A dohányzás a demencia rizikófaktora, a leszokás csökkentheti a demencia által okozott terheket. A passzív dohányzás is növelheti a demencia kialakulásának a kockázatát.

Az Alzheimer-kór  eseteinek 14%-a a dohányzás miatt alakul ki.

Jelenleg nincs olyan terápia, amellyel gyó- gyítható vagy legalább megváltoztatható lenne a demencia progresszív lefolyása, ezért alapvetően fontos a betegség rizikófaktorainak azonosítása, hogy csökkenthessük a demencia előfordulását, késleltethessük a kialakulását vagy mérsékelhessük annak sú- lyosságát, illetve következményeit.  A kormányzati szerveknek aktív szerepet kell vállalniuk a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény megvalósításában, különös tekintettel a dohányfüstmentes környezetre, illetve a dohányosok hozzáférésének biztosí- tására a leszokást támogató központokhoz.

A demenciáról

Évente kb. 7,7 millió emberen diagnosztizálják a demenciát, azaz minden negyedik másodpercben ismernek fel egy-egy új esetet. A demencia gyakorisága az életkorral együtt nő, és az idős emberek kiszolgáltatottságának egyik vezető oka mind a gazdagabb fejlett, mind a szegé- nyebb, elmaradottabb országokban. 2010-ben a becslések szerint mintegy 36 millió felnőtt demens ember élt a Földön.

Az előrejelzések szerint 2050-ben 2 milliárd 60 évesnél idősebb ember fog élni a Földön, a demenciában szenvedők száma pedig várható- an eléri a 115 milliót. A demenciás betegek szá- ma elsősorban a kevésbé fejlett országokban fog gyorsan növekedni. A demenciás beteg ellátása nagyon sokba, betegenként átlagosan 17000 dollárba kerül, bár ez az összeg országról országra változik. A szegényebb országokban 868 és 3109 dollár között mozog, a közepesen fejlett országokban átlagosan 6827 dollárt, míg a legfejlettebb országokban 32865 dollárt költenek évente egy demenciás betegre.

2010-ben mintegy 604 milliárd dollárt költöttek a demens betegekre. A közvetlen orvosi költség az összkiadásoknak csak egy kisebb részét (16%) tette ki. A magas jövedelmű orszá- gokban a költségek nagyobb részét az informá- lis szociális ellátás (családtagok, barátok – kb. 45%) és a formális szociális ellátó rendszer (idősotthonok, gondozó és ápolási intézmények – kb. 40%) költségei teszik ki.

A demencia kialakulásában szerepet játszó faktorok közül az örökletes tényezőket nem tudjuk megváltoztatni, ugyanakkor számos olyan rizikótényezőt ismerünk, amelyek ellen mind az egyén, mind a társadalom szintjén lehetséges tenni. A módosítható tényezők közé soroljuk a dohányzást, a fizikai inaktivitást, a magas vérnyomást, az elhízást, a cukorbetegsé- get, a kognitív tevékenységek elhanyagolását és az alacsony iskolai végzettséget.

A dohányzás kórélettani szerepe a demencia és Alzheimer-kór kialakulásában

A dohányzás többféle módon járulhat hozzá a demencia kialakulásához. A legismertebbek ezek közül a vaszkuláris rizikófaktorok, amelyek végül cerebrovaszkuláris betegséget, stroke-ot, valamint koszorúér-betegséget okoznak. A dohányzás emeli a plazma homocisztein szintjét, amely független rizikófaktora a strokenak, a kognitív károsodásnak, az Alzheimer-kórnak és a demencia egyéb formáinak. A dohányzás felgyorsítja az atherosclerosis folyamatát, illetve oxidatív stresszt okoz, amely citotoxikus hatása révén az idegsejtek pusztulásához vezethet. Az oxidatív stressz gyulladásos folyamatokkal is kapcsolatba hozható, amelyek közvetve vagy közvetlenül szerepet játszhatnak az Alzheimer-kór neuropatológiájában. Az apolipoprotein E (APOE) ε4 allélje a demencia egyik genetikai rizikófaktora, és a dohányzás növelheti a gén átörökítésének az esélyét.

A passzív dohányzásnak a demencia kialakulásában játszott szerepe egyelőre nem teljesen tisztázott. A paszszív dohányzásnak oki szerepe lehet a kardiovaszkuláris kockázat és a stroke kockázatának növekedésében. A passzív dohányzás közel olyan mértékben és ugyanolyan mechanizmusok révén vezet kardiovaszkuláris károsodá- sokhoz, mint a hagyományos „aktív”dohányzás.

A füstmentes dohánytermékek hatásairól keveset tudunk. A füstmentes dohánytermékekben kb. 2000 féle vegyület, köztük nikotin mutatható ki. Valószínű, hogy a füstmentes dohánytermékek kardiovaszkuláris mechanizmusokon keresztül fokozzák a demencia kialakulásának az esélyét, hiszen a snus* használata is növeli a kardiovaszkuláris halál kockázatát.

Dohányzás, demencia és Alzheimer-kór

Tény, hogy az aktív dohányzás növeli a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának az esélyét. Klinikai vizsgálatok metaanalízisével már az 1990-es években kimutatták, hogy az aktív dohányosoknak 79%-kal nagyobb az esé- lyük az Alzheimer-kór, és 78%-kal a vaszkuláris demencia kialakulására a sohasem dohányzókhoz képest. Egy másik elemzés szerint az aktív dohányzás 59%-kal fokozta az Alzheimer-kór és 35%-kal a vaszkuláris demencia kockázatát. A dohányipar megpróbálta eltussolni a dohányzásnak a demencia kialakulását fokozó hatását. Az Egyesült Államok tisztifőorvosa a 2014 évi beszámolójában leírta, hogy míg a dohányiparhoz kapcsolódó „tudósok” arról számoltak be, hogy az aktív dohányzás 40%-kal csökkenti a demencia kockázatát, addig független kutatók szerint az aktív dohányzás 45%-kal növeli a demencia kialakulá- sának a kockázatát. Egy másik vizsgálat azt mutatta ki, hogy az aktívan dohányzó demens betegek korábban halnak meg, mint a nem dohányzó demensek.

Az Alzheimer-kór tünetei

Az Alzheimer-kór tünetei gyakran összekeverhetőek más, egyszerűen a korral járó tünetekkel, ám minden esetre szerencsés tisztában lennünk a tünetekkel, hogy képesek legyünk tudatosan odafigyelni rájuk. Az Alzheimer-kór előjelei a következők lehetnek: nyelvi zavarok, dezorientáltság, feledékenység, csökkent ítélőképesség, problémák az absztrakt gondolkodással, hangulatváltozás. Az imént felsoroltak mellett a Alzheimer-kór tünete lehet a befelé fordulás, zárkózottság kialakulása.

Forrás: Dr. Mucsi János, Erzsébet Gondozóház: A demencia és a dohányzás