk vagy épp zuhantunk valahonnan. A rémálmok olyannyira részei mindennapjainknak, hogy még a szépirodalomban is találkozhatunk ezzel a témával foglalkozó művekkel. Úgy tűnik Örkény István küzdök a rossz álmokkal:

ROSSZ ÁLOM
A lakó - Kirch Kálmán hegesztő - éjjel háromkor ért haza. Kifizette a taxit, becsöngetett. A házmester nem jött. Fölmarkolt egy csomó havat, és homlokához nyomta. Be volt csípve. Hűtőzködött. Újra csöngetett.
A házmesterben benne maradt a soron következő horkolás. Szájába, mint egy keserű íz, föltódult a düh. Gyűlölte az embereket. Gyűlölte a lakókat, kiváltképp a későn járó hegesztőt; imáiban gyakran kívánta fejére a rosszat. Sokat imádkozott, mert egy olyan szekta tagja volt, mely nem fogadott el mást, mint az evangéliumot, és a szombatot ülte meg a vasárnap helyett.
Kirch nem ismerte a házmesterben dúló szenvedélyeket. Az Erzsébet-hídon dolgozott mint délutános. Utána beült egy kis büdös zenés helyre, és megivott három dupla szatmári szilvát. Három dupla szatmári szilva után az ember már mindenkit szeret. Így köszönt:
- Jó estét, aranyos Hornák úr.
- Dögölj meg, büdös, lábszagú disznó - válaszolta a házmester nem túl hangosan, úgyhogy elment köszönés helyett.
Ha éjfél előtt csöngették fel, még csak elaludt valahogy. Szerencsére itt, az új lakótelep legújabb házaiban, csupa korán kelő lakott, munkás- és tisztviselőcsaládok. Csak ez a disznó verte őt fel minden hajnalban részegen. Ilyenkor már csak elkábulni tudott, elaludni nem. Halkan párnájába dünnyögte, mint egy altatódalt: „Dögölj meg, taknyos, szőke disznó, dögölj meg.”
Kirch leküldte a liftet, bement a lakásába, és pizsamára vetkőzött. Állandóan mámoros volt egy kicsit. Négy-négy hegesztő bontotta a hidat, három műszakban. Aki lentről nézte őket, frászt kapott, ezért aztán a legtöbbet fizették nekik, amennyit csak a bérskála engedett. De ők odafönt, az éjszaka szívében, nem érzékelték a veszélyt. Nem is volt alattuk mélység, csak fölöttük volt magasság. A kék fénnyel besugározták egész Budapestet; ha akarják, hozzáhegesztik a földhöz az eget... A nők mindjárt libabőrösek lettek, ha megtudták, hol dolgozik: ez is tetszett Kirchnek. Különben is csak azt csinálta, ami jólesett neki, és minden, ami jólesett, megmámorosította egy kicsit.
Kinyitotta az erkélyajtót. Kilépett az erkélyre. Nagyot lélegzett. Nagyot nyújtózott. A levegő¬nek hó- és malterszaga volt, s a hónak meg a malternak még egy kis külön szatmári szilva szaga is. A szagkeverék olyan jól esett Kirchnek, hogy egy lépést előrelépett.
A semmiben állt. Az erkélykorlátok még nem készültek el. A kapualjban lógott ugyan egy cédula: „Az erkélyre kilépni szigorúan tilos” - és Kirch mindennap elolvasta ezt a cédulát, mégsem tudta, mi van odaírva, mert ösztönösen irtózott minden tilalomtól. Csak azt vette tudomásul, ami jólesett. Minthogy a téli szellő frissessége jólesett, még egy lépést tett előre. Aztán még egyet. Aztán lezuhant.
Két emelet, plusz a magasföldszint. Kirch sokáig és jólesően zuhant. A szél úgy átfújt pizsamáján, hogy szinte meztelennek érezte magát. Csinált egy szaltót, aztán belezuhant egy hókupacba. A hó magasra felkúszott pizsamája szárába. Kirch csiklandós volt. Felnevetett. Aztán kievickélt a buckából, leverte lábszáráról a havat, és újfent becsöngetett.
Hornák úr felrezzent, de még sokáig feküdt hasmánt, a sötétbe meredve. Dühe rögtön fellángolt, abban a hiszemben, hogy hátha a hegesztő csönget, de mindjárt ki is aludt, mert eszébe jutott, hogy az a részeg disznó már hazajött. Kimászott vackából. Hálóingre nadrágot húzott, rá a télikabátot, arra a sált. Kicsoszogott. Mikor a kapuhoz ért, szeme kidudorodott, hideg állt a hátába, ereiben megaludt a vér.
- Jó estét, aranyos Hornák úr - köszönt a hegesztő.
Beszállt a liftbe. A lift búgásától nem hallotta, hogy Hornák úr eszelősen ordítozik az utcán, letépi magáról a sált, a kabátot, a nadrágot és végül a hálóinget. A mentők pokrócba csavarva vitték be az ideg- és elmeklinikára, ahol mély álomba merült, miközben erősen dobálózott, és csikorgatta a fogát. Amikor e sorokat írjuk, még nincs eszméletén.

Az alvás és az álmok

Úgy tartja a mondás: mindenki álmodik, csak nem mindenki emlékszik rá. Az alvás akkor a legpihentetőbb, ha nem emlékszünk arra amit álmodunk? Vagy akkor alszunk igazán jól, ha szép dolgokat látunk álmunkban? Az alvás lehet egészen mély, vagy meglehetősen felszínes szundikálás, igazán pihentető vagy épp frissítő, gyógyíthat és segíthet felejteni, egy szóval az alvás gyógyír mindenre és elengedhetetlen feltétele a kiegyensúlyozott életnek.

Forrás: Örkény István: Egypercesek

A gó eredete: a gó Kínából származik. Régészeti leletek alapján csak annyit tudunk, hogy legalább 2500 éves, de számos legenda szól a gó keletkezéséről, melyek a játék megjelenését akár 4000 évvel ezelőttre teszik. Egyes történetek szerint a gót eredetileg tanítási célból találták ki, mások szerint jóslásra, vagy haditervek felállítására szolgált.

A gó neve: az eredeti kínai név yi később más táblás játékokhoz hasonlóan a qí nevet kapta,
amelyhez – megkülönböztető jelzőként – a wéi “körbekerítő” előtag járult, így lett a neve wéiqí. Ennek japán változata az igo, amiből a második írásjegy e variánsa magában is ezt a játékot hivatott jelölni, míg a ki megmaradt más összetételekben, így pl. a shogi “japán sakk”, a kishi “sakkjátékos/gójátékos”, vagy a Nihon Kiin “Japán Gószövetség” szavakban.

A logikai játékok, avagy a gó elterjedése

Az ókori Kínában a gó a tudósok és nemesek játéka volt, és hozzátartozott a
műveltséghez, erre utal a qín-qí-shu-hua“citera-gó-kalligráfia-festészet” kifejezés is. Japánba a 8. század elején került át, és megemlítik olyan klasszikusok, mint a Párnakönyv vagy a
Gendzsi regénye. Nyugaton a játék csak a 20. század első felében kezdett elterjedni, de az utóbbi években rendkívül népszerűvé vált. Japánban azonban a fiatalok körében csökkent az érdeklődés a gó iránt, egyre inkább az “idősek játékának” tekintik. Ezt próbálja ellensúlyozni a Hikaru no Go c. gó-népszerűsítő képregény és rajzfilm, és különböző gó-magazinok.

Rangok és címek.

A gójátékosok erejét kyuban ill. danban mérik. Egy kezdő általában 25 kyuról indul; az 1 kyu elérése után az 1 dan fokozat következik. Az amatőrként maximálisan elérhető 7 dan után jön
az 1 profi dan, és innen még megy tovább egészen 9 danig. A legtöbb profi játékos távol keleti, de a maroknyi nyugati közt van egy magyar is: Kőszegi Diána, aki jelenleg a koreai Hanguk Kiwonnál játszik. Az ifjúsági Gó Európa-bajnokságon is több magyar győzelem volt (Mérő Csaba, Kőszegi Diána, Balogh Pál).
.
Kellékek.
•Tábla: goban. Rácsos mintájú, általában fából, de lehet műanyagból vagy papírból is. A
hagyományos gótáblának lába is van, és a földre (tatamira) helyezik. A táblán 19x19 metszéspont van, de tanuláshoz gyakran használnak 9x9-es vagy 13x13-as táblát is. A rács egyes téglalapjai kb. 22x24 mm-esek, illetve ezzel arányosak (a téglalapok a játékosok felé hosszabbak).
• Kövek: goishi. A lencse alakú kövek fekete és fehér színűek, jellemzően műanyagból,
üvegből, porcelánból vagy kagylóból készülnek. Különböző vastagságú és kidolgozású kövek
léteznek. Egy gó-szettben általában 181 fekete és 180 fehér kő van. A köveket a mutató és középső ujj közé kell fogni, és így kell lehelyezni a tábla metszéspontjaira.
• Kő-tartó: goke. Kerek tárolóedény, hagyományosan lakkozott fából. A játék kezdetekor a
tetejét felfordítva leteszik, és ez tartja majd az ellenféltől levett köveket.

Szabályok
A gó szabályai az alábbi öt pontban foglalhatóak össze:
1. A játékosok felváltva raknak köveket üres metszéspontokra.
“Lépés” helyett lehet passzolni is; a játék két egymást követő passzal ér véget. A játék üres táblával kezdődik, fekete kezd. A játékosok a színt nigirivel döntik el: az egyikük a kezébe vesz egy maroknyi fehér követ, a másik pedig lerak 1 vagy 2 fekete követ, ezzel jelezvén, hogy szerinte a fehér kövek számossága páratlan vagy páros. Ha eltalálta, ő lesz a feketével, ha nem, akkor a fehérrel.
2. A körbevett követ vagy köveket le kell venni a tábláról.
Azonos színű kövek egy csoportba tartoznak, ha a rácsvonalak mentén össze vannak kapcsolva, így az 1. ábrán baloldalt egy, jobboldalt 2 csoport látható. Egy követ vagy csoportot akkor kell levenni, ha sehol nem maradt mellette üres metszéspont vagy “levegő”.
3. Nem szabad olyan helyre rakni, ahonnan rögtön le kéne venni a követ.
Kivétel az az eset, amikor ezzel a lerakott kő leveszi az ellenfél egy kövét vagy csoportját, hiszen ezután már nem lesz körbevéve.
4. Nem szabad visszaállítani az előző állást.
Ennek a szabálynak a neve ko és azon kívül, hogy (általában) megakadályozza a végtelen játékot, egy új mélységet is ad a gónak.
      5.Az nyer, akinek több területe van.
Területnek azon üres metszéspontok számítanak, amelyekből a rácsvonalak mentén csak saját kőhöz juthatunk el. Ehhez még hozzájárul az ellenféltől levett kövek száma, és az esélykiegyenlítés érdekében.

A logikai játékok varázsa

A logikai játékok képesek teljesen lekötni az ember figyelmét, gondolkodásra késztetni, sőt, néha jól el is fáradunk a végére. A logikai játékok szépsége abban rejlik, hogy nem csak remek szórakozást nyújt, hanem arra is képes, hogy elmélkedésre késztesse az embert, összpontosítása és előregondolkodásra sarkallja. A logikai játékok így amellett hogy igazán élvezeteeks, olyan kikapcsolódási formát biztosítanak a játékosoknak, mellyel elméjüket is karban tudják tartani.

Forrás: A gó és a japán nyelv

Puzzle, azaz a kitartás játéka

A gyerekek hajlamosak könnyen feladni valamit, ha nem sikerül nekik elsőre, vagy könnyen! A puzzle egy nagyon sokrétű, izgalmas és hasznos elfoglaltság, így most lássuk, hogyan sarkalljuk kitartása gyermekeinket, ha gyorsan feladják a kirakóst!

Kirakósokról puzzlekről ( a „nem igaz, hogy nem tudod kirakni” helyett)
A nagyobbakkal: találjuk fel közösen...
Tépj szét egy képeslapot, rakasd össze és mesélj közben az iráni amerikai nagykövetségen összerakosgató csadoros nénikről és gyerekeikről, akik az iratmegsemmisítővel összevágott dokumentumokat rekonstruálták, majd vedd játékosabbra: a mai sok ezer forintért kapható puzzlek türelemjátékát hasonlítsátok össze pl. a házilagosan is elkészíthetőkkel.

Milyen technikát, módszert lehet használni az egyiknél és a másiknál?
Mennyire függ az elemszámtól a megoldás nehézsége? Milyenek az "elegáns" feladványok? Határozzatok meg értékelési szempontokat! (Példaképp és ismétlésként: emlékeztess a félbevágott tetraéderre!) Csodálkozzatok rá a Tangramra, és „utánérzeteire. Miért lehet belőlük ezernyi figurát kirakni? Érdekességképpen nézzétek meg „egyszer használatosakat”. (Pl.: a „Kereszt-félhold” és a Tojás”.) Azután oldjátok meg a Tangram négyzetes feladványát és kezdjetek el területeket számolni: vegyétek észre, ha a pici háromszögből még kettővel kiegészítitek, szintén négyzet (és az elemekkel kirakható) lesz a terület... Tucatnyi új feladványt jelent, mi több: olyanokat is, amik megoldásához a számolás mankót ad (pl. a nagy
háromszögek állását lerögzíti, csak azokét?) Ne hagyjátok ki a „Négy meg egy” négyzetes puzzlet se. Gondolkodás nélkül nagyon nehezen oldható meg. Határozzatok meg kritériumokat, mitől is lesz érdekes egy kirakós játék? Majd tervezzetek közösen egy ilyen (még a Tangramnál is "többet tudó") játékot úgy irányítva, hogy eljussatok a duo-, trio, tetro-, pento-, hexo, hepto-... minókhoz! Keressetek optimumot egy már kellően bonyolult
kirakóshoz... Győzzétek meg magatokat, hogy "a négy még kevés, a hat meg már sok"...
Nézzétek meg az elemalkotás módszerét háromszögekkel, rombuszokkal, hatszögekkel is aztán térjetek vissza az optimumnak tűnő "négyzetes ötösökhöz". Leltározzátok össze a pentominók összes lehetséges elemét, majd vegyétek ki közülük a tükrözéssel (lapra forgatással) azonosakat.

Kezdjetek el területeket számolni, 5x12=60-ból kiindulva: 3x20, (6x5 + 6x5), (3x3x5 + 3x5), stb. és mintegy 100 feladványt fogtok megfogalmazni. Keressetek/tervezzetek olyan alakzatokat, amikről bebizonyítható (pl. pepitaszínezéssel és a fehér-fekete négyzetek számolgatásával), hogy nem kirakható. Keressetek még módszereket a kirakás segítésére, jussatok el oszthatósághoz, határozzátok meg a kereszt lehetséges helyeit a 3x20-asban. (Lássátok be, hogy a módszer nem „működik” a 3-nál szélesebb területekre.) (Sok korlátozás kell ahhoz, hogy logikailag megoldható feladványt alkossatok és vonjátok le a következtetést,
hogy ezen korlátozások nélkül többnyire pasziánsz lesz az egyszemélyes feladványból.
A pasziánszok is egy játékcsoport! Tekintsétek át miért érdekes és miért csak az embernek érdekes... (miért nem köt le pl. egy majmot, esetleg elemezzétek a hódvárakat, vagy a madarak puzzle-/fészek/-építését... ) Csoportosítsátok az építő-kirakós játékokat: kreatív-absztrakciós, pasziánsz, logikai, konstrukciós, határozzátok meg a csoportba-sorolásnál figyelembe vett jellegzetességeket... A majomról jusson eszetekbe a "betanítható" számítógép és legalább elviekben, gondolkozzatok "számítógépül", összesen hány féle kirakási lehetőséget tud egyetlen másodperc alatt megvizsgálni és hány is lehet kb. a feladatban előforduló különbözőség? Hogyan működik egy ilyen összerakós progi?
Lépjetek ki a síkból! Adjatok vastagságot a pentominó elemeknek (praktikusan: az egységnégyzet-oldalányit). Gyors kérdés: miért is nem rakható ki belőlük kocka? ...és hasáb? vajh' hány féle? és térbeli figuratív alakzatok? Hány elemű az a térbeli pentominó készlet, amiben minden lehetséges módon 5-5 db kocka van?

Végül, nyissatok egy újabb fejezetet a lerakosgatós társasokkal. (Pentominó hungarIQa, Blokus) Egyáltalán: általában az alapok logikájáról: ugye egy feladvány addig érdekes, amíg megoldjuk… Persze azért oldjuk meg, "mert ott van" (-lásd E. Hillarytól szabadon: nemcsak a Himalájára-), azután majd (a társasági viccmeséléshez hasonlóan) már mi szórakoztatunk tesztelgetünk vele másokat...

A kétszemélyesek már olyan variábilis feladványok, amikben mindig a célhoz vezető optimális lépést keressük, de közben bele-bele piszkál az állásba a másik játékos, esetleg úgy hogy a mi lépésünk meg számára jelent belepiszkálást, felfedezhetitek a lerakosgatós pentominó-társast ("társas paplanjáték"). Merüljetek bele az esélyegyenlőség feltételeibe... nézzétek a kezdés osztozkodási problémáját és megoldásait. Fel fogjátok fedezni a jobbra és balra dőlő készletekből álló "pofoncsapott" Pentominót, megjelenik a színezés, új feladványcsoport a térkép-színezősök és eljuthattok a többszemélyes Blokus-hoz, mi több, ha a játék célja már nem csak a lépéskényszer, hanem pl. egy adott figura elsőkénti elérése: (különösebb erőszakoltság nélkül) akár az amőbákhoz, vagy a híd-hurok-építős játékokhoz is, egészen a Tantrix festett-figurás kirakóig (világbajnokságig)...

A puzzle nehézségei

A puzzle nehézsége nem csak a darabkák számától, hanem a színezéstől is függ, azaz attól, hogy mekkora az a felület, ahol csupán elenyésző színkülönbségek vannak. Ma már létezik olyan puzzle is amelynek semmi motívuma sincs, avagy két kirakós van benne összekeverve. A legérdekesebb variáció az olyan puzzle, amelynek mindkét oldalára nyomtatnak képet, és a játékos feladata, hogy a helyeset kiválassza.

Forrás: Játéktan