Az utóbbi évtizedekben nemcsak hazánkban, hanem a világ más országaiban is növekedett a rokkantak és a különböző fogyatékossággal élők száma és aránya. Ezt a folyamatot sok tényező (demográfiai, egészségügyi, általában jogkiterjesztést tartalmazó társadalombiztosítási rendelkezések, az életkörülmények változása, a tudományos-technikai fejlődésből adódó változások stb.) befolyásolja.

A fogyatékos emberek a magyar társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportjainak egyikét alkotják. Nagy részüknek nem csupán az egészségi állapota, hanem a mostoha társadalmi körülmé- nyek is nehezítik az életét, s teszik szinte lehetetlenné a társadalmi normának megfelelő életvitel folytatását.

Az adatok értelmezését meghatározza az a körülmény, hogy az összeírás személyi kikérdezésen alapult, a megkérdezettek maguk minősítették fogyatékosságukat. Az orvosi kontroll hiánya nyilvánvalóan bizonyos pontatlansággal4 jár, mind az abszolút számokat, mind a különböző ismérvek szerinti megoszlást illetően. Ennek ellenére a népszámlálás átfogó képet tud adni a fogyatékosok életkörülményeiről.

A látás-, hallás- és mozgássérültek aránya az életkor előrehaladtával fokozatosan emelkedik. Eltérő tendencia tapasztalható az értelmi fogyatékos emberek esetében, akik gyermekkorban a többieknél jóval népesebb csoportot alkotnak, 15–39 éves korukban arányuk ugrásszerűen nő, majd fokozatosan csökken. Mindebben szerepet játszhat a fogyatékossá válás oka, a mára kiterjedtté váló óvodai és iskolai szűrőrendszer és főleg az alacsonyabb várható élettartam.

A megkérdezettek a fogyatékosság leggyakoribb okaként mindkét népszámlálás időpontjában a betegséget jelölték meg. Jelentősebb változás a veleszületetten fogyatékosok arányának csökkenésében figyelhető meg, melynek oka részben az egészségügy modernizációja, részben az időskorú fogyatékosok számának gyarapodása. A baleset miatt fogyatékosságban szenvedők között kiugróan magas – több mint kétharmad – a férfiak hányada, aminek valószínűleg az az oka, hogy közülük többen vé- geznek balesetveszélyes munkát. Nyilvánvaló, hogy a fogyatékosság oka erősen korspecifikus, mert amíg pl. a 0–14 éves fogyatékos gyermekek között a veleszületettek aránya több mint kétharmad, addig ez a mutató a 70 éves és idősebb fogyatékos emberek körében mindössze 4% volt.

Öregedés és fogyatékosság kapcsolata

A fogyatékosság lehet testi és értelmi egyaránt. Látható, hogy milyen nehéz fogyatékossággal élő embertársaink élete eleve. Az öregedés pedig csak még nehezebbé teheti a mindennapokat. Amennyiben nincs az idős embernek társa, családja az öregedés bizony embert próbáló lehet. Jó, ha van egy lelkiismeretes rokon vagy barát, aki segíthet a hétköznapokban. Érdemes utánanézni, mert vannak önkéntesek is, akik segítik az idősek életét.