A gó eredete: a gó Kínából származik. Régészeti leletek alapján csak annyit tudunk, hogy legalább 2500 éves, de számos legenda szól a gó keletkezéséről, melyek a játék megjelenését akár 4000 évvel ezelőttre teszik. Egyes történetek szerint a gót eredetileg tanítási célból találták ki, mások szerint jóslásra, vagy haditervek felállítására szolgált.

A gó neve: az eredeti kínai név yi később más táblás játékokhoz hasonlóan a qí nevet kapta,
amelyhez – megkülönböztető jelzőként – a wéi “körbekerítő” előtag járult, így lett a neve wéiqí. Ennek japán változata az igo, amiből a második írásjegy e variánsa magában is ezt a játékot hivatott jelölni, míg a ki megmaradt más összetételekben, így pl. a shogi “japán sakk”, a kishi “sakkjátékos/gójátékos”, vagy a Nihon Kiin “Japán Gószövetség” szavakban.

A logikai játékok, avagy a gó elterjedése

Az ókori Kínában a gó a tudósok és nemesek játéka volt, és hozzátartozott a
műveltséghez, erre utal a qín-qí-shu-hua“citera-gó-kalligráfia-festészet” kifejezés is. Japánba a 8. század elején került át, és megemlítik olyan klasszikusok, mint a Párnakönyv vagy a
Gendzsi regénye. Nyugaton a játék csak a 20. század első felében kezdett elterjedni, de az utóbbi években rendkívül népszerűvé vált. Japánban azonban a fiatalok körében csökkent az érdeklődés a gó iránt, egyre inkább az “idősek játékának” tekintik. Ezt próbálja ellensúlyozni a Hikaru no Go c. gó-népszerűsítő képregény és rajzfilm, és különböző gó-magazinok.

Rangok és címek.

A gójátékosok erejét kyuban ill. danban mérik. Egy kezdő általában 25 kyuról indul; az 1 kyu elérése után az 1 dan fokozat következik. Az amatőrként maximálisan elérhető 7 dan után jön
az 1 profi dan, és innen még megy tovább egészen 9 danig. A legtöbb profi játékos távol keleti, de a maroknyi nyugati közt van egy magyar is: Kőszegi Diána, aki jelenleg a koreai Hanguk Kiwonnál játszik. Az ifjúsági Gó Európa-bajnokságon is több magyar győzelem volt (Mérő Csaba, Kőszegi Diána, Balogh Pál).
.
Kellékek.
•Tábla: goban. Rácsos mintájú, általában fából, de lehet műanyagból vagy papírból is. A
hagyományos gótáblának lába is van, és a földre (tatamira) helyezik. A táblán 19x19 metszéspont van, de tanuláshoz gyakran használnak 9x9-es vagy 13x13-as táblát is. A rács egyes téglalapjai kb. 22x24 mm-esek, illetve ezzel arányosak (a téglalapok a játékosok felé hosszabbak).
• Kövek: goishi. A lencse alakú kövek fekete és fehér színűek, jellemzően műanyagból,
üvegből, porcelánból vagy kagylóból készülnek. Különböző vastagságú és kidolgozású kövek
léteznek. Egy gó-szettben általában 181 fekete és 180 fehér kő van. A köveket a mutató és középső ujj közé kell fogni, és így kell lehelyezni a tábla metszéspontjaira.
• Kő-tartó: goke. Kerek tárolóedény, hagyományosan lakkozott fából. A játék kezdetekor a
tetejét felfordítva leteszik, és ez tartja majd az ellenféltől levett köveket.

Szabályok
A gó szabályai az alábbi öt pontban foglalhatóak össze:
1. A játékosok felváltva raknak köveket üres metszéspontokra.
“Lépés” helyett lehet passzolni is; a játék két egymást követő passzal ér véget. A játék üres táblával kezdődik, fekete kezd. A játékosok a színt nigirivel döntik el: az egyikük a kezébe vesz egy maroknyi fehér követ, a másik pedig lerak 1 vagy 2 fekete követ, ezzel jelezvén, hogy szerinte a fehér kövek számossága páratlan vagy páros. Ha eltalálta, ő lesz a feketével, ha nem, akkor a fehérrel.
2. A körbevett követ vagy köveket le kell venni a tábláról.
Azonos színű kövek egy csoportba tartoznak, ha a rácsvonalak mentén össze vannak kapcsolva, így az 1. ábrán baloldalt egy, jobboldalt 2 csoport látható. Egy követ vagy csoportot akkor kell levenni, ha sehol nem maradt mellette üres metszéspont vagy “levegő”.
3. Nem szabad olyan helyre rakni, ahonnan rögtön le kéne venni a követ.
Kivétel az az eset, amikor ezzel a lerakott kő leveszi az ellenfél egy kövét vagy csoportját, hiszen ezután már nem lesz körbevéve.
4. Nem szabad visszaállítani az előző állást.
Ennek a szabálynak a neve ko és azon kívül, hogy (általában) megakadályozza a végtelen játékot, egy új mélységet is ad a gónak.
      5.Az nyer, akinek több területe van.
Területnek azon üres metszéspontok számítanak, amelyekből a rácsvonalak mentén csak saját kőhöz juthatunk el. Ehhez még hozzájárul az ellenféltől levett kövek száma, és az esélykiegyenlítés érdekében.

A logikai játékok varázsa

A logikai játékok képesek teljesen lekötni az ember figyelmét, gondolkodásra késztetni, sőt, néha jól el is fáradunk a végére. A logikai játékok szépsége abban rejlik, hogy nem csak remek szórakozást nyújt, hanem arra is képes, hogy elmélkedésre késztesse az embert, összpontosítása és előregondolkodásra sarkallja. A logikai játékok így amellett hogy igazán élvezeteeks, olyan kikapcsolódási formát biztosítanak a játékosoknak, mellyel elméjüket is karban tudják tartani.

Forrás: A gó és a japán nyelv