Tulajdonképpen nem szerencsés egyértelmű határvonalat húzni az idősek szociális és emocionális szükségletei közé, mivel érzelmeiket minden esetben jelentősen befolyásolják a körülöttük lévő szociális feltételek, történések. Ezen körülmények továbbá nagy befolyással bírnak önbecsülésükre, főként olyan ember esetében, akit állapotának folyományaként, csökkent képességei miatt, reményvesztettség vagy akár elutasítottság érzése nyomaszt, s ezek az énképében folyton erősödő félelmek végül arról győzik meg, hogy csakugyan alkalmatlan, bármiről legyen is szó.

Tudjuk, hogy a szellemi képességek egyénenként változnak, illetve bizonyos neurológiai, vagy traumatikus zavarok következtében korlátozódnak, csökkennek. Ezért nagyon fontos a zeneterápiás koncepció megtervezésekor figyelembe venni az egyéni szellemi állapotokat, kondíciókat, ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk azt a tényt, hogy az idős emberek igenis képesek új ismeretanyag elsajátítására, megszerzésére.

Ez a felismerés döntően fontos a rehabilitációs munkában is, mivel a motiváltság segítségével képes lehet például bizonyos mozgási folyamatok újratanulására, s ez sikerélményt okozva indít el olyan folyamatot, amely szociális viselkedésében, önállóságában pozitív változásokat eredményezhet. A tanulás szórakoztató dolog, s az idősek szívesen tanulnak meg dalokat, verseket. A tanulásorientált zeneterápia legfőbb szempontja azonban a testi állapot és az emocionális stabilitás figyelembe vétele kell, hogy legyen, mivel bármely jó ötlet kudarcélményt is okozhat. Éppen ezért a terapeutának minden esetben felül kell vizsgálnia, hogy az új képességek elsajátítása sikeresen kivitelezhető-e, és növekvő önbecsülést eredményez, vagy sikertelenséghez, és még több csalódáshoz vezetve dühöt és az önbecsülés
elvesztését váltja-e ki. Kiváló példaként szolgál a zeneterápia felhasználásának eredményességére az a kutatás, amely Alzheimer kórban szenvedőkkel végzett tevékenységről számol be.

Alzheimer - kórban szenvedők zeneterápiája

Az Alzheimer-kór és a demencia okai ugyan különböznek, tünetei sokban hasonlítanak egymásra.
Ezek a következőek:
•a kognitív funkciók beszűkülése
•emlékek felidézésének nehézsége
•viselkedési zavarok
•elbutulást követően kialakuló gyors biológiai leépülés
•folyamatos állapotromlás, amelyek megnehezítik és megváltoztatják az egyén
•mindennapi életvitelét
•önellátó képességét
•szociális viszonyait

Mivel pontos okai mindez idáig tisztázatlanok, legfontosabb feladat a szenvedés csökkentése
és az a segítség, amely a teljesebb, kiegyensúlyozottabb élet kialakítására törekszik. A zeneterápiás módszerek megfelelő módon történő felhasználása segítséget nyújthat mindezekben.

Emlékek felidézése zenével
A zene emlékezet serkentő hatásának hátterében az asszociatív és környezeti ingerek stimulálása áll, ami az emlékeket mobilizálja, segít a megnyugtatásban és az ellazulásban,
ezáltal az információ-visszanyerési képesség megnő. Így sokszor súlyos sérültek is képesek arra, hogy régi dalaikat felismerjék és élvezzék. E dalok hallgatása, éneklése serkenti az emlékezetet és erőt ad a bizonytalanságtól való félelem elviselésére. Léteznek zenei játékok, dallamfelismerés, dalcím alapján dalok eléneklése, dúdolása, stb., amelyek hasonlóan eredményesek lehetnek az emlékezőképesség felébresztésében. Az emlékek felidézése örömet okoz, növeli az önbecsülést, és másokkal való kapcsolatteremtésre serkent.
Kutatási eredmények
-Clendaniel és Fleishell kísérletükben azt vizsgálták, hogy az Alzheimeres betegek gyakori elkóborlásainak száma zeneterápia hatására csökkent, és a Mini Mental Tesztben mért kognitív részek során 60%-ukban eredményes javulást tapasztaltak.
-Brotons és Pickett-Cooper a betegek nyugtalanságának zeneterápiával történő leküzdését vizsgálta. Megállapították, hogy a zeneterápiás ülések alatt és után kevésbé voltak nyugtalanok, mint előtte.
-Millord és Smith azt kutatták, hogy a terápiás csoportban történő éneklés hogyan hat a betegek magatartására? Kiderült, hogy a terápia előtti és utáni magatartásuk különböző volt, fizikai és szociális aktivitásuk nőtt, verbális megnyilvánulásaik gyarapodtak.
-Shively és Henkin szerint a zene és mozgásterápia kombinált alkalmazása segíti a
tájékozódási képesség fejlődését, biztonságos környezetet teremt, kreatív önkifejezési lehetőséget nyújt.

Kijelenthetjük tehát, hogy a jól megválasztott zeneterápiás módszer alkalmazása esetén
csökken az elkóborlás, az emlékezet megtartása javul, de legalábbis kisebb mértékben romlik,
a szociális interakciók megnövekednek, így az izoláció csökken. Amennyiben enyhén, közép súlyosan vagy súlyosan dementálódott, idősek otthonában élők számára szeretnénk az előbbiekhez hasonló, zeneterápiás foglalkozásokat tartani, mindenképpen megfontolandó, hogy mindezt csoportos, vagy egyéni formában tegyük-e, tekintettel arra, hogy az állapotbeli különbségek jelentősen képesek befolyásolni a terápia eredményességét. Tapasztalataim szerint az enyhe, vagy közép súlyos demens beteg viszonylag jól illeszkedik be a csoport munkájába, és a szellemileg épek is képesek őket tolerálni. A súlyosan dementálódottakkal azonban célszerű egyénileg foglalkozni.

Alzheimer-kór és a család

A hozzátartozó számára az Alzheimer-kór  súlyossága fokozódásával egyre nagyobb teher hárul. Ők is áldozata a betegségnek, ahogy a beteg. Mivel az Alzheimer-kór évekre kiterjedő betegség , így óriási erőfeszítést igényel. Ezért folyamatosan elérhető, egyéni igényeihez igazított segítség szükséges. Sajnos ez hazánkban még csak részben megoldott. Az USA-ban az Alzheimer-kór a harmadik legköltségesebb betegség, a kiadások pedig a betegség súlyosbodásával egyre csak nőnek.

Forrás: Jani Gabriella: Receptív és aktív zeneterápia időesk otthonában