A memória

A memória fejlesztése azért nélkülözhetetlen, mert akármilyen cselekvést
végzel, szükséged van jó emlékezőképességre. Azt azonban tudnod kell, hogy a
kiváló teljesítmények elérésére nemcsak kiváló memóriával rendelkező emberek
képesek. Az ember valamennyi képessége, részképessége fejleszthető.

A rövid távú memória

A rövid távú memória lép működésbe, ha csak másodpercekig kell valamit az
emlékezetünkben tartani. Például a tudakozó által elmondott telefonszámot csak
a tárcsázásig tartjuk az emlékezetünkben – felesleges hosszú távra tárolni.
A rövid távú memóriának korlátozott kapacitása van – öt és kilenc közötti
egységet (betűt, szót, számot) tudunk átfogni vele. Ez a munkamemóriánk,
ennek segítségével követjük a baráti beszélgetést is. Hiszen ott általában nem
kell tartósan megjegyeznünk semmit, csak a helyszínen reagálni a többiek
mondataira.

A memória fejlesztéséért mindenkinek áldozatot kell hoznia, mert csakis a
rendszeres tanulás javítja az emlékezeti teljesítményt.
Fejlesztő feladat a rövid távú memória fejlesztésére:
A játékot többen is játszhatják. Egy adott témakörből (pl. állatok, növények,
földrajzi nevek stb.) mondjanak szavakat egymás után úgy, hogy az utolsó
betűvel kell mindig új szót alkotni.

Példa: Lili: kacsa
Zsófi: kacsa, aligátor,
Csaba: kacsa, aligátor, rák,
Kati: kacsa, aligátor, rák, krokodil…..stb.
Folytassák a játékot egészen addig, amíg az egyik játékos a második
nekirugaszkodásra sem tudja a szavakat hibátlanul felsorolni.
A játék után beszéljétek meg, hogy mennyi volt a legtöbb szó, amit
megjegyeztetek?

Ha gyakrabban játsszátok, javul a teljesítményetek (Természetesen javul – ezért
érdemes játszani többféle helyszínen – akár palacsintasütés közben is.)
Természetesen lehetnek a játékban számok, képek, városok, tárgyak, idegen
szavak.

A hosszú távú memória

A rövid távú memóriából általában kiesnek az információk, de a hosszú távú
memória segítségével megmaradnak. A hosszú távú memória feladata a
maradandó tárolás.

A hosszú távú memóriában jelentésük alapján kódoljuk az információkat. Ezért
van az, hogy az általunk nem értett, saját szavainkra le nem fordított tananyagot
nem tudjuk felidézni.
Mit tehetünk ilyenkor? Alakítsuk át az „érthetetlen” szöveget a könnyebb
felidézhetőség kedvéért. Ezt tesszük a parafrazeásnál is.

Fejlesztő feladat a hosszú távú memória fejlesztésére:
Párban is, egyénileg is dolgozhatsz.
Például:
A megtanulandó szöveg a következő:
„A gömb azon pontok mértani helye a térben, amelyek a tér egy adott pontjától,
a gömb középpontjától azonos távolságra vannak.”

 A kreativitás

Jelentése: alkotókészség, problémamegoldás
Kit nevezünk kreatív embernek? Aki találékony, leleményes, teremtő és újat
alkotó, ötletes vagy éppen csavaros eszű, hamar feltalálja magát, gyors áttekintő
képességgel rendelkezik, élelmes, eredeti megközelítésű vagy praktikus
megoldásokat alkalmazó. A kreativitás megléte életünk minden területén
jelentőséggel bír. A kreatív ember könnyebben talál megoldásokat a
problémákra, nyitott a világra és a körülötte zajló eseményekre, képes az új
befogadására, ő maga is kitalál, létrehoz új módszereket, lehetőségeket, mindez
a tanulásban – mint alkotási folyamatban – nagyban segíti.

A gondolkodás

A gondolkodás az ember megismerőtevékenységének legmagasabb foka.
Gyakran kerülünk olyan feladatok elé, amelyeket korábbi ismereteinkre,
tapasztalatainkra támaszkodva, ezek átalakításával, feldolgozásával, tehát csak
közvetett úton, különféle gondolkodási műveletek felhasználásával tudunk
megoldani. Nézzünk egy nagyon egyszerű példát:
Ha egy égő gyertyát üvegburával letakarunk, a gyertya rövid időn belül elalszik.
Ebből arra következtetünk, hogy az égéshez szükséges oxigén elfogyott.
Azt észleljük, hogy a gyertya elalszik, van egy olyan jelenség viszont, amit nem
észlelünk; elfogyott az oxigén. Korábbi tapasztalataink alapján, eddigi
ismereteinkből, és az aktuális észlelésből közvetett úton következtetünk a
jelenségre. A gondolkodás tehát meglevő tapasztalatok alapján, közvetett úton,
új és általánosítható ismeretek megszerzését teszi lehetővé. A gondolkodás
mindig feltételezi az aktív értelmi tevékenységen alapuló megértést, feladat- és
problémamegoldást. Az utóbbi gondolat azért nagyon fontos, mert pl. az
űrhajózásról úgy is lehet bemagolni ismereteket anélkül, hogy értenéd, tehát
gondolkodnál. Ennek azonban semmi értelme nincs. A gondolkodás segíti a
különböző problémák megoldását. Eközben különböző gondolkodási
műveleteket végzünk. Megkülönböztetést teszünk, azonosítunk,
összehasonlítunk. Csoportokat alkotunk, válogatunk, párosítunk, osztályozunk.
Közben konkretizálunk, általánosítunk, absztrakciókat hajtunk végre. Képesek
leszünk összetartozásokat felfedezni, általánosítani. Analizálás közben elemekre
bontunk, rendező elveket fogalmazunk meg. Szintetizáláskor kombinációkat
alkotunk, terveket készítünk, absztrakt kapcsolatokat létesítünk.

A memória fejlesztése gyermekkorban

A memória frissen tartása nem az egyetlen lehetőség arra, hogy emlékezőtehetségünket karban tartsuk. A memória fejlesztése is egy lehetséges út, melyet már gyermekkorban, játékosan is el lehet kezdeni. Így a memória fejlesztése nem lesz teher a gyermekek számára, érdekesnek és izgalmasnak fogják találni a játékos feladatokat, mi pedig már egészen kicsi korban segíthetünk ezzel gyermekünknek, hogy a későbbiekben majd könnyebben boldoguljon az iskolában és a munka világában.

Forrás: Rabi Ferencné Perényi Szilvia: Tanulni tanulok