Bár ez a nyár nem éppen a kitartó kánikulájáról lesz híres (talán nem akkora probléma), a szokásos nyári rizikófaktorokat azonban így sem lehet elkerülni. A kialakult helyzet miatt talán kétszer annyira vonz minket egy napsütötte vízpart, mint általában, és emiatt hajlamosak vagyunk túlkapásokra.

Például minek a naptej? Gondoltam, mikor végre kiszabadultam a lakás fogságából egy napra. Ide a napsugarakkal!
Ennek 4 nap szenvedés lett az eredménye. 

Legközelebb nem fogok így járni, és mivel a természetes megoldások híve vagyok, biztos kipróbálok párat EZEK közül. Egészséges bőr a természet erejével :)

A következőkben álljon itt néhány önismereti jótanács, melyek remélem, Neked is tudnak segíteni.

Nem kell a rosszat rajtunk kívül keresni. Magunkba kell néznünk, amit könnyen megtehetünk: ha ahhoz, hogy meglássuk, mi van rajtunk kívül, ki kell nyitnunk a szemünket, akkor ahhoz, hogy meglássuk, mi van bennünk, jó erősen le kell zárnunk a szemhéjunkat.
(Afonso Cruz)

Minden vagyok, attól függően, épp mit csinálok. Most épp teaivó, de színész, könyvkiadó, vagy vállalkozó, rendező, ember, férfi, gyerek, hülye, bölcs, stb. De ezek szerepek. Lássuk ezeket meg! Ezek mind nem azok, amik mi igazából vagyunk, csak szerepek! És ha a szerepekkel azonosítom magam, az egy egyenes út a majdani fajdalomhoz, mert azok egyszer megszakadnak, és változnak.
(Fenyő Iván)

A szerelem, vagy egyszerűbben: a kapcsolattartás bizony tapasztalat kérdése is. Olyan, mint jól zongorázni: nemcsak ihlet, átélés és tehetség kell hozzá, hanem gyakorlás, technika és rutin, főleg saját erősségeink és gyengéink pontos ismerete.
(Nádasdy Ádám)

Sok embernek egy élet sem elég rá, hogy megtalálja magában, mi az a nagy és kivételes tudás, ami csakis az övé. Figyeld meg, az emberek többsége ugyanaz után a szekér után fut. Azt mutatták neki a tévében, azt sulykolják nap nap után, ő meg lohol, hogy utolérje, pedig az a szekér nem is az övé.
(Száraz Miklós György)

Irdatlan erő van benned. Valóságos hatalom. Nem biztos, hogy tudsz róla. Ez az erő néma. (...) Nem fejleszthető, eleve tökéletes. Az akaraterődhöz semmi köze. Sőt. Minél kétségbeesettebb vagy, minél szomorúbb, megvertebb, annál közelebb vagy hozzá, hogy felfedezd magadban.
(Kornis Mihály)

Ha felfedezed a középpontodat, még irányítani is tudod lelkedet és a körülményeidet. Onnan, önmagadból tudsz mindent megteremteni, megváltoztatni, jobbá tenni - mert ott él a Varázslód, aki belülről vezet, és ereje van. Manapság a legtöbb ember nem tudja ezt a titkot. Megfeledkezik önmagáról. Ezért van a párkapcsolatainkban és az életünkben annyi karambol.
(Müller Péter)

Csak úgy lehet valaki felnőtt, ha megtanul a belső énjével, a lelkével kapcsolatot teremteni. Amíg ez nem megy, addig gyerekek maradunk, akiknek valamilyen "apu" - külső, felső, általunk tisztelt hatalom - mondja meg, hogy mi a pálya.
(Soma)

Először ki kell találni azt az embert, akivé válni akarsz, megrajzolni a körvonalait, gyakorlatilag puszta kézzel kigyúrni a sárból. Aztán az igazi, fizikai valódat, a hús-vér énedet belepréselni a kigondolt formába. Nyesni belőle, ahol kell, ahol még hibádzik, kicsit kipótolni. Egyszerű ez. Ezt ne nevezzük önmegvalósításnak. Mondjuk úgy, hogy megálmodjuk magunkat. Ha azt akarod, hogy a népek erős emberként könyveljenek el, viselkedj úgy, mint egy erős ember. De ne színlelj. Az emberek könnyen megérzik, ha valami hamis, de ha már megálmodtad az erős énedet, senki nem fogja észrevenni a cserét.
(Simun Vrocsek)

Életerőnk mindig rendelkezésünkre áll, ha megtaláljuk a hozzá vezető utat. Olyan intézmény nem létezik, mely ezt az utat helyettünk bejárná.
(Shirley Maclaine)

Magadnak kell feltárnod a lelki sebeidet, hogy begyógyíthasd őket. De nem kell félned, mert minden helyzetben ott egy szalmaszál, amelybe belekapaszkodhatsz. Nem vastag kötél, csak szalmaszál, hogy tudd értékelni.
(Polgár Lea)

Folyamatosan fejlődünk. Azt hiszem, ezt mindig is tudtam, de mivel mindig is tudtam, nem mertem megállni, és a sors iróniája folytán akkor haladtam előre a legtöbbet, amikor végül mégis megálltam.
(Cecelia Ahern)

Soha nem függök mások szavaitól, de mindig meghallgatom őket. Soha nem engedelmeskedem mások tanácsainak, de mindig figyelembe veszem őket. Soha nem függök a külvilág véleményétől, de mindig tisztán akarom látni, mit gondolnak rólam.
(Jorge Bucay)

Amikor azt vizsgáljuk, hogy miként rétegződik az idősek társadalma, alapvetően kétféle eljárást követhetünk. A hagyományosabb megközelítés a korábbi munkaerő-piaci/foglalkozási pozícióból indul ki, és ez alapján sorolja a nyugdíjasokat, inaktívakat különböző társadalmi csoportokba. A másik markáns álláspont szerint ez a differenciálódás nem magyarázható kizárólagosan munkaerő-piaci jellemzőkkel. Ez a felfogás Magyarországon a nyolcvanas évek elején jutott először kifejezésre, a Rétegződés-modell címmel akkor indított vizsgálat5 kapcsán. A kutatás a többdimenziós szemléletmód érvényesítésére és az egyenlőtlenség különböző összetevőinek empirikus elkülöní- tésére törekedett. Így a munkaerő-piaci helyzeten kívül még számos rétegződési szegmenssel (kulturális fogyasztással, jövedelemmel, vagyonnal, a második gazdaságban való részvétellel, lakással és lakókörnyezettel, emberi kapcsolatokkal és egészségi állapottal) számolt, és e dimenziók együttjárásának elemzésével alakította ki az ún. státuscsoportokat.

A következőkben mindkét megközelítést alkalmazzuk. A munkaerő-piaci/foglalkozási pozíci- ón alapuló elemzést a 2001. évi népszámlálás adatain végezzük, felhasználva azt a rétegsémát, amelyet éppen ezen az adatállományon alakítottunk ki, és amely – az egyének részletes munkaerő- piaci/foglalkozási jellemzőinek figyelembevételével – alkalmas az életmódban, a megélhetési viszonyokban megmutatkozó különbségek érzékeltetésére.6 Az életmód, az életstílus különböző szegmensein nyugvó vizsgálat a 2000. évi életmód/időmérleg-felvétel gazdag adatbázisából merít. Ez az anyagi és kulturális fogyasztás számos eleméről, a lakáskörülményekről tartalmaz részletes információkat.

A tanulmány felépítése a következő: először az ötven éven felüliek gazdasági aktivitás szerinti összetételét tekintjük át, majd az idősödő foglalkoztatottak foglalkozási csoportok szerinti megoszlására fókuszálunk. Ezt a nyugdíjasok nyugdíjba vonulás előtti munkapiaci helyzetének a feltá- rása követi. A továbbiakban a fogyasztáson, az életstílus különböző elemein nyugvó réteghelyzet kerül sorra. Végül azt vizsgáljuk meg, vajon a társadalmi státus hogyan befolyásolja az idősek testi-lelki egészségét.

A nyugdíjasok társadalmi-foglalkozási rétegek szerinti összetétele

A munkaerőpiacról kiszorult rokkantnyugdíjasok több mint 40%-a korábban aktívként betanított vagy szakképzetlen munkát végzett, azaz viszonylag nagy hányaduk már eredendően is kevés elő- relépési lehetőséget kínáló pozícióban volt (3. tábla). Ugyanakkor a férfiak közül nem jelentéktelen arányban (23%) kerültek ebbe a státusba a szakmunkások köréből is; a rokkantnyugdíjas nők egynegyedének pedig korábban szakképzett kereskedelmi, szolgáltatási vagy irodai foglalkozása volt. Az is figyelemreméltó, hogy ebben az aktivitási csoportban viszonylag magas a kisfoglalkoztatók, az önálló vállalkozók hányada: utolsó foglalkozási státusa szerint a férfiak 14, a nők 8%-a tartozott ide.

Az öregségi és a hozzátartozói nyugdíjban részesülők társadalmi-foglalkozási helyzet szerinti összetétele ennél valamivel kedvezőbb képet mutat. Ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy a férfiak 21, a nők 11%-a nyugdíjazása előtt valamilyen vezetői vagy értelmiségi, hivatalnoki, szakértői pozíciót töltött be; továbbá a rokkantnyugdíjasokhoz viszonyítva esetükben alacsonyabb azok aránya, akik aktívként mint betanított vagy szakképzetlen munkások dolgoztak.

Az életkor szerinti különbségek azonban ebben a kategóriában is nyilvánvalóak (2.1. és 2.2. ábra). A szakképzett szolgáltatási, kereskedelmi, irodai, technikusi rétegbe tartozók részaránya a fiatal, 50–54 éves nyugdíjasok között a legmagasabb, hányaduk az életkor előrehaladásával visszaesik. Ez – feltehetően – a foglalkozási struktúra időbeli változásával függ össze: a fiatalabb nyugdíjasok között többen vannak olyanok, akik aktívként korszerűbbnek minősülő munkát végeztek, mint az idősebbek között.

Azok aránya viszont, akik munkaerő-piaci karrierjüket vállalkozóként, illetve – a férfiak esetében – szakképzetlen munkásként zárták, az életkorral párhuzamosan nö- vekszik. Szintén számottevőek az életkor szerinti eltérések a vezetők, értelmiségiek, hivatalnokok előfordulási gyakoriságában. Ezen társadalmi réteg súlya a legfiatalabb nyugdíjasoknál a legkisebb; majd – a férfiaknál fokozatosan, a nőknél hirtelen – megnövekszik, végül a legidősebbeknél viszszaesik. Ennek az életkori profilnak a hátterében többféle ok is meghúzódhat. Az első magyarázat szerint az 50 évesnél fiatalabb nyugdíjasok nagy hányada özvegyi jogon kapja az ellátást, és az özvegyek aránya a kedvező társadalmi-foglalkozási státusúak között viszonylag alacsony. A második gondolatmenet úgy hangzik, hogy a korai – a hivatalos korhatár előtti – visszavonulás kevéssé jellemző a vezetőkre, értelmiségiekre, hivatalnokokra, ezért alacsonyabb a részarányuk a nagyon fiatal nyugdíjasok között, míg a legidősebbek között azért kisebb a hányaduk, mert nagy részük évtizedekkel korábban vonult nyugdíjba, amikor a foglalkozásszerkezetben a fizikai munkák domináltak.

forrás: Központi Statisztikai Hivatal: Időskorúak Magyarországon

Az utóbbi évtizedekben nemcsak hazánkban, hanem a világ más országaiban is növekedett a rokkantak és a különböző fogyatékossággal élők száma és aránya. Ezt a folyamatot sok tényező (demográfiai, egészségügyi, általában jogkiterjesztést tartalmazó társadalombiztosítási rendelkezések, az életkörülmények változása, a tudományos-technikai fejlődésből adódó változások stb.) befolyásolja.

A fogyatékos emberek a magyar társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportjainak egyikét alkotják. Nagy részüknek nem csupán az egészségi állapota, hanem a mostoha társadalmi körülmé- nyek is nehezítik az életét, s teszik szinte lehetetlenné a társadalmi normának megfelelő életvitel folytatását.

Az adatok értelmezését meghatározza az a körülmény, hogy az összeírás személyi kikérdezésen alapult, a megkérdezettek maguk minősítették fogyatékosságukat. Az orvosi kontroll hiánya nyilvánvalóan bizonyos pontatlansággal4 jár, mind az abszolút számokat, mind a különböző ismérvek szerinti megoszlást illetően. Ennek ellenére a népszámlálás átfogó képet tud adni a fogyatékosok életkörülményeiről.

A látás-, hallás- és mozgássérültek aránya az életkor előrehaladtával fokozatosan emelkedik. Eltérő tendencia tapasztalható az értelmi fogyatékos emberek esetében, akik gyermekkorban a többieknél jóval népesebb csoportot alkotnak, 15–39 éves korukban arányuk ugrásszerűen nő, majd fokozatosan csökken. Mindebben szerepet játszhat a fogyatékossá válás oka, a mára kiterjedtté váló óvodai és iskolai szűrőrendszer és főleg az alacsonyabb várható élettartam.

A megkérdezettek a fogyatékosság leggyakoribb okaként mindkét népszámlálás időpontjában a betegséget jelölték meg. Jelentősebb változás a veleszületetten fogyatékosok arányának csökkenésében figyelhető meg, melynek oka részben az egészségügy modernizációja, részben az időskorú fogyatékosok számának gyarapodása. A baleset miatt fogyatékosságban szenvedők között kiugróan magas – több mint kétharmad – a férfiak hányada, aminek valószínűleg az az oka, hogy közülük többen vé- geznek balesetveszélyes munkát. Nyilvánvaló, hogy a fogyatékosság oka erősen korspecifikus, mert amíg pl. a 0–14 éves fogyatékos gyermekek között a veleszületettek aránya több mint kétharmad, addig ez a mutató a 70 éves és idősebb fogyatékos emberek körében mindössze 4% volt.

Öregedés és fogyatékosság kapcsolata

A fogyatékosság lehet testi és értelmi egyaránt. Látható, hogy milyen nehéz fogyatékossággal élő embertársaink élete eleve. Az öregedés pedig csak még nehezebbé teheti a mindennapokat. Amennyiben nincs az idős embernek társa, családja az öregedés bizony embert próbáló lehet. Jó, ha van egy lelkiismeretes rokon vagy barát, aki segíthet a hétköznapokban. Érdemes utánanézni, mert vannak önkéntesek is, akik segítik az idősek életét.

Az Európai Unió országaira az utóbbi években több népesség-előreszámítás is készült. Az Eurostat forgatókönyvei (2001) mellett az ENSZ kétévenként (legutóbb 2002-ben) megjelent világnépesség prognózisai tájékoztatnak a statisztikai megfigyelések és a tudományos vizsgálatok alapján kimunkált jövőképről. A demográfiai előrejelzések – tárgyának természeténél fogva – kü- lönösen hosszú távot fognak át, hiszen a népesség kicserélődése igen lassú folyamat.

A leginkább sokkoló eredmény az, hogy az Európai Unió régebbi 15 tagállamának együttes népességszáma 2050-re a mostani 376 millióhoz képest 341 és 424 millió fős intervallumban várható, tehát középértéken növekszik. Egyáltalán nincs szó tehát arról a fenyegető mértékű fogyatkozásról, ami hosszabb ideje befészkelte magát a köztudatba. 2020-ig egyetlen tagállamban sem várható számottevő, a népesség öt százalékát meghaladó létszámcsökkenés, mégoly kedvezőtlen feltételezések mellett sem.

Mindez arra vezethető vissza, hogy noha a gyermekszám az egész régióban alacsony, ma már nem egyedül ez határozza meg a népmozgalmat. Sőt, az EU-15 országok példát mutatnak egy új reprodukciós modell érvényesítésére. Ebben létszámmegőrző, -növelő szerep jut a halandóságnak és a migrációnak is, mégpedig a gyermekszámmal összemérhető nagyságrendben.

A szcenáriók másik sokkoló konklúziója az, hogy az öregedési folyamat felgyorsul, új elöregedési hullám indul meg. A számítások szerint a baby-boom korosztályainak idős korba lépése csak nyitánya lesz ennek az elöregedési szakasznak, mely töretlenül folytatódik, és egyharmados szintre emeli az idősek arányát. Azzal kell tehát számolni, hogy 2050-ben minden harmadik polgár a 60 évesnél idősebbek csoportjába tartozik majd.

A harmadik sokkoló következtetés a most csatlakozott országokra vonatkozik. Ezek népessé- ge ugyanis – a számítások szerint – a fiatalabb korösszetétel ellenére jelentős csökkenésnek néz elébe. A népességcsökkenés a földrajzi régió szintjén még ez „Egységes” szcenárió szerint is kialakul (78,6 millióról 77,5 millióra), a „Differenciált” forgatókönyv pedig egyenesen drámai mértékűnek prognosztizálja (a népességszám 2050-ben mindössze 58 millió fő).

Témánk szempontjából különös figyelmet érdemel az időskorúak létszámának és arányának, valamint a függőségi mutatók és az eltartási arányszámoknak az alakulása. Az EU-15 övezetben az idősek száma 2020-ban 102–107 millió, az EU-25 övezetben 120–125 millió körül várható. Ez a 2000. évi létszámokhoz képest 20–30 milliós, azaz 25–40%-os többletet jelent. Az „Egységes” forgatókönyv szerint a legnagyobb, 52%-os létszámnövekedés Hollandiá- ban következett be. Igen jelentős a becsült expanzív Finnországban és Írországban, a csatlakozó országok közül Lengyelországban és Szlovákiában. Az idősek száma ezek mindegyikében legalább 40%-kal emelkedik 2020-ig. A változások a „Differenciált” szcenárió szerint még nagyobbak. 2050-ig az idősek száma több országban megduplázódik, míg másutt – ahol a népesség már ma is igen öreg – a változások szerényebbek.

Nagyon markáns tendencia az idősek arányának növekedése. 2050-ig az unió egészét tekintve ez a korosztály a népesség 32–35%-át teszi majd ki. Ennél lényegesen magasabb lesz a hányaduk Dél-Európában és Közép-Európában.

Az idősödés átfogó, a teljes korösszetételt érintő jellege mutatkozik meg abban, hogy megkezdődik az aktív korúak arányának csökkenése is. Az unió egészében a 20–59 évesek jelenleg 55– 56%-ot képviselnek, 2050-re ez a hányad 47%-ra várható.

Végül az eltartási arányszám alakulására hívjuk fel a figyelmet. Az uniós átlag jelenleg 1,3, a 2050-re számított érték pedig 1,7 – változatlan aktivitási arányok mellett. Külön figyelmet érdemelnek azok az országok, ahol az eltartási arány igen magas szintre szökken. Négy országban: Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Magyarországon várhatóan a 2-t is meghaladja.

Öregedés és az Unió

Ahogy az előzőekben is olvashattuk, a társadalom öregedés egy nagy kihívásokat jelentő folyamata. Ez a nyugdíjrendszer miatt jelentős problémákat okozhat. Az öregedés a társadalom egy természetes folyamata, azonban egyre kevesebben vállalnak gyermeket, és így egyre kisebb az aktív korú felnőtt lakosság aránya.

forrás: Központi Statisztikai Hivatal: Időskorúak Magyarországon

Következő bejegyzésemben szeretném folytatni az előző gondolatmenetet az UV sugárzás és bőrápolás témakörében. Sok nő mindenféle krémeket ken az arcára a bőrápolás jegyében, ám elfeledkezik az UV bőrkárosító és öregítő hatásáról. Emiatt aztán a krémek sem fejtik ki az elvárt hatást. Ne felejtsük el az alapokat, sose tegyük ki nyáron magunkat a déli napsütés bőrkárosító hatásainak.

Veszélyeztetett csoportok

A gyermekek és serdülők különösen veszélyeztettek az UV sugárzás károsító hatásaival szemben. A túlzott napsugárzás expozíció valószínűleg hozzájárul a bőrrák kialakulásához a későbbi életszakaszokban. A mechanizmus nem tisztázott, de lehet, hogy gyermekkorban a bőr érzékenyebb az UV sugárzás károsító hatásaival szemben.

Az egyén bőrtípusa is fontos. A világos bőrű emberek többet szenvednek a leégéstől és nagyobb a kockázatuk a bőrrákra, mint a sötétebb bőrűeknek. Bár a bőrrák gyakorisága kisebb a sötétbőrű embereknél, a rákot gyakran csak egy későbbi, veszélyesebb állapotban veszik észre náluk. A szemkárosodás, a korai bőröregedés és az immunválasz elnyomásának kockázata független a bőrtípustól.

Bőrápolás és védőintézkedések

A WHO a következőket ajánlja az UV sugárzás expozíció elleni védekezéshez:

• Korlátozza a déli napon eltöltött időt.
• Keresse az árnyékot.
• Viseljen védőruhát, mint pl. széles karimájú kalapot a szemek, az arc és a tarkó védelmére.
• Viseljen napszemüveget, megfelelő oldalsó védelemmel, amely 99-100 % UVA és UVB védelmet nyújt.
• Használjon széles spektrumú, 30+ feletti fényvédő faktorú (SPF) napvédő krémet a ruha által nem fedett bőrfelületeken, és szükség esetén bőségesen kenje be magát újra. A nap elleni védelem legjobban az árnyék keresésével és a ruha viselésével érhető el, inkább, mint a napvédő krémek alkalmazásával. A napvédő krémek nem használhatók a napon töltött idő meghosszabbítására és a napozás közben napvédő krémet használó embereknek önként korlátozniuk kell a napon eltöltött időt.
• Kerülje a szoláriumokat és barnító szalonokat: A napágyak használata 35 éves kor alatt 75 %-kal növeli a melanóma kockázatát. Orvosi felügyelet nélkül a nap- ágyak/naplámpák nem használhatók. A WHO azt ajánlja, hogy a 18 éves kor alatti fiataloknak tiltsák meg a napágyak használatát.
• Védje a csecsemőket és kisgyerekeket: A csecsemőket mindig tartsa az árnyékban.

A gyermekek ösztönzése a fenti egyszerű elővigyázatossági intézkedések betartására megvédi őket mind a rövid, mind a hosszú távú károsodásoktól, ugyanakkor lehetővé teszik számukra, hogy élvezzék a szabadban eltöltött időt. A szülőknek és felügyelőknek biztosítaniuk kell a gyermekek megfelelő védelmét.

A D-vitamin hiány megelőzése

Míg az UV sugárzás túlzott expozíciója elleni védelem a fő egészségi szempont, az UV kis mennyiségben alapvető a jó egészséghez, mivel a D-vitamin előállításához vezet a testben. A D-vitamin erősíti a csontokat és a vázizom rendszert. Azoknak az embereknek, akiknek nagyon alacsony a napsugárzás expozíciója, mint pl. az intézetekben tartott személyek, erősen pigmentált bőrű személyek, akik alacsony UV szintű környezetben (pl. magas szélességi körökön) élnek, vagy azok, akik a szabadban tartózkodva - vallási vagy kulturális okokból - egész testfelületüket fedve tartják, az orvosukkal történt megbeszélés mellett, meg kell fontolniuk a D-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítő alkalmazását.

forrás: World Health Organization - Ténylap

Tények

• A bőrrákot elsődlegesen az ultraibolya (UV) sugárzás expozíció okozza – származzon az akár a napból, akár mesterséges forrásokból, mint pl. a napágyak.
• 2000-ben világszerte több mint 200 000 melanómás esetet diagnosztizáltak és 65 000 melanómához kapcsolódó haláleset történt.
• A gyermekek és serdülők túlzott napsugárzás expozíciója valószínűleg hozzájárul a bőrrák kialakulásához a későbbi életszakaszokban.
• Világszerte megközelítően 18 millió ember vakul meg szürkehályog miatt, ennek az összes szürkehályogra vonatkozó betegségtehernek az 5 %-a közvetlenül az UV sugárzás expozíciónak tulajdonítható.
• Napsugárzás elleni védelem javasolt, amikor az ultraibolya index értéke 3 vagy annál nagyobb.

UV sugárzás

Az ultraibolya (UV) sugárzás a napsugárzás egyik összetevője. Az UV sugárzás szintjét szá- mos tényező befolyásolja:

• A nap magassága: minél magasabban van a Nap az égen, annál nagyobb az UV sugárzás szintje.
• Szélességi kör: minél közelebb vagyunk az egyenlítői területekhez, annál magasabb az UV sugárzás szintje.
• Felhőtakaró: az UV sugárzási szintek a felhőtlen ég alatt a legnagyobbak, de még felhős ég esetében is magasak lehetnek.
• Magasság: az UV sugárzás szintje 1000 méterenként kb. 5 %-kal növekszik.
• Ózon: az ózon elnyeli a nap UV sugárzásának egy részét. Mivel az ózon réteg lecsökkent, több UV sugárzás éri a földfelszínt.
• Felszíni visszaverődés: sok felület visszaveri az UV sugárzást, és ez hozzáadódik az összes UV expozícióhoz (pl. a fű, talaj és víz kevesebb, mint 10%-át veri vissza az UV sugárzásnak; a friss hó több mint 80%-ot; a száraz homok kb. 15%-ot, míg a tengeri tajték kb. 25%-ot).

Egészségi hatások

Az UV sugárzás kis mennyisége hasznos az egészségre, és alapvető szerepet játszik a Dvitamin termelődésében. A túlzott UV sugárzás expozíció azonban összefügg a bőrrákok kü- lönböző típusaival, leégéssel, korai bőröregedéssel, szürkehályoggal és más szembetegségekkel. Arra is van bizonyíték, hogy az UV sugárzás csökkenti az immunrendszer hatékonyságát.

Hatások a bőrre

A túlzott UV expozíció számos krónikus bőrelváltozást okoz:

• Bőr malignus melanómája: egy életet veszélyeztető rosszindulatú bőrrák.
• Bőr laphám karcinómája: ez a rosszindulatú bőrrákok egy másik típusa, amely általában kevésbé gyorsan fejlődik, mint a melanóma, és így kevésbé valószínű, hogy halált okoz.
• Bőr basalsejtes karcinómája: lassan növő bőrrák, amely elsősorban időskorban jelentkezik.
• Bőröregedés: a bőr feszességének elvesztése és a szoláris keratózis kialakulása.

Hatások a szemre

Az UV sugárzás akut hatásai lehetnek a szaruhártya és a kötőhártya gyulladás. Ezek visszafordítható hatások és könnyen megelőzhetőek védőszemüveggel, valamint nem függnek össze semmilyen hosszú távú károsodással.

Az UV sugárzás krónikus hatásai lehetnek:

• Szürkehályog: amikor a szemlencse átlátszatlanná válik, ami csökkent látást vagy akár vakságot okoz;
• Pterygium: egy fehér vagy fehéres húsos kinövés a szem felszínén;
• Szaru, vagy kötőhártya pikkely sejtes karcinómája: a szem felszínének egy ritka daganata.

Más egészségi hatások

Az UV sugárzás az immunválasz elindításáért felelős sejtek aktivitásának és eloszlásának megváltoztatásával csökkenti az immunrendszer hatékonyságát. Az immunválasz csökkenése a herpesz szimplex vírus újra aktiválódását okozhatja az ajkakon.

Bőrápolás és napozás

Ahogy látjuk a túlzott UV sugárzás bőrelváltozásokat okozhat. Fontos a megelőzés és a bőrápolás, emiatt tartsunk be néhány alapszabályt. Első, és legfontosabb: nyáron kerüljük a közvetlen napsugárzást 11:00 és 15:00 között. Ha mindenképp az utcán kell sétálnunk, fedje el vállunkat ruha, vagy kenjük be megfelelő napvédő krémmel. Az elmúlt években megnövekedett az UV sugárzás, emiatt használjunk 30-50 faktoros naptejet. A bőrápolás része, sose menjünk tűző napra napvédő krém nélkül. ez a szabály nem csak az elváltozásoktól, hanem a korai öregedéstől is fog védeni.

forrás: World Health Organization - Ténylap

Egészséges idézetek

Sziasztok, maradok az egészséges életmód témánál. Néhány elgondolkodtató idézettel készülök Nektek:

Az ember mindent nélkülözhet, csak a másik embert nem. Különösen a betegségben tanuljuk meg, milyen nagy szükségünk van a másik emberre.
(Paul Valéry)

A bőrünk alatt mindig történik valami: áramoltatunk, pumpálunk, felszívunk, összepréselünk, szétpukkantunk, kijavítunk és újra felépítünk dolgokat. Kifinomult szervek egész csapata dolgozik együtt olyan tökéletesen és hatékonyan, hogy egy felnőtt embernek óránként nagyjából annyi energiára van szüksége, mint egy százwattos villanykörtének.
(Giulia Enders)

A fáradtság, meglehet, zavarja az agyunkat a munkában, a vékonybelünk viszont nagyszerűnek találja. Ő ugyanis akkor tud leghatékonyabban dolgozni, ha kellemesen ellazulunk. Ekkor áll ugyanis a rendelkezésére a legtöbb energia, és a vér nincs tele stresszhormonokkal. A nyugodtan olvasgató ember emésztési ügyekben sikeresebb, mint a feszült topmenedzser.
(Giulia Enders)

A feldolgozott termékeknek nagyjából a 80 százaléka hozzáadott cukrot tartalmaz. Evolúciótechnikai szempontból a testünk éppen most lelt rá erre a cukorraktárra, és mindent gyanútlanul felzabál, mielőtt cukorsokkos állapotban és hasfájósan elterülne a kanapén.
(Giulia Enders)

Az emberek többségében egyszerűen nincs akkora lelkierő, hogy az asztalra odakészített, frissen sült süteményt látva azt ismételgesse: "Nem eszem sütit, nem eszem sütit, nem eszem sütit", és tényleg ne is egyen. A "nemből" meglehetősen gyorsan "talán", majd végül "igen" lesz.
(Brian Wansink)

A legtöbben tisztában vagyunk azzal, hogy a gyümölcsök és a zöldségek egészségesek, ám ezt az információt jól elraktározzuk agyunk valamelyik fiókjában - a "Tudom, de úgy döntöttem, nem foglalkozom vele" címkéjűbe.
(Brian Wansink)

A nagyon magas éltkor nem jár automatikusan az agy súlyos leépülésével vagy agyi megbetegedéssel. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az öregedés hatására az egészséges embereknél is zajlanak változások az agyban.
(André Aleman)

Mi tehát az az életreform? Semmi esetre sem az, amire most Te gondolsz. Semmi esetre sem komplikált, merev szabá­ lyok összevisszasága. Sőt, ellenkezőleg, maga a józan ész, a helyes, egészséges, logikus gondolkodás - lehetőség szerint az élet minél szélesebb területére kiterjesztve.

Rájössz arra, hogy nem feltétlenül szükséges minden nap éjjel kettőkor lefeküdni. Hogy ez a szokás a józan ésszel ellenkezik, és míg hátrányai minden téren megszámlálhatatlanok, az egészségre nézve előnyei egyáltalán nincsenek. Ha van még benned né­ mi erő, megpróbálsz egy, két, három hétig reggel már hatkor felkelni és munkához látni, vagy - ha ez talán az első hetekben még nagy nehézséget okozna - sétálni, a tüdődet szellőztetni egyelőre. Hiszen ez a szegény, elhanyagolt szervezet eléggé próbára volt téve, talán évtizedeken is keresztül. Háláld meg neki, hogy ily mostoha viszonyok között is hűen szolgálta a te esztelen, zsarnok akaratodat, és idő előtt nem mondta fel neked a szolgálati szerződést, amely pedig kétoldalú. Tedd jóvá a vele szemben konokul elmulasztottakat, mielőtt még nem késő.

Meglátod, hálás lesz neked ezért a kis figyelemért, és háláját kézzelfogható módon fogod érezni, ha lesz időd a reggeli óráidban egyszer nemcsak a szomszédodat, de saját magadat is megfigyelni. Ha ezt megtetted, már el is indultál azon az úton, amelyre hívogatni mi soha meg nem szűnünk Téged. Ha még oly kaján kacagás lesz is a válaszod sokáig. Mert mi tudjuk, hogy az nevet igazán, aki utoljára nevet. És utoljára mindig az nevet, aki tovább lát - ha csak egy lépéssel is - az orránál. Ami nem hiúság, nem az önbizalom túltengése ná­ lunk, mert ha az, úgy a szó magasabb értelmében még nem beszélhetnénk igazi életreformról. Hála ez csupán és kötelesség. Végeredményben tehát szeretet ez bennünk, szeretet azokkal szemben, akik ezt még ma nem értik. Mint ahogy mi sem értettük meg azonnal, és hogy mégis célhoz értünk, ezt éppen azoknak köszönhetjük, akikben nagyobb volt a szeretet, mint bennünk a gúnyolódási hajlam. Valahogy ezt a bűnünket akarjuk mi is levezekelni. Nem számító önhittséggel, de lelkünk mélyéről fakadó, alázatos és mégis örömteli készségből, amelyet csak az érezhet, aki már megpróbálta magát saját maga előtt megalázni.

A reforméletmód átültetésének, a követésig való meggyő­ ződésnek egyik legnagyobb akadálya az, hogy az embernek - legalábbis látszólag - nem ártanak a különböző kilengések. A kosztolás terén például a hétköznapi, húsos, tobzódó étrend. Sőt, a kinézet - a külső - szempontjából az a legtöbbször még használ is. Mert a falánk ember, ha erős gyomra van, rendszerint meghízik és így állítólag jól néz ki.

A meggyőződés másik nagy akadálya a megfelelő példa hiánya. A vegetárius étrendre és életmódra rendszerint már súlyosan beteg emberek térnek át, a körülmények kényszerí­ tő hatása alatt. A legyengült, beteg szervezet persze már sem a követésben, sem annak hatásában nem mutathat fel, legalábbis rövid idő alatt, látható, kézzelfogható eredményeket. Sőt, az ilyen vegetárius kinézete sokszor egyenesen siralmas. Hiszen az életerő most nagy tisztító munkával van elfoglalva. Leépít. Úgy testileg, mint lelkileg felfordulást okoz, ami minden építésnek és bontásnak szükségszerű velejárója.

Ez a két látszat - miután az emberek túlnyomó része csak ez után ítél - a legnagyobb akadálya annak, hogy egy be nem avatott megerősítse hitét az új életmód iránt. Különösen akkor, amikor ezt a hitét lerontani igyekszik úgy a hivatalos orvostudomány, mint az általános közfelfogás, eltekintve az egyes ember megrögzött szokásaitól, amelyek mind a cél ellen dolgoznak. Az egyik oldalon látszólag duzzadó egészsé­ get látni, gondtalannak tetsző, kívánatosnak tűnő, vidám életmóddal, a másik oldalon ugyanakkor töprengő, beteges kinézésű, sápadt arcokat, és ehhez még le is kell mondani egy csomó megszokott élvezetről - ugyan ki az, akitől ezt elvárhatjuk? Ki az, akit mindennek dacára sikerül meggyőzni, ha különben „egészséges”? Majdnem lehetetlen vállalkozás ez a mai világban. Napjainkban az emberek - vágtató életmódjuknak megfelelően - frappáns, gyorsan ható, kézzelfogható bizonyítékokat követelnek. A hit a legtöbb ember szemében egyenlő a naivitással, amit a modern ember egyenesen alacsonyabb rendűnek tart - elmebeli fogyatékosságnak, babonának, fejletlenségnek. Ugyan ki az, aki a mai, büszkeségben tobzódó emberek között vállalni merné ezt az ő sze­mükben nyilvánvalóan másodrangú szerepet? Ma, a rekordok korszakában, amikor mindenki különb akar lenni a másiknál, és magát tartja a világ közepének?!

Egészséges életmód és a vegetarianizmus

Egyre több helyen olvasom, hogy a vegetáriánus és vegán életmód hozzájárul ez egészséges életmódhoz. Többen azt állítják, hogy az ember gyümölcs és magevő emésztőrendszerrel rendelkezik. A hús megemésztése nagyon nehézkes, gyakorlatilag rohad a belekben. Illetve a húsban található húgysav káros hatással van az izületekre.

forrás: Balog Béla: A természetes életmód kalendáriuma