Kisbabánk és a bőrápolás

„Selymes, mint a baba bőre” – szól a közkedvelt hasonlat. Minek köszönhető ez a különös finomság? A csecsemők, gyermekek bőrének szerkezete eltér a felnőttekétől. A hámréteg vékonyabb, a faggyúmirigyek működése (az első élethetektől eltekintve) minimális. A bőr turgora (vízmegkötő képességen alapuló feszessége) csecsemő és gyermekkorban a legnagyobb. Azonban ugyanazon tényezők, melyek a bababőr különleges finomságáért felelősek, annak fokozott sérülékenységét, érzékenységét is okozzák.

Az alábbiakban a gyermekbőr sajátságait és az ezekből adódó speciális bőrápolás szempontjait tekinthetjük át a születéstől kisgyermek korig.

A születés után a normál bőrszerkezet és funkció hetek alatt alakul ki. Születéskor a bőrt vastag zsírréteg, a magzatmáz fedi, ez védi meg a magzatvízben való felázástól. Ahol ez a máz vékonyabb (kezeken, lábakon, nyakon) az újszülött bőre felázhat, mosónőbőr-szerű lehet. Ma már tudjuk, hogy ezt a „biológiai kenőcsöt” nem szabad lemosni az újszülött bőréről, mert ennek anyagai a bőrbe szívódva segítik annak védelmét, érését. Születéskor a bőr steril, a normál baktériumflóra csak fokozatosan, napok-hetek alatt alakul ki, és felnőttkorig összetételében többször is megváltozik.

Bőrünk, legnagyobb egybefüggő szervünk, szerepe sokrétű: környezetünktől elhatároló (barrier) funkciójú, védekező rendszerünk fontos stratégiai állomása, részt vesz a szervezet hő- és folyadék-háztartásának szabályozásában, az ötödik érzékszervünk (a tapintás szerve), szarufüggelékeket (haj, köröm, szőrzet) termel. Bőrünk környezetünktől elhatároló, közben azzal folyamatosan kommunikáló szerepét idegen szóval barrier funkciónak (határ-szerep) nevezzük. Ebben kiemelkedően fontos a hámréteg, melynek alsó sejtsorai folyamatosan osztódva hozzák létre az állandóan leváló-megújuló szaruréteget. A hám mirigyei termelik a faggyút és a verítéket is, az előbbi a barrier funkcióban (ún. hidrolipid réteg képzése), míg utóbbi a folyadék-hőháztartásban fontos. A szaruréteg gyermekekben vékonyabb, sérülékenyebb, a faggyútermelés minimális, ezért a bőr vízáteresztő képessége nagyobb. Ez az oka a csecsemő- és gyermekbőr fokozott szárazság-hajlamának. De erre vezethető vissza az is, hogy bizonyos molekulák (sok allergén is) könnyebben jut át a csecsemő- illetve gyermekbőrön, mint a későbbi életkorokban. A barrier funkcióban fontos szerep hárul a bőr normál flórájára (a bőrfelszínen normálisan előforduló, ott tartósan élő mikroorganizmusok összességét nevezzük így). Ez a flóra gyermekkorban lényegesen eltér a felnőttkoritól. Szerepe többek között káros mikroorganizmusok távoltartása, és a bőr ún. savköpenyének (enyhén savas, pH 5,5 körüli, vegyhatásának) kialakításában is részt vesz.

A fürdetés során érdemes megfontolni az alábbiakat: Az ivóvíz fertőtlenítésére klórtartalmú fertőtlenítőt használnak, ez szárítja a bőrt. A klórt csak igen költséges házi víztisztító készülékekkel vonhatjuk ki biztonságosan az ivóvízből. Tovább fokozza a fürdővíz szárító hatását, ha az túlságosan meleg. Speciális fürdőolajok használatával (pl. Ligetszépe olaj) a fürdővíz szárító hatását csökkenthetjük. Az újszülöttek és kis csecsemők bőre nem „piszkolódik”, elegendő másodnaponta fürdetni őket, a fürdés ne tartson tovább 5 percnél. Fürdetéshez használjunk gyógyszertári fürdetőkenőcsöt (pl. Unguentum hidrophilicum nonionicum) Ezt ma már nagyobb illatszerboltok kínálatában is megtaláljuk. {A fürdetőkrém használatát megkönnyíti, ha előzőleg felforralt, majd kissé lehűtött vízzel kétszeresére hígítjuk, gépi habverővel elkeverjük. 100-200 ml fürdetőszert készíthetünk így előre, melyet egy tisztára mosott fürdetőszeres flakonban tárolhatunk.} A hajlatokat, a bőrredők közötti területeket gondosan szárazra kell törölgetni, mert ellenkező esetben könnyen „kipállhatnak”. A fartájat, arcot, kezeket természetesen naponta (szükség szerint többször is) alaposan meg kell tisztítani.

Növekedésével, „világ-felfedező” akcióival párhuzamosan csemeténk egyre koszosabb lesz, ugyanakkor élvezni kezdi a fürdőzést, pancsolást. Ilyenkor legfeljebb 20 perc fürdésidő javasolt. A fürdés gyakoriságát és tartamát az évszak (hőmérséklet, ruházkodás), az egyéni szokások is nagymértékben befolyásolják. Nyáron a meleg, az izzadás és a kültéri programok (homokozás) gyakoribb fürdést, néha napközben ismételt langyos zuhanyozást is szükségessé tesz. Télen az amúgy is szárazabb bőrt a hosszas kád-fürdőzés tovább szárítja, ilyenkor napi tisztálkodásra inkább a rövid zuhanyozást válasszuk. Fontos a megfelelő fürdetőszer megválasztása. Érzékeny bőrű csecsemők és kisdedek bőrének tisztítására a későbbiekben is javasolt a gyógyszertári fürdetőkrém, de nem érzékeny bőrű gyermeknél is speciáliasan gyermekbőrre kifejlesztett, „szappanmentes”, megfelelő pH értékű fürdetőszer használata javasolt. A jó fürdetőszer „hipoallergén” – csak a legszükségesebb konzerválószereket és adalékanyagokat tartalmazza, és nem tartalmazhat allergén tulajdonságú illatanyagot. Nem szükséges, sőt egészséges bőrű gyermeknél kifejezetten ellenjavallt az ún. antibakteriális szappanok használata, mivel a bőr normál baktériumflóráját is pusztítják, és ez által csökken a bőr védekező képessége.

Bőrápolás minden életkorban

A bőrápolás egészen kicsi kortól nagyon fontos, hiszen közel sem mindegy milyen samponnal mossuk gyermekünk haját, vagy éppen milyen szappannal fürdetjük. Később pedig bőrünk egészségének megóvása érdekében először is fontos, hogy tudjuk, hogy milyen típusú a bőrünk, hogy mire van ahhoz szükségünk, hogy a bőrápolás igazán hatékony lehessen. A bőrápolás évekkel fiatalíthatja meg bőrünket!

Forrás: Bőrápolás csecsemő-és kisgyermekkorban