A memóriafejlesztés hatásai

A memóriafejlesztés már egészen kicsi kortól nagyon fontos, hiszen gyermekkorban szerezzük meg alaptudásunk fontos alappilléreit, melyek megalapozzák egész életünket.

A beszédészlelés az a készség, mely lehetővé teszi a gyermek számára, hogy beszédhangokat, a beszédhangok egymáshoz kapcsolódását, hosszabb hangsorokat felismerjen, és képes legyen arra, hogy az elhangzásnak megfelelően megismételje ezeket. Ennek a készségnek köszönhető, hogy a gyermek megtanulja anyanyelve szavainak hangzását és egyre több új szó (hangsor) felismerésére lesz képes. A beszéd észlelés tehát nem azonos a beszédértéssel. Az életkornak megfelelő szintű beszédészlelés biztosítja a gyermek számára az anyanyelv megfelelő elsajátításán kívül, hogy nehézség nélkül tanuljon meg olvasni, írni, idegen nyelvet elsajátítani.

Részterületei: szeriális észlelés, transzformációs észlelés, vizuális észlelés, ritmusészlelés, beszédhang megkülönböztetés.Beszédmegértésen az elhangzó szavak, szókapcsolatok, mondatok, mondatsorozatok jelentésének, tartalmának megértését értjük.
Szintjei: Szó értés, ami azt jelenti, hogy a gyermek nem csak megismételni képes a hallott szót, hanem tisztában van a jelentésével is. Mondat értés, melynek során a gyermek a hallott szavakat szószerkezetekké kapcsolja össze. Szövegértés, ami már a logikai kapcsolatok, részletek összefüggéseinek megértését jelenti.
A beszédészlelés és megértés egymást feltételezve és támogatva fejlődik a nyelvelsajátítás során. Bármelyik sérülése, később zavart okozhat az olvasás tanulásában. Óvodáskorban a beszédszervek ügyesítése, a hallás, beszédhallás (hangfelismerés, differenciálás) fejlesztése a legfontosabb. A gyermekeknek meg kell tanulniuk a hangok észlelését, létrehozását, majd a szavak megértését, produkcióját.

A nem fiziológiai (beszéd és hallásszervek zavarai, agyi sérülés, stb.) okokkal magyarázható nyelvi fejlődési zavarok a következő területek hiányosságaira vezethetők vissza: auditív percepció (észlelés) fejlettsége: Hallási észlelés, beszédészlelés, ami elengedhetetlenül fontos a beszéd megértéséhez, az olvasás- és írástanuláshoz. auditív diszkrimináció (megkülönböztetés) minősége. A hangzók (fonémák) és a szavak közötti hasonlóság és különbözőség felismerése, a magyar nyelv hangjainál a megkülönböztető jegyek (hosszúság, zöngésség, stb.) tudatosítása. A kommunikációs és olvasási- írási készség kialakulásában fontos szerepe van. auditív memória (emlékezet) minősége: A hallott szavak, információk mennyiségi, időbeli és minőségi tárolását is jelenti. Ezt végiggondolva már említeni sem kell, hogy az olvasás- és írástanulásban, a tanulási folyamatban milyen nagy szerepe van az auditív memória fejlettségének! Beszédmotoros képesség (beszédprodukció): Ami ugyan a felsorolásban az utolsó helyre került, de magába foglalja a fent felsorolt elemeket is. Jelenti egyrészt a beszéd megértését, másrészt magát a beszédet, melynek fejlettsége a gondolkodás fejlettségére is utal.
Mi szükséges tehát a beszédészlelés és -értéshez? Hallás, mely során az akusztikai ingereket képes azonosítani a gyermek. Hallási figyelem, amely a beszédhangok tudatos meghallását és differenciálását biztosítja. Verbális emlékezet, mely szükséges a beszédhangok egymásutániságának felidézéséhez, differenciálásához, a helyes artikulációhoz, a szótag időtartamok reprodukálásához. Szeriális észlelés, mely ahhoz szükséges, hogy a gyermek az elhangzott szavakat alkotó hangokat a megfelelő sorrendben legyen képes észlelni, reprodukálni. A szeriális észlelés megfelelő szintje szükséges az új szavak megtanulásához. Transzformációs észlelés segítségével képes a gyermek valamilyen vizuálisan észlelhető dologhoz kapcsolni a beszédhangokat. (Írás-olvasás) Beszédritmus észlelés, mely biztosítja az elhangzott szöveg szótagidőtartamainak, és a szótaghatárok pontos verbális ismétlését. Vizuális észlelés teszi lehetővé az ajakmozgások beszédhanggal való azonosítását.

Iskoláskorra egy sereg képességgel kell rendelkeznie az olvasni tanuló gyermeknek. Ezek a képességek: fonematikus hallás, fonológiai kódolás, echoikus (az auditoros emlékezet egy alfaja) tárolás a beszédészlelés folyamatában, a beszédmotoros képességek a beszédprodukció során alakulnak ki. Az anyanyelvi fejlesztés különböző területeihez kapcsolódó játékcsoportok a napi életbe, a különböző tevékenységekbe beilleszthetők a gyermekek plusz megterhelése, játékból való kivonása nélkül.

Memóriafejlesztés és koncentrációgyakorlás

A memóriafejlesztés felnőtt korban is nagyon fontos, hiszen agyunk folyamatosan igénybe van véve. A memóriafejlesztés szempontjából jótékony hatása lehet a lecitinnek, mely elsősorban a keringést segíti elő. Ami viszont nagyon egészségkárosító a memóriafejlesztés területén, az a koffeintabletta!

Forrás: BESZÉDÉSZLELÉS, BESZÉDMEGÉRTÉS FEJLESZTÉSE ÓVODÁSKORBAN

A logikai játékok pozitív hatásai

A logikai játékok nagyon jó hatással vannak a gyermekek szellemi fejlődésére – szemben a számítógépes és videó játékokkal.

Magyarországon és a fejlett nyugati társadalmakban a számítógépes játékok (avagy videojátékok) egyre fontosabb helyet foglalnak el a gyermekek médiakörnyezetében és egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a gyermekek médiahasználati idejéből. Alapos médiatudományi vizsgálatuk ezért sürgető igénnyel jelentkezik, s ludológia, illetve game studies (’videojáték-tudomány’) elnevezéssel kb. 5-10 éve folyik is a nemzetközi és hazai színtéren. Ám a játékszoftverek (különböző típusok, műfajok, irányítás) és a játékplatformok sokfélesége miatt a ludológiai megközelítések is sokfélék, nem beszélhetünk egységes videojáték-tudományról. Az enciklopédikus áttekintést meg sem kísérelvén, jelen tanulmányban két irányból, elméleti és az empirikus adalékokkal is szolgálva közelítjük meg a számítógépes játékokat. Egyfelől egy jól ismert médiaelméleti keret, a George Gerbner és munkatársai által kidolgozott kultivációs modell alapállításait gondoljuk újra a számítógépes játékokra tekintve (hiszen a kultivációs kutatások a televízió hatását tanulmányozták), másfelől pedig ismertetjük egy egri médiahasználati vizsgálat eredményeit, amelyet olyan általános iskolások körében végeztünk, akik mozgásérzékelős irányítóval ellátott játékkonzol (Nintendo Wii) használatával késztettünk intenzív mozgásra tíz héten keresztül összesen ötven alkalommal. E vizsgálatban a játék indukálta mozgás szerepét és az egészséges életvitel szempontjából jelentkező hatását igyekeztük felmérni.

Az internetezés mellett a gyermekek és fiatal felnőttek (is) egyre több időt töltenek offline és online számítógépes játékok használatával, s a játékosok számára e szoftverek előkelő helyen szerepelnek a szórakoztató médiatermékek képzeletbeli rangsorában. Az egyesült államokbeli Entertainment Software Association 2011-es felmérése szerint az amerikai játékosok átlagéletkora 37 év – az érték évről évre növekszik, tehát az „öregedők” nem hagyják abba teljesen a játékot, és/vagy idősebb generációk is játszani kezdenek –, és harmaduk (33%) a videojátékot tekinti a legfőbb szórakozási formának (ESA 2011). Az NPD piackutató cég 2009-re vonatkozó adatai szerint az amerikai lakosság kettő (!) évesnél idősebb rétegének több mint a fele, 54%-a játszik online számítógépes játékokkal, átlagosan heti 8 órát, amely érték a 2009-eshez képest 10%-os növekedést mutat (NPD 2010a). Egy 2007-es felmérés azt találta, hogy az Egyesült Államokban a 8-12 év között lányok heti 10 óra, a fiúk heti 16 órát töltöttek számítógépes játékkal (Harris Interactive 2007). Megkockáztatjuk, hogy a magyar videojátszási adatok sem sokkal térnek el ezektől (lásd még erről egy bekezdéssel lentebb). Bár a különböző nemzetiségű és különböző korcsoportokra vonatkozó adatokat csak igen óvatosan szabad összevetnünk, a videojáték-használat nagymértékű erősödését és az online játékok fejlődését jelezheti a „kemény játékosok” (akik a becslések szerint a teljes játékos populáció kb. 4-5%-át teszik ki) hetente játékkal eltöltött óráinak a száma. Egy 1998-as kanadai felmérés szerint a 11 és 18 év közötti korosztályban a legtöbbet játszók heti kb. 7 órát töltöttek a szórakoztató szoftverek használatával (Media Analysis Laboratory 1998), míg 2010-ben az Egyesült Államokban – igaz, a két évnél idősebb teljes lakosságra vonatkozik az adat – már heti 48,5 órát, azaz átlagosan napi majdnem 7 órát játszottak (NPD 2010b). Az online számítógépes játéknak a televíziózás rovására történő választását mutatja a Daedalus Project 2005-ös felmérése is, amely szerint a sokszereplős online szerepjátékok (MMORPG-k, amelyek a virtuális karakter fejlesztéséhez rengeteg aktív játékbeli tevékenységet igényelnek) amerikai használóinál a heti játékidő 21 óra, szemben a televíziózás náluk mérhető heti 7,7 órájával. A projektet vezető Nick Yee és csapata érdekes megjegyzése az, hogy ugyanekkor az átlagos amerikai médiafogyasztó 28 órát töltött a tévé előtt. Vagyis az online szerepjátszók annyival kevesebbet televízióztak, mint amennyi időt online játékkal töltöttek – azaz a kétféle szórakoztató médium egymás konkurensének is tekinthető, legalábbis a mondott játékosoknál (Yee et alii 2005). Nem reprezentatív, a magyarországi számítógépes játékra vonatkozó felmérésként idézhetjük az Index hírportál 2010-es vizsgálatát (Stöckert 2010). Ezt 2010 első felében a portál nyitólapjáról érkezve 17596 fő töltötte ki, túlnyomórészt férfiak (93,8%), többségükben húszas-harmincas éveiben járó felnőttek (19-25 év közöttiek 29,9%, 26-35 év közöttiek 47,88%, illetve 15 év alattiak 1,11%, 15-18 év közöttiek 5,66%, 36-45 év közöttiek 13,06%, 46 év felettiek 2,4%). E felhasználók kb. harmada (34,8%) játszik naponta, harmaduknál valamivel többük játszik hetente néhányszor (40,3%), hetente egyszer kevesebb, mint a tizedük (7,97%), havonta néhányszor valamivel több, mint a tizedük (12,03%), s még ritkábban a 4,85%-uk. A kérdőívet kitöltők viszonylag hosszan játszanak egy huzamban: 5%-nál valamivel kevesebben állították, hogy naponta átlagosan fél óránál rövidebben, fél-egy órát játszik majdnem a negyedük (23,89%), ám a válaszolók zöme napi 1-3 órát játszik (54,31%). A még aktívabb játékhasználók, a viszonylag kemény játékosok 3-5 órát játszanak egy nap (13,1%), és az igazán kemény mag napi 5 óránál is többet (3,86%). Feltételezhető, hogy a kemény játékosok e felmérésben mutatkozó viszonylag nagy aránya (összesen majdnem 17%) annak köszönhető, hogy a kérdőívet eleve a számítógépes játékok iránt érdeklődők töltötték ki, azaz előfordulhat, hogy a felmérés nem reprezentatív jellege ütközik ki e ponton. A legfiatalabb korosztály szempontjából (a 18 év alattiak adták a minta 6,77%-át) is relevánsnak tűnő adat, hogy a „hol játszik?” kérdésre kapott válaszok alapján a 2008-as felméréshez képest megnőtt az utazás közbeni és az iskolai környezetben folyó játék (a kérdésre több helyszínt is meg lehetett adni válaszul). Az utazás közben is játszók arányszáma 12%-ról 13,6%-ra, az iskolában is játszóké 3,8%-ról 4,5%-ra nőtt az egész mintán belül.

Logikai játékok jótékony hatása a gyermekekre

Manapság egyre kevesebbet játszanak a gyerekek, pedig a logikai játékok pozitív hatásai vitathatatlanok. A logikai játékok és úgy általában a játékok nem csak nagy élvezetet jelentenek az apróságok számára, de a szociális készségeket és a logikát is fejlesztik. Sőt a játékok javítják a kezek finom mozgását, és ezzel közvetve elősegítik az írás, olvasás, számolás elsajátítását, a logikai játékok pedig nagy szerepet kapnak a szellemi fejlődés terén.

Forrás: Dr. Pólya Tamás – Sáringerné Dr. Szilárd Zsuzsanna: A videojátékok értékrendszer- és életmód-befolyásoló hatása.

Specifikus fejlesztő játékok

A fejlesztő játékok számtalan változata ismert, mind más-más területeket fejlesz: mindezt játékosan, a feladatmegoldás vagy teljesítés kényszere nélkül.

Koncentrációfejlesztés
Duppla, duppla, ez, az: Páros játék. A gyerekek egymással szembefordulva tapsolnak úgy, hogy először összeütik kétszer az ökölbe hajlított ujjaikat, és azt mondják: duppladuppla, azután a tenyerüket egyszer, és azt mondják: ez; majd a tenyerüket kifordítva, és azt mondják: az. Ezt sokszor és egyre gyorsabban megismételtetve játsszuk.
Trópusi eső: (Add tovább a meghatározott mozdulatot!) A diákok körbe állnak. A játékvezető elkezdi a mozdulatot, a tőle jobbra álló ezt átveszi, és így egymás után, sorban mindenki átveszi a mozdulatot a szomszédjától. Egészen addig folyamatosan ugyanazt a mozdulatot végzi mindenki, amíg egy újabb mozdulat nem ér hozzá, akkor ez az újabb mozdulat lesz folyamatos tevékenység.
Mi változott meg? A gyerekek egymással szemben, két sorban állnak fel. Jól megfigyelik egymást, ezután az egyik sor kis időre (a tanító jelzésére) hátat fordít. Ez alatt a másik sorban lévő gyerekek egy apró dolgot megváltoztatnak magukon. Visszaforduláskor meg kell nevezni pontosan, mi változott meg. Azután cserélnek.
Elefánt és pálmafa Cél: lehetőséget teremteni az összehangolt munkára. (Minden korcsoportnak ajánljuk.) A résztvevők körbeállnak, egy pedig közülük beáll a kör közepébe. A kör közepén álló rámutat a körbenállók egyikére, és azt mondja, hogy „elefánt”, vagy azt, hogy „pálmafa". A kiválasztott személynek erre úgy kell reagálnia, hogy a tőle jobbra és balra levő személyekkel megformázza a kívánt tárgyat, illetve állatot. Az elefántot például a következőképpen lehet megformálni: a középen álló személy két kezét egymás mellé teszi és előrenyújtja, amivel az elefánt ormányát kapnánk meg, míg a mellette állók külső karjukat felemelik úgy, hogy kezükkel a fejüket érintik, amivel az elefánt füleit jelzik. Pálmafa esetén a középen álló személy egyenesen áll és kezeit a magasba emeli; a mellette állók külső karjukat félkörívesen meghajlítva felemelik – ezek lehetnének az ágak. A játék különböző csoporttagok kiválasztásával folytatódik, lehetőleg minél rövidebb idő alatt. A hármasnak azonnal meg kell formálnia az elefántot vagy a pálmafát méghozzá mindannyiuk részvételével.

Önismereti játékok
Sziluettek: Cél: Önismeret fejlesztése, pozitív megerősítés (Alsó tagozatos gyerekeknek ajánljuk.) Eszköz: csomagolópapír, filctoll, ragasztó vagy rajzszög A csoport tagjai körvonalaikat körberajzolják, majd kivágják, a falra erősítik és különböző – rájuk vonatkozó – kivágásokkal (rajzok, képek) vagy mások ún. megerősítő állításaival díszítik. Sziluett/interjú Cél: bemutatkozás, egymás megismerése, pozitív megerősítés (Minden korcsoportnak ajánljuk.) Eszközök: írásvetítő, szék, csomagolópapír v. fotókarton, színes papír, rajzlap, ragasztó, filctoll, zsírkréta A játékosok párt választanak úgy, hogy ismerősök ne kerüljenek egy párba. A falra helyezett lap elé leül az egyikük, társa pedig körülrajzolja az árnyékát az írásvetítő fényében. Ezután cserélnek: aki modell volt, az rajzol, és aki rajzolt, az most modellt ül. Ki-ki „végső formába önti” a róla készült sziluettet : kivágja és fotókartonra ragasztja, színes papírral fedi le, ún. negatívot készít, megduplázza önmagát stb. Mikor elkészültek a „cizellálással”, akkor a párok egymás között kicserélik az alkotásaikat, és meginterjúvolják egymást. Öt percig az egyik kérdez, és a szerinte jellemző jegyeket ráírja a másik sziluettjére, vagy mellé, vagy oda, ahol helyet talál. Majd cserélnek és öt percig a másik teszi ugyanezt. A párok megbeszélik az egymásról írt jellemzőket, majd közösen elhelyeznek 3 kiegészítőt (fülbevalót, kalapot, sálat, poharat stb.) a sziluettjeiken. Minden résztvevő portréja kikerül a falra. (A csoportvezető előre figyelmeztesse a résztvevőket, hogy a felírtakat valamennyi csoporttárs elolvassa majd.) Közösen megbeszélik: ki hogy érezte magát a tevékenység alatt, mennyire érzi találónak a róla ill. a másokról készült portrét.

Parola Cél: az énazonosság-tudat erősítése, egymás megismerése, elfogadása (Általános iskolásoknak ajánljuk.) Eszközök: írógéppapír, tollak, színesek, ragasztó, olló A játékosok körbe rajzolják a kezüket egy rajzlapon, majd kivágják a formát. Tesznek rá egy jelet, hogy tudják, melyik az övék és középre teszik. Egy asztalkendővel letakarják az egészet, megkeverik, és körben mindenki húz egyet. Ha valaki véletlenül a sajátját húzta, akkor visszateszi, és újra próbálkozik. A kihúzott papírkézre mindnyájan írnak valamit. Aki elkészült, visszateszi azt a terítő alá. Ha már az összes kéz visszakerült, mindenki kiválasztja a sajátját, és megpróbálja kitalálni, hogy ki üzent neki. Sorban mindenki elmondja, hogy a kézre írt szöveg alapján milyennek gondolja az üzenőt, és elmondja azt is, hogy milyennek látta azt a kezet, amelybe ő helyezte el az üzenetét. Az elmondásokban nem szerepelhet szó szerint az üzenet. A cél az, hogy a címzett és a feladó megtalálja egymást. Mikor sikerült kideríteni, hogy ki kinek üzent, ki kivel fogott jelképesen kezet, akkor a részvevők valóságosan is megjelenítik a parolát. Úgy kell összeállni, hogy az egymásnak üzenők megfogják egymás kezét. Ha elkészült ez a sok szereplős kézfogás, akkor az a feladat, hogy a játékosok fűzzék ki magukat belőle.

Miért hasznosak a fejlesztő játékok?

A játék önmagában is hatást gyakorol a testi és lelki fejlődésre egyaránt, éppen ezért nagyon hasznos, ha a fejlesztő játékok közül választunk gyermekünk számára elfoglaltságot. A különböző mozgásos fejlesztő játékok már újszülött kortól segítenek a gyermek izomzatát és idegrendszerét tréningezni. A fejlesztő játékok hatása az egész gyermekkoron végigível, ezért nagyon fontos, hogy engedjük játszani a gyerekeket és ösztönözzük őket az élményszerzésre és a fejlődésre.

Forrás: Játékgyűjtemény 2009

Dixit: kreativitás és mese

A Dixit az egyik leglenyűgözőbb játék, amivel valaha találkoztam. Nem csak a kreativitást mozgatja meg, hanem valóban elvarázsolja a játékosokat.

„A mese nem elvezet a valóságtól, mint sokan gondolják, hanem odavezet hozzá, mélyre vezet a lelki valóság tartalmaiban, legyen szó szeretetről és gyűlöletről, a fent emlegetett életről és halálról, jóról és rosszról, küzdelemről.”
Ahhoz a generációhoz tartozom, akik mesén nőttek fel. Mikor már olvasni tudtam, faltam a mesekönyveket, még felső tagozatos koromban is. Nem tagadom, ma is nagyon szeretem és tisztelem a meséket. Felnőttként olvasva –persze- olyan élményt jelentenek, melyet gyermekkorban nem vehettem észre. Hiszek a mesélés, a mesék erejében.
Az ember élete első éveiben tanul a legtöbbet, és ebben a spontán, természetes folyamatban a mese szerepe felbecsülhetetlen. Hatása van a gyermek beszédfejlődésére, képzelőerejének alakulására, érzelmi gazdagodására, szociális kapcsolatainak fejlődésére. A gyermek a mesén keresztül megtanulja felismerni az események közötti összefüggéseket, megtanulja értelmezni a történeteket, és átlátni az egyszerű emberi kapcsolatokat. Megismerkedik fogalmakkal, pl. szegénység, gazdagság, öröm, harag, barátság, jóság, gonoszság, butaság, okosság stb. A gyermek szimpatizál a jókkal és megtanulja felismerni a negatív szereplőket.
A mese szórakoztat és nevel egyszerre A közös mesélés kellemes kikapcsolódás, elfeledteti a hétköznapi gondokat, és közelebb hozza egymáshoz a családtagokat. Nem a tartalom, hanem a közös együttlét a fontos, ezért biztassuk a szülőket, meséljenek gyermeküknek! Mesélhetnek fejből, képeskönyvből, mesekönyvből. Mindegy, csak meséljenek, meséljünk! A meséket otthon dramatizálhatjuk, eljátszhatjuk, elbábozhatjuk. Mai kultúránkban a tévé és a számítógép erős versenytársa lett a mesemondásnak: ha a szülőnek nincs ideje, vagy kedve gyermekének mesélni, vagy gyermekével foglalkozni, bekapcsolja a tévét, vagy betesz egy videofilmet. Ezért napjainkban egyre több kisgyermek egyáltalán nem találkozik mesékkel; vagy csak olyan film- és TV-feldolgozásokat lát, melyek között nagyon sok eltorzított történet található. Statisztikai adatok szerint a gyermekek ma kevesebb időt töltenek szüleikkel, mint régen. Ugyanakkor azokban a családokban, ahol még jelentős a közös beszélgetések szerepe, ahol a szülők még mesélnek, a gyermek megtanulja másként értelmezni az elmondottakat; és később ő is másként mesél majd, mint az a gyermek, ahol nem beszélgettek, nem meséltek a családtagok. Gyermekorvosok kutatásai szerint, azoknak a kicsiknek, akiknek mesélnek szülei, jobb az immunrendszerük, kevésbé hajlamosak a megbetegedésekre. A gyermekkori - főleg fertőző- betegségek az érzelmi megterhelés miatt legyengült szervezetet érik erőteljesebben, ez ellen védelmet nyújthat a családi meserituálé. Amerikai gyermekorvoso

k javasolják is fertőző betegségben szenvedő csöppségek szüleinek, hogy meséljenek gyermeküknek.
Az óvodai nevelésben régen is az volt, és ma is jelentős a mese szerepe. A változás az otthoni hozzáállás átalakulásában van. Ezért biztassuk a csoportunkba járó gyermekek szüleit, hogy ne múljon el nap, rohanó világunkban sem mese nélkül. Óvodánkban hagyománya van a bábelőadások szervezésének is. Rendszeresen érkeznek hozzánk utazó bábszínházak élményekkel teli meseelőadásokkal. Május 23-án szintén részt vehettek az ovisaink egy Erdélyi bábszínház előadásán. A Csizmás kandúr című mesét keltették életre a bábok. A mese bűvölete nemcsak az ovisokat ragadta magával, hanem a felnőtteket is elvarázsolta.
Lázár Ervin így fogalmazott erről egy vele készült interjúban: „A gyermek és a neki mesélő szülő között olyan kapcsolat teremtődik, amely nélkül nem érdemes élni, és azt a szülőt, aki nem tudja, milyen fontos ez, rá kellene kényszeríteni arra, hogy meséljen a gyermekének.”

A Dixit megtanít belelátni mások fejébe

A Dixit a 2010-es év játéka egy igazán vidám szórakozással teli mókára invitál mindenkit. A Dixit lapvetően egy kommunikációs, asszociációs játék: meglehetősen szépen kidolgozott képekről kell gondolatokat megosztani a többiekkel. A furfang a Dixit esetében, hogy mindezt úgy kell megtenned, hogy lehetőleg ne legyen egyértelmű, de mégis rá lehessen ismerni.

Forrás: „EGYSZER VOLT, HOL NEM VOLT VARÁZSLAT”

Alvással a jó anyagcseréért

Az alvás nem csak segít a hatékony munkavégzésben és abban, hogy türelemmel tudjuk kezelni az élet viszontagságait, de komoly hatással van az emberi szervezet belső működésére is.

Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb méreteket öltött a lakosság krónikus alvásmegvonása, pedig egy amerikai felmérés szerint az emberek döntő többsége több mint hét óra alvást tart szükségesnek ahhoz, hogy a legjobbat tudja nyújtani munkája során. Ezzel szemben a vizsgálatban megkérdezettek 44%-a alszik 7 óránál kevesebbet, 16%-uk pedig 6 óránál is kevesebbet tölt éjjeli nyugalomban. Ez az eredmény azért elgondolkodtató, mert a túl kevés alvást olyan betegségekkel hozzák összefüggésbe, mint a világszerte egyre gyakoribb elhízás és a cukorbetegség. Bizonyítást nyert továbbá, hogy a szintén növekvő számban előforduló obstruktív alvási apnoe (OSA) gyakran jár együtt metabolikus rendellenességekkel. Az epidemiológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy az obezitás növekedését párhuzamosan követi az OSA előfordulási gyakoriságának emelkedése. Bármely kutatás tehát, mely csökkenti e fenti betegségek kialakulásának kockázatát igen nagy jelentőségű.
Egészséges felnőttekben az agyalapi mirigy és a szabályozása alatt álló hormonok felszabadulása ciklikus módon igazodik az alvás–ébrenlét-fázisokhoz. Az emberi alvás REM- és NREM-ciklusokra osztható. A mély, NREM-fázis során lassú hullámok láthatók az EEG-n, melyek a thalamocorticalis neuronok szinkron aktivitása miatt jönnek létre. Ezt a folyamatot egyéb jellegzetes változások is kísérik: csökken az agy glükóz felhasználása és a szimpatikus idegrendszer aktivitása, míg a vagustonus nő. A növekedési hormonok szintje emelkedik, az agyalapi mirigy– mellékvese-tengely pedig gátlás alá kerül. Ezek a folyamatok hatással vannak a szénhidrát-anyagcserére. 1998-ban felfedeztek két peptidet, az orexin A-t és az orexin B-t, melyek a laterális hipothalamuszban képződnek, és az alvás–ébrenlét-ciklus, illetve az étvágy neuroendokrin szabályozása közötti kapcsolatért felelősek. Az orexin részben szerepet játszik a felébredés folyamatában, részben pedig a szervezetet sarkallja táplálékfelvételre, különösen, mikor a szervezet táplálékhiánnyal küzd. Az orexin tartalmú neuronok ébrenlét során aktívak, és alvás során nyugalomban vannak. A rendszer elégtelen működésekor alvászavarok lépnek fel (pl. narkolepszia vagy OSA). Amikor életvitelünkből adódó- an nem alszunk eleget, az orexin-rendszer túlaktiválódik, hogy a növekvő álmosság ellenére is ébren tudjunk maradni. Az alvás mennyiségi és/vagy minőségi zavara esetén fellépő metabolikus változásokat az elmúlt években kezdték el tanulmányozni. Fiatal, egészséges felnőtteken végzett kutatások során (Spiegel, 1999) az alvásmegvonás 40%-kal csökkentette a glükóz-toleranciát, és bizonyos mértékben az inzulinszenzitivitást is. A vizsgálatban részt vevő önkéntesek hat napon keresztül napi 4 órát aludtak, majd 6 napon keresztül 12 órát engedték őket aludni. A vizsgálat során, az ötödik napon már 40%-kal csökkent szervezetükben a glükóz-tolerancia.

Egy 2008-as vizsgálat során Tasali és munkatársai azt kutatták, hogy a lassú hullámú alvásfázisok hiánya milyen öszszefüggést mutat a szénhidrát-anyagcserével. Egy akusztikus ingerrel a mély alvást felszínesebb szintre hozták – mely azonban felébredéshez nem vezetett –, az alvás összmennyiségét azonban nem csökkentették. (A mély alvásfázisok hiánya obstruktív alvási apnoéra is jellemző). Abban a csoportban, ahol az alvás mélységét befolyásolták, jelentősen csökkent az inzulinszenzitivitás. Ez az eredmény azt bizonyítja, hogy nemcsak a kevés, hanem a rossz minőségű alvás is kóros irányba tolja el a szénhidrát-anyagcserét. Egy 2004-ben történt vizsgálat során (Spiegel, 2004) a leptin és a ghrelin alvásmegvonás hatására bekövetkező koncentrációváltozását tették tanulmány tárgyává. Alvásmegvonás során (két éjszakán keresztül csupán 4 óra alvás) a ghrelinkoncentráció 28%-kal növekedett, míg a leptiné 18%-kal csökkent. Az éhségérzet 23%-kal nőtt, és elsősorban a magas szénhidráttartalmú élelmiszerekből fogyasztottak többet az önkéntes vizsgálati alanyok. Schmidt és munkatársai egy 2008-as vizsgálat során kimutatták, hogy egyetlen éjszakányi alvásmegvonás során is szignifikánsan nő a plazma ghrelinszintje. Az alvás mennyiségi és minőségbeli fontosságára hívja fel a figyelmet a metabolikus betegségek és az obstruktív alvási apnoe kapcsolata is. Obstruktív alvási apnoéban mind az alvás mennyiségi, mind pedig a minőségi (lassú hullámú alvás csökkent aránya) zavara fennáll. OSAban a diabétesz prevalenciája 17–48% között mozog. Policisztás ovárium szindrómás betegeknél (PCO) az esetek 44– 70%-ban, akromegáliában 19–23%-ban, hipotireózisban 50–100%-ban és Cushingszindrómában 18–32%-ban találtak OSA-t. Nem diabéteszes betegekben a CPAP használata mellett javuló szénhidrátanyagcserét tapasztaltak. Egy 2007-es vizsgálat alapján úgy tűnik, hogy már meglévő diabétesz esetén OSA-s betegeknél a CPAP használata nem javította szignifi káns mértékben az inzulinrezisztenciát, illetve több vizsgálat is készült a diabétesz és az OSA kapcsolatának tisztázása céljából. Az eredmények azonban nem igazoltak ok-okozati összefüggést az OSA és a diabétesz kialakulása között.

A kevés alvás hátrányai

Amennyiben nem tudunk elég időt az alvás pihentető folyamatára szánni, a következő hátulütőkkel találhatjuk szemben magunkat: nem tudunk koncentrálni, mely maga után vonja, hogy könnyen ingerültté válunk. Az alvás hiánya miatt nehezebben végezzük el a napi feladatainkat, sőt növekszik a reflex időnk. Az pedig szintén nem elhanyagolható, hogy a kevés alvás végett türelmetlenek vagyunk a családdal és munkatársainkkal.

Forrás: RADNAI ANNA: Az alvás szerepe az anyagcsere-szabályozásában

Az egészséges életmód a helyes táplálkozással kezdődik

Remek tanulmányt és ötleteket találtam egészséges életmód témában. Az írás arról szól, hogy mit együnk és mit ne együnk egy egynapos túrán. Mi nagyon szeretünk kirándulni a családdal és a barátokkal, fel is szoktunk készülni egy-egy túrára. Remélem Nektek is tudok segíteni a következő tanácsokkal:

Életfolyamataink fenntartása (az állandó testhőmérséklet biztosítása, a szervezet anyagainak építése, pótlása, az izommunka) energiát igényel. Napi energiaszükségletünk függ szervezetünk fizikai megterhelésétől (nehéz fizikai munka, ülő foglalkozás, sportolás) és függ az életkori sajátosságoktól. Felnőtt, egészséges férfi alapanyagcseréjéhez átl. 313,5 kJ (75 kcal) energiát igényel óránként. Felnőtt nők, fejlődő kamaszok kicsit kevesebbet (300-305 kJ) idősebb emberek, gyerekek (290-300 kJ) energiát igényelnek óránként.

A túrázás "igen nehéz fizikai munkának" minősül, egy órai gyaloglás energiaigénye 1700-2100 kJ (azaz 400-500 kcal), az átlagos energiaszükségletnek mintegy hatszorosa. Egy túranapon - 8-10 órás gyaloglás esetén - kb. 13000-17000 kJ (3500-4000 kcal) energiát kell pótolni. Szükséges tehát a rendszeres, választékos táplálkozás biztosítása. Figyelembe kell venni a táplálék mennyiségét és minőségét, vagyis nem romlandó, változatos, tápláló, jól szállítható élelmiszereket válogassunk. Ügyeljünk a korszerűbb táplálkozásra, fogyasszunk több növényi eredetű ennivalót, kerüljük a tartósítószereket, élelmiszer adalékanyagokat, színezőket és mesterséges aromákat tartalmazó élelmiszereket. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az a legjobb, leghasznosabb, ami jólesik (egyéni ízlés)!

Az "étlap" összeállítása az évszaktól, a túra időtartamától is függ. Nyári időszakban lehetőleg szárazabb, zsírszegényebb (főtt tojás, száraz sovány sajt, májkrém), télen zsírosabb ételeket (szalonna, szalámi, kolbász, zsíros száraz sajt) válasszunk. Fogyasszunk - a szokásosnál ("mindennapoknál") - több szénhidrátot. Az étrend összeállításánál arra is ügyeljünk, hogy az elfogyasztott étel után ne kívánjunk túl sok vizet.

Zöldségfélék - retek, hagyma, paprika, paradicsom, uborka - és a gyümölcsfélék (csonthéjasok, bogyósok...) nagyon fontosak vitamin- és ásványi anyag tartalmuk miatt. Csomagolásukra különösen kell ügyelni, kemény fedelű, szellőző ételdobozokban legcélszerűbb a szállításuk. Túrán a legpraktikusabb gyümölcsök az alma és a körte. Vitamint, ásványi sókat és nedvességet biztosít a sárgarépa és a karalábé rágcsálása is.

Rostosanyag tartalma miatt is hasznos táplálék a müzli, mert elősegíti a bélműködést (székrekedés ellen véd).

Célszerű, ha 1-2 citrom és kis doboz só is van a hátizsákban. A só a verejtékezéssel elvesztett ásványi sóveszteséget pótolja.

A szomjúságot leginkább a citromos víz oltja, de jó a limonádé és a citromos tea is.fejezetben és a II. kötet Ásványi anyag tartalma miatt az ásványvíz, a rostos gyümölcslevek és a paradicsomlé emelhetők ki, bár ez utóbbi széklethajtó, ezt figyelembe kell venni. Gyümölcsfogyasztással - ásványi anyagok és vitaminok mellett - a szükséges folyadékmennyiség egy része is pótolható. A helyes napi folyadékmennyiség átlag 1,5 - 2,5 liter, de nyári kánikulában lehet 4 liter is. A túl sok folyadék fárasztja a szívet és terheli az egész szervezetet. Minél több vizet fogyasztunk a túrán, annál bágyadtabbak leszünk. Fegyelmezzük magunkat, lehetőleg étkezések után fogyasszunk kicsit bővebben folyadékot. A jó túraszervezéshez tartozik, hogy tudjuk hol találhatunk az útvonalon jó ivóvizet, vagy folyadékfogyasztásra alkalmas büfét, turistaházat, presszót.

Mit nem szabad vinni

• gyorsan romló felvágottat (párizsi, zalai, debreceni);
• hurkafélét, disznósajtot;
• lejárt szavatosságú konzervet;
• tejet, tejfölt, joghurtot, kefirt, azaz a nem szilárd halmazállapotú és gyorsan romló tejtermékeket (dobozos tartóstejet, felbontás után elfogyasztva lehet vinni);
• vajat, zsírt, körözöttet, pástétomot papírba csomagolva. (Jól záródó dobozban lehet vajat és zsírt vinni, de a felolvadt zsíros anyagok folyós állapotban nem gusztusosak. Előre elkészített szendvicseket vajjal, zsírral lehet kenni, de még aznap el kell fogyasztani.);
• félig sült ételt.

Mit nem szabad enni

• a rossz, helytelen csomagolás miatt széttört, erjedő élelmiszereket;
• a rossz illatú, kellemetlen szagú, elváltozott színű ennivalót.

Ha lehet, kerüljük

• folyadékválasztásnál a cukros, szénsavas vizeket (pl. Cola-félék);
• a túlfűszerezett, puffasztó élelmiszereket;
• gyümölcsök közül a dinnyét, jelentéktelen vitamintartalma, nagyobb helyigénye és jelentős, gyorsan kiürülő víztartalma miatt; a banánt, minimális vitaminértéke miatt.

Egészséges életmód lépésről lépésre

Az egészséges életmód egyik alappillére, hogy odafigyeljünk a helyes táplálkozásra. Fontos, hogy olyan tápanyagokkal támogassuk meg szervezetünket, melyek ellenállóbbá és erősebbé teszik immunrendszerünket. Az egészséges életmód szerves része a helyes táplálkozás mellett a sport, a megfelelő mennyiségű pihenés, a testi-lelki töltődés. Az egészséges életmód mindegyikünk érdeke, hiszen nem csak meghosszabbíthatjuk, de boldogabbá és kiegyensúlyozottabbá is teszi életünket!.

Forrás: Németh Imre - Némethné Katona Judit: Zöld kalandra fel

A dohányzás a demencia rizikófaktora, a leszokás csökkentheti a demencia által okozott terheket. A passzív dohányzás is növelheti a demencia kialakulásának a kockázatát.

Az Alzheimer-kór  eseteinek 14%-a a dohányzás miatt alakul ki.

Jelenleg nincs olyan terápia, amellyel gyó- gyítható vagy legalább megváltoztatható lenne a demencia progresszív lefolyása, ezért alapvetően fontos a betegség rizikófaktorainak azonosítása, hogy csökkenthessük a demencia előfordulását, késleltethessük a kialakulását vagy mérsékelhessük annak sú- lyosságát, illetve következményeit.  A kormányzati szerveknek aktív szerepet kell vállalniuk a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény megvalósításában, különös tekintettel a dohányfüstmentes környezetre, illetve a dohányosok hozzáférésének biztosí- tására a leszokást támogató központokhoz.

A demenciáról

Évente kb. 7,7 millió emberen diagnosztizálják a demenciát, azaz minden negyedik másodpercben ismernek fel egy-egy új esetet. A demencia gyakorisága az életkorral együtt nő, és az idős emberek kiszolgáltatottságának egyik vezető oka mind a gazdagabb fejlett, mind a szegé- nyebb, elmaradottabb országokban. 2010-ben a becslések szerint mintegy 36 millió felnőtt demens ember élt a Földön.

Az előrejelzések szerint 2050-ben 2 milliárd 60 évesnél idősebb ember fog élni a Földön, a demenciában szenvedők száma pedig várható- an eléri a 115 milliót. A demenciás betegek szá- ma elsősorban a kevésbé fejlett országokban fog gyorsan növekedni. A demenciás beteg ellátása nagyon sokba, betegenként átlagosan 17000 dollárba kerül, bár ez az összeg országról országra változik. A szegényebb országokban 868 és 3109 dollár között mozog, a közepesen fejlett országokban átlagosan 6827 dollárt, míg a legfejlettebb országokban 32865 dollárt költenek évente egy demenciás betegre.

2010-ben mintegy 604 milliárd dollárt költöttek a demens betegekre. A közvetlen orvosi költség az összkiadásoknak csak egy kisebb részét (16%) tette ki. A magas jövedelmű orszá- gokban a költségek nagyobb részét az informá- lis szociális ellátás (családtagok, barátok – kb. 45%) és a formális szociális ellátó rendszer (idősotthonok, gondozó és ápolási intézmények – kb. 40%) költségei teszik ki.

A demencia kialakulásában szerepet játszó faktorok közül az örökletes tényezőket nem tudjuk megváltoztatni, ugyanakkor számos olyan rizikótényezőt ismerünk, amelyek ellen mind az egyén, mind a társadalom szintjén lehetséges tenni. A módosítható tényezők közé soroljuk a dohányzást, a fizikai inaktivitást, a magas vérnyomást, az elhízást, a cukorbetegsé- get, a kognitív tevékenységek elhanyagolását és az alacsony iskolai végzettséget.

A dohányzás kórélettani szerepe a demencia és Alzheimer-kór kialakulásában

A dohányzás többféle módon járulhat hozzá a demencia kialakulásához. A legismertebbek ezek közül a vaszkuláris rizikófaktorok, amelyek végül cerebrovaszkuláris betegséget, stroke-ot, valamint koszorúér-betegséget okoznak. A dohányzás emeli a plazma homocisztein szintjét, amely független rizikófaktora a strokenak, a kognitív károsodásnak, az Alzheimer-kórnak és a demencia egyéb formáinak. A dohányzás felgyorsítja az atherosclerosis folyamatát, illetve oxidatív stresszt okoz, amely citotoxikus hatása révén az idegsejtek pusztulásához vezethet. Az oxidatív stressz gyulladásos folyamatokkal is kapcsolatba hozható, amelyek közvetve vagy közvetlenül szerepet játszhatnak az Alzheimer-kór neuropatológiájában. Az apolipoprotein E (APOE) ε4 allélje a demencia egyik genetikai rizikófaktora, és a dohányzás növelheti a gén átörökítésének az esélyét.

A passzív dohányzásnak a demencia kialakulásában játszott szerepe egyelőre nem teljesen tisztázott. A paszszív dohányzásnak oki szerepe lehet a kardiovaszkuláris kockázat és a stroke kockázatának növekedésében. A passzív dohányzás közel olyan mértékben és ugyanolyan mechanizmusok révén vezet kardiovaszkuláris károsodá- sokhoz, mint a hagyományos „aktív”dohányzás.

A füstmentes dohánytermékek hatásairól keveset tudunk. A füstmentes dohánytermékekben kb. 2000 féle vegyület, köztük nikotin mutatható ki. Valószínű, hogy a füstmentes dohánytermékek kardiovaszkuláris mechanizmusokon keresztül fokozzák a demencia kialakulásának az esélyét, hiszen a snus* használata is növeli a kardiovaszkuláris halál kockázatát.

Dohányzás, demencia és Alzheimer-kór

Tény, hogy az aktív dohányzás növeli a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának az esélyét. Klinikai vizsgálatok metaanalízisével már az 1990-es években kimutatták, hogy az aktív dohányosoknak 79%-kal nagyobb az esé- lyük az Alzheimer-kór, és 78%-kal a vaszkuláris demencia kialakulására a sohasem dohányzókhoz képest. Egy másik elemzés szerint az aktív dohányzás 59%-kal fokozta az Alzheimer-kór és 35%-kal a vaszkuláris demencia kockázatát. A dohányipar megpróbálta eltussolni a dohányzásnak a demencia kialakulását fokozó hatását. Az Egyesült Államok tisztifőorvosa a 2014 évi beszámolójában leírta, hogy míg a dohányiparhoz kapcsolódó „tudósok” arról számoltak be, hogy az aktív dohányzás 40%-kal csökkenti a demencia kockázatát, addig független kutatók szerint az aktív dohányzás 45%-kal növeli a demencia kialakulá- sának a kockázatát. Egy másik vizsgálat azt mutatta ki, hogy az aktívan dohányzó demens betegek korábban halnak meg, mint a nem dohányzó demensek.

Az Alzheimer-kór tünetei

Az Alzheimer-kór tünetei gyakran összekeverhetőek más, egyszerűen a korral járó tünetekkel, ám minden esetre szerencsés tisztában lennünk a tünetekkel, hogy képesek legyünk tudatosan odafigyelni rájuk. Az Alzheimer-kór előjelei a következők lehetnek: nyelvi zavarok, dezorientáltság, feledékenység, csökkent ítélőképesség, problémák az absztrakt gondolkodással, hangulatváltozás. Az imént felsoroltak mellett a Alzheimer-kór tünete lehet a befelé fordulás, zárkózottság kialakulása.

Forrás: Dr. Mucsi János, Erzsébet Gondozóház: A demencia és a dohányzás

Kisbabánk és a bőrápolás

„Selymes, mint a baba bőre” – szól a közkedvelt hasonlat. Minek köszönhető ez a különös finomság? A csecsemők, gyermekek bőrének szerkezete eltér a felnőttekétől. A hámréteg vékonyabb, a faggyúmirigyek működése (az első élethetektől eltekintve) minimális. A bőr turgora (vízmegkötő képességen alapuló feszessége) csecsemő és gyermekkorban a legnagyobb. Azonban ugyanazon tényezők, melyek a bababőr különleges finomságáért felelősek, annak fokozott sérülékenységét, érzékenységét is okozzák.

Az alábbiakban a gyermekbőr sajátságait és az ezekből adódó speciális bőrápolás szempontjait tekinthetjük át a születéstől kisgyermek korig.

A születés után a normál bőrszerkezet és funkció hetek alatt alakul ki. Születéskor a bőrt vastag zsírréteg, a magzatmáz fedi, ez védi meg a magzatvízben való felázástól. Ahol ez a máz vékonyabb (kezeken, lábakon, nyakon) az újszülött bőre felázhat, mosónőbőr-szerű lehet. Ma már tudjuk, hogy ezt a „biológiai kenőcsöt” nem szabad lemosni az újszülött bőréről, mert ennek anyagai a bőrbe szívódva segítik annak védelmét, érését. Születéskor a bőr steril, a normál baktériumflóra csak fokozatosan, napok-hetek alatt alakul ki, és felnőttkorig összetételében többször is megváltozik.

Bőrünk, legnagyobb egybefüggő szervünk, szerepe sokrétű: környezetünktől elhatároló (barrier) funkciójú, védekező rendszerünk fontos stratégiai állomása, részt vesz a szervezet hő- és folyadék-háztartásának szabályozásában, az ötödik érzékszervünk (a tapintás szerve), szarufüggelékeket (haj, köröm, szőrzet) termel. Bőrünk környezetünktől elhatároló, közben azzal folyamatosan kommunikáló szerepét idegen szóval barrier funkciónak (határ-szerep) nevezzük. Ebben kiemelkedően fontos a hámréteg, melynek alsó sejtsorai folyamatosan osztódva hozzák létre az állandóan leváló-megújuló szaruréteget. A hám mirigyei termelik a faggyút és a verítéket is, az előbbi a barrier funkcióban (ún. hidrolipid réteg képzése), míg utóbbi a folyadék-hőháztartásban fontos. A szaruréteg gyermekekben vékonyabb, sérülékenyebb, a faggyútermelés minimális, ezért a bőr vízáteresztő képessége nagyobb. Ez az oka a csecsemő- és gyermekbőr fokozott szárazság-hajlamának. De erre vezethető vissza az is, hogy bizonyos molekulák (sok allergén is) könnyebben jut át a csecsemő- illetve gyermekbőrön, mint a későbbi életkorokban. A barrier funkcióban fontos szerep hárul a bőr normál flórájára (a bőrfelszínen normálisan előforduló, ott tartósan élő mikroorganizmusok összességét nevezzük így). Ez a flóra gyermekkorban lényegesen eltér a felnőttkoritól. Szerepe többek között káros mikroorganizmusok távoltartása, és a bőr ún. savköpenyének (enyhén savas, pH 5,5 körüli, vegyhatásának) kialakításában is részt vesz.

A fürdetés során érdemes megfontolni az alábbiakat: Az ivóvíz fertőtlenítésére klórtartalmú fertőtlenítőt használnak, ez szárítja a bőrt. A klórt csak igen költséges házi víztisztító készülékekkel vonhatjuk ki biztonságosan az ivóvízből. Tovább fokozza a fürdővíz szárító hatását, ha az túlságosan meleg. Speciális fürdőolajok használatával (pl. Ligetszépe olaj) a fürdővíz szárító hatását csökkenthetjük. Az újszülöttek és kis csecsemők bőre nem „piszkolódik”, elegendő másodnaponta fürdetni őket, a fürdés ne tartson tovább 5 percnél. Fürdetéshez használjunk gyógyszertári fürdetőkenőcsöt (pl. Unguentum hidrophilicum nonionicum) Ezt ma már nagyobb illatszerboltok kínálatában is megtaláljuk. {A fürdetőkrém használatát megkönnyíti, ha előzőleg felforralt, majd kissé lehűtött vízzel kétszeresére hígítjuk, gépi habverővel elkeverjük. 100-200 ml fürdetőszert készíthetünk így előre, melyet egy tisztára mosott fürdetőszeres flakonban tárolhatunk.} A hajlatokat, a bőrredők közötti területeket gondosan szárazra kell törölgetni, mert ellenkező esetben könnyen „kipállhatnak”. A fartájat, arcot, kezeket természetesen naponta (szükség szerint többször is) alaposan meg kell tisztítani.

Növekedésével, „világ-felfedező” akcióival párhuzamosan csemeténk egyre koszosabb lesz, ugyanakkor élvezni kezdi a fürdőzést, pancsolást. Ilyenkor legfeljebb 20 perc fürdésidő javasolt. A fürdés gyakoriságát és tartamát az évszak (hőmérséklet, ruházkodás), az egyéni szokások is nagymértékben befolyásolják. Nyáron a meleg, az izzadás és a kültéri programok (homokozás) gyakoribb fürdést, néha napközben ismételt langyos zuhanyozást is szükségessé tesz. Télen az amúgy is szárazabb bőrt a hosszas kád-fürdőzés tovább szárítja, ilyenkor napi tisztálkodásra inkább a rövid zuhanyozást válasszuk. Fontos a megfelelő fürdetőszer megválasztása. Érzékeny bőrű csecsemők és kisdedek bőrének tisztítására a későbbiekben is javasolt a gyógyszertári fürdetőkrém, de nem érzékeny bőrű gyermeknél is speciáliasan gyermekbőrre kifejlesztett, „szappanmentes”, megfelelő pH értékű fürdetőszer használata javasolt. A jó fürdetőszer „hipoallergén” – csak a legszükségesebb konzerválószereket és adalékanyagokat tartalmazza, és nem tartalmazhat allergén tulajdonságú illatanyagot. Nem szükséges, sőt egészséges bőrű gyermeknél kifejezetten ellenjavallt az ún. antibakteriális szappanok használata, mivel a bőr normál baktériumflóráját is pusztítják, és ez által csökken a bőr védekező képessége.

Bőrápolás minden életkorban

A bőrápolás egészen kicsi kortól nagyon fontos, hiszen közel sem mindegy milyen samponnal mossuk gyermekünk haját, vagy éppen milyen szappannal fürdetjük. Később pedig bőrünk egészségének megóvása érdekében először is fontos, hogy tudjuk, hogy milyen típusú a bőrünk, hogy mire van ahhoz szükségünk, hogy a bőrápolás igazán hatékony lehessen. A bőrápolás évekkel fiatalíthatja meg bőrünket!

Forrás: Bőrápolás csecsemő-és kisgyermekkorban

A gyermekkor vagy a fiatal felnőtt életkor szépsége, szabadsága és egyszerű, mégis világmegváltó ötletekkel teli valósága számtalan költőt megihletett. Az a fajta gondtalan, szabad boldogág, ami ezt az életkort jellemzi, a szeretet és az élethez való ragaszkodás tisztasága össze sem hasonlítható semelyik másik életkor sajátosságaival.A következő vers méltó tisztelgés a legszebb életkor előtt!

Csorba Piroska: A gyermekkor

Mikor „kacsalábon” jár a két cipőd,
Mikor méretlen és örök az időd;
Mikor az ajtókilincshez ágaskodni kell,
Mikor az asztalt alig éred el;

Mikor a játékból soha nem elég,
Mikor a képzelet világot tár eléd;
Mikor a homokból lisztet szitálsz,
S a sárból édes csokitortát csinálsz;

Mikor úgy lépsz az útszéli pocsolyákba,
Mint vörös szőnyegre a mesék királya;
Mikor látod még az angyalt karácsonykor,
És látod a nyuszit kinézni a Holdból;

Mikor kavicsot gyűjtesz tenyeredbe,
És drágább neked, mintha arany lenne;
Mikor a sötét szobában még rémek lapulnak,
Mikor tündére van fának, fűnek, kútnak;

Mikor csupa horzsolás és kék folt a lábad,
Mikor fakockákból építed a házad;
Mikor megeteted gondosan a babát,
És sztetoszkóppal hallgatod – hasát ;

Mikor királyfi vagy, bátor, hős, vitéz,
Ha az udvarra egyedül kimész;
Mikor homokból tornyos várat emelsz,
Mikor a kérdésre kérdéssel felelsz;

Mikor - ha mást sírni látsz - sírva fakadsz,
Mikor még biztosan tudod, mit akarsz;
Mikor anyu ölében nyom az álom el,
És édesen alszol, mint lábasban a tej;

Mikor jót lovagolsz a nagyapa térdén,
S a cigarettáról azt hiszed: kis kémény;
Mikor még mindenből minden lehet,
S hatalmas sátornak látod az eget;

Mikor a mennydörgéstől megriadsz,
S dobogó szívvel anyuhoz szaladsz;
Mikor a mesékből soha nem elég,
És kérve kéred, hogy mondják újra még;

Mikor kezétcsókolomot köszönsz a libáknak,
És azt hiszed: a szél csinál frizurát a fáknak;
Mikor a fészkéből kiesett csupasz verebet
Megsiratod, és kis sírba temeted;

Mikor megmásznivaló minden magaslat,
És kíváncsivá tesz fiók, ajtó, ablak;
Mikor számolod, hogy hányat kell aludni,
Míg a születésnapodig el fogsz jutni;

Mikor a papírcsónak tengerjáró hajó,
És a kabátzsebedben lakik egy manó;
Mikor egy nap százszor kérdezed: miért,
És senki-senki sem szid meg ezért;

Mikor minden cicáról azt hiszed, leány,
És a kutya? – Az fiú mindahány!
Mikor lábadra próbálod anyu cipőjét;
S boldogan pipiskedsz: igaz kicsit bő még;

Mikor lopva belesel a tükör mögé,
Tán ott van valaki – az arcod az övé;
Mikor bújócskát játszva azt hiszed:
Senki nem lát, ha behunyod szemed;

Mikor a betűk még érthetetlen ábrák,
És a könyvekben csupa csoda vár rád;
Mikor összerajzolod a hófehér falat,
És sehogysem érted, miért nem szabad;

Mikor a léggömbökről tudod: égre szállnak,
És titkokat súgsz este a babádnak;
Mikor a fürdőkád neked a tenger,
S te a kapitány vagy, samponhabos fejjel;

Mikor még azt hiszed, hogy lehetetlen nincs,
Mikor még nem tudod: a képzelet a kincs;
A gyermekkor múlik, mint a nyár,
Mire rájössz, hogy volt – már tovaszáll;

De ha a szívedben helyet adsz neki,
Onnan a felnőttkor ki nem űzheti.

Az életkor definíciója

Gyakran használjuk az életkor kifejezést, de vajon tisztában vagyunk vele, hogy mit jelent pontosan? Az életkor az emberi szervezet rendes kifejlődésében időhöz kötött bizonyos szakaszokat mutat meg. Mindezek olyan szakaszok, melyeket már a köznyelv is megkülönböztet egymástól. Az életkor a valóság számos területén központi kérdés. Gondoljunk csak arra, hogy az életkor a jogban rendkívül nagy jelentőséggel bír, hiszen az életkor függvénye, hogy valaki jogcselekvési képes-e vagy, hogy éppen büntethető-e.

Forrás: Csorba Piroska: A gyermekkor

Memória tárak (emlékezeti rendszerek)

Mindennapi tapasztalat az emlékezés teljesítményének idő-függése. 1-2 másodperces terjedelmű a szenzoros memória tár, mely jól vizsgálható a kiváltott potenciálok módszerével. Az így nyert adatok alapján vált világossá, hogy az idegrendszer akkor is összehasonlítja a korábbi szenzoros ingerek által kialakított emléknyomokat újabbakkal, ha erre nem figyelünk, tehát a folyamat ”preattentív” jelenségként értékelhető. A csak néhány percig emlékezetünkben maradó ismeret (pl. egy éppen megjegyzett telefonszám) a rövid-távú memóriában (short term memory, STM), az ennél hosszabb ideig tárolt ismeret a hosszú távú memóriában (long term memory, LTM) raktározódik. Az STM-ből az LTM-be történő átvitel a konszolidáció. Míg az STM kapacitása percekben mérhető, az LTM terjedelme elvben meghatározhatatlanul hosszú.

Emlékezetzavarok

Az emlékezés-működés (pl. traumák által okozott) zavarainak vizsgálata számos kérdés vonatkozásában gazdagította a memóriával kapcsolatos ismereteket. Az agyrázkódás által okozott emlékezet-kiesés (amnézia) magában foglalhatja a sérülést megelőző időszak egy részét (retrográd amnézia), a sérülés időszakát (kongrád amnézia), ill. az azt követő periódus egy részét (anterográd amnézia). Anterográd amnézia nemcsak fejsérülés után alakul ki. Az erre vonatkozó ismeretek gyökerei szintén patológiai vonatkozásúak. Az alkoholistákon megfigyelhető Korsakovtünetegyüttes része az anterográd amnézia. Ennek fő megnyilvánulási formája új ismeretek elsajátításának (pontosabban megtartásának) képtelensége. Részletes elemzés alapján vált ismertté, hogy ilyenkor a relációs tanulás révén megszerzett ismeretek vesznek el. Ezeket a tapasztalatokat támasztották alá gyógyszerekkel kezelhetetlen epilepsziás betegeken végzett műtétek következményei is. Ezek kapcsán a temporális lebeny belső (mediális) részét távolították el, kezdetben mindkét oldalon. Az ilyen betegek epilepsziás rohamai megszűntek, vagy jóval ritkábban jelentkeztek, azonban súlyos, anterográd típusú emlékezetzavaruk alakult ki, ami a limbikus rendszernek, közelebbről a hipokampusznak a memóriában jászott valószínűleg igen fontos szerepére irányította a figyelmet. Ezt állakísérletek adatai is alátámasztották: kétoldali hipokampusz eltávolítás után az állat képtelen térbeli tájékozódást igénylő feladat elsajátítására, ill. az így szerzett ismeretek felidézésére. A kísérleti állatok hipokampuszában ezek szerint a tanulás eredményeként feltehetőleg „kialakul egy térkép”, melynek felhasználásával képes az útvesztő feladatot végrehajtani. A hipokampusz memória-folyamatokban való szerepére vonatkozó jelenlegi felfogás szerint ez a funkció nem az ismeretek LTM-ben vagy STM-ben való tárolásában vagy előhívásában, hanem a konszolidáció folyamatában nélkülözhetetlen. Abban a folyamatban lehet igen fontos szerepe, melynek kapcsán az dől el, hogy mit érdemes és kell az idegrendszernek rögzítenie. Valószínűnek látszik, hogy nem véletlenül találták meg először az LTP-t a hipokampuszban; ez a jelenség memória-folyamatok elemi példájaként is felfogható.

Explicit és implicit memória

Az emlékezés-működés több szempont alapján kategorizálható. A (szavakkal jól kifejezhető) deklaratív (explicit) memóriatartalmak egyik része a tényekre, eseményekre vonatkozó fogalmi rendszer. A kultúrkörünk tudásanyagára vonatkozó ismereteket a szemantikus memória megjelöléssel szokták illetni. Az explicit memória másik része a korábbi eseményekre, élményekre vonatkozó epizodikus memória. A nondeklaratív (implicit) memória tartalmát a jórészt instrumentális kondicionálás révén elsajátított, a legkülönbözőbb mozgásokban megnyilvánuló készségek (hangszeren való játék, szerszámokkal történő műveletek, stb.) alkotják. Szerkezeti alapok A memóriafunkciók struktúrális hátterét tekintve az explicit memória működésének alapja a hipokampusz és a diencefalon, valamint az ezekkel összeköttetésben álló asszociációs kéregterületek épsége. Az implicit memória a temporo-parieto-occipitalis asszociációs kérgi areák, a kisagy, és a striatum zavartalan működésén alapszik. Ez a klinikai tapasztalatokra támaszkodó lokalizáció-elvű felosztás ellentmond a holisztikus felfogásnak, mely utóbbi nézet szerint a memóriaműködések nem köthetők bizonyos agyi struktúrákhoz.

Az emlékezés működés 3 fázisa a bevésés, tárolás és felidézés. A tárolás időviszonyait tekintve a szenzoros memória 1-2 másodpercig, a rövid távú memória néhány percig képes emléknyomokat őrizni. A hosszú távú memória kapacitása elvben korlátlan. A traumák által okozott emlékezetzavar (amnézia) kiterjedhet a sérülést megelőző időszakra (retrográd amnézia), a sérülés időpontjára (kongrád amnézia), és a sérülét követő periódusra (anterográd amnézia). Utóbbi károsodása a relációs tanulási képtelenségben nyilvánul meg. Az explicit memóriatartalmak szemantikus és epizódikus jellegűek lehetnek. Ennek hátterében a hipokampusz, a diencefalon és asszociációs kéregterületek ép működése áll. Az implicit memóriatartalmak az elsajátított készségekre vonatkoznak, melynek működéséért a a temporo-parieto-occipitalis asszociációs kérgi areák, a kisagy, és a striatum felelősek.

A memória működése

A memória megfelelő működése az alapja annak, hogy a már korábban megszerzett tapasztalatok, ismeretek felhasználhatók legyenek a később életünk során. A memória raktározási folyamatai a megjegyzés, a raktározás és a felidézés. Ezek a memória folyamatok alapvetően függenek többek között a figyelemműködéstől, valamint a megjegyzés tárgyát képező pszichés élmény érzelmi színezetétől.

Forrás: Bölcsész Konzorcium: Pszichológiai alapismeretek