A mozgásfejlesztés fontossága

A mozgásfejlesztés számtalan területe különíthető el. A következőket a közelmúltban olvastam és nagyon hasznosnak találtam, szerintem minden szülőnek fontos ezekkel a területekkel tisztában lennie, hogy hatékonyan tudja segíteni csemetéje fejlődését.

Mozgáskoordináció: A mozgások optimális, célszerű tér- és időbeli végrehajtása, a működő és a fixáló izmok működésének összehangolása. A szabályozó folyamatok révén valósul meg, amely a kisagy és a prefrontális kéreg működésén alapul. A szabályozó folyamatok feltétele, hogy az elővételezett mozgásprogram (a korábban elsajátított mozgások idegrendszeri lenyomata) azonosságot mutasson a végrehajtott mozgáscselekvéssel. Amennyiben a külső és belső visszajelzések alapján eltérést észlelünk a mozgásterv és a tényleges cselekvés között, képesek vagyunk a cselekvés korrekciójára. Ez a működés a reafferentáció (visszajelentés). A szabályozó folyamatok a mozgáskoordináció részfolyamataival magyarázhatók. Ezek: az érzékszervek információfelvevő és -feldolgozó tevékenysége által a mozgásfolyamat programozása és elővételezése, vezérlő impulzusok küldése a megfelelő izomcsoportokhoz, a mozgás végrehajtása során visszajelentés a mozgás lefolyásáról, összehasonlítás az elővételezett mozgásprogrammal (korrekció). A koordináció szintje lemérhető a mozgásos feladat végrehajtásának minőségében, a gazdaságosságában, csiszoltságában és a mozgástanulás eredményességében. Szenzomotoros koordináció, szenzomotoros periódus, szenzomotoros tanulás.
Mozgásérzékelés: A mozgásérzékszerv anatómiailag szerteágazó receptorai valamennyi izomban, ínban, szalagban és ízületben megtalálhatók. Vezetőpályáinak, a megfelelő idegrostoknak nagy a teljesítményük, vezetőképességük, vezetési gyorsaságuk. Áteresztőképességük lényegesen növelhető, eltérően más érzékszervek információs csatornáitól. A receptorok közvetlenül a mozgásszervekben helyezkednek el, közvetlenül jelzik a mozgásfolyamatot. Ennek következtében a többi érzékszerv felett állnak. A többiek csak viszonylag nagy elmozdulás, mozdulat esetén képesek felfogni a jelzést, míg a proprioreceptorok az éppen kezdődő feszülést és az izom alacsony tónusváltozásait is képesek jelezni A mozgásérzékelés ezenkívül kiterjed a környezetre: a társra, ellenfélre, tárgyra. Ez főként akkor történik meg, ha a társ vagy tárgy ellenállást fejt ki velünk szemben, vagy vezetésünkre van bízva (páros táncok). A táncoló pár partnerének reakcióiról, annak mozgási előkészületeiről, főként mozgásérzetek alapján vesz tudomást (természetesen nem verbális jelek is érvényesülnek. Tapintás A tapintási érzékszerv receptorai a bőrben vannak. Ezek olya információkban jelentősek, amelyek a környezettel való közvetlen kapcsolatból fakadnak. A tapintási és a mozgásérzékelés nehezen szétválasztható, mert fedik és felváltva kiegészítik egymást. A receptorok elhelyezésében mutatkozó közeliség miatt a tudatba jutó információk egybefolyhatnak. Ez segíti elő azt, hogy a központi projekciós mezők is szorosan egymás közelében helyezkednek el. Mindkét érzékszerv sajátossága, hogy az információk csak mechanikus erőhatások, mozgások, mozgásos akciók által jönnek létre, olyanok által, amelyek az organizmust túlnyomórészt kívülről érik.

Egyensúlyérzékelés Az egyensúlyi érzékelés a kutatásban mellékesen kezeltetik. A vesztibuláris jelzések révén állandó jelzések haladnak a fej helyzetéről a magasabb központokba. Információt kapunk a mozgások irányáról és gyorsulásáról is. A térbeli tájékozódást látási, kinesztetikus és tapintási információk segítik elő. Az egyensúlyérzékelés szerepét részesedését a mozgáskoordinációban még nem tisztázták teljes bizonyossággal. Ismertek olyan negatív hatások, amelyeket a vesztibuláris jelzések váltanak ki. Pl. a rossz fejtartást okozó reflexek, s ennek következtében összkoordinációs zavarok, jelentkeznek. Jelentős szerepet kell tulajdonítanunk neki a táncos mozgáskoordinációban.

Látásérzékelés A látási és hallási érzékszervek receptorai olyan jelzések felfogására is képesek, amelyek forrása nem érintkezik közvetlenül a receptorral, fény-, illetve hanghullámok iktatódnak közbe. Látással kapunk információt mások mozgásáról (Ez fontos akkor, ha a táncos mások mozgását leutánozza, lemintázza. A vizuális mintainformáció azonban csak egy részét fogja át a látási érzékszerv információ tartalmának. Ezért nem szabad a vizuális információnak egyedülállóan nagy szerepet tulajdonítani, illetve a saját mozgásról befutó egyéb jelzéseket elhanyagolni. A saját mozgásról, a mozgáskezdetről, a kiindulóhelyzetről direkt információt kap a táncos, de a mozgásvégrehajtásról kapott látási információk részlegesek. Ezek tájékozódó jellegűek. A látási információk a látótér korlátai miatt leszűkítettek, a kar és a láb mozgása optikus ellenőrzés alatt tartható. A kezdőknél rendkívül fontos a vizuális információ. A tanulási folyamatban akkor sokasodnak a koordinációs hibák, problémák, amikor az egyébként vizuális minta nem hasonlítható össze a saját mozgásról érkező információkkal. Ezért a táncban is fontos szerepe van a közvetett információknak, amelyek mindenek előtt a környezetet közvetítik (a térhez, partnerhez, eszközhöz való viszony). A mozgáskordinációban lényeges vizuális információkat nem kizárólag csak a központi látás útján szerezzük be. Látóterünk jóval nagyobb az éleslátás terénél. Az innen érkező, gyakran homályos információk azonban gyakran jelentősek lehetnek. Számos környezeti tényezőt perifériális látással ellenőrzünk. De ezeknek bele kell tartozni a központi látással kapott információk rendszerébe.

Hallásérzékelés A táncban a mozgásvégrehajtás szempontjából közvetlenül felhasználható hallási jelzések információértéke jelentős. A zene, a tánc dinamikája, díszítményei által keltett hanghatások lényeges információt adnak a mozgáskoordináció számára. A mozgás dinamikáját alátámasztó hallási impulzusok főleg didaktikai okokból jelentősek, s a koordináció kialakulását segíthetik. A dinamikailag hangsúlyos jelek főként hangforrásokhoz tartoznak, de lehetnek hangsúlyos verbálisak is. A döntő, hogy ezek a mozgás „időbeli - dinamikai” jellemzőit erősítsék, koordinálják.

Miért jó a mozgásfejlesztés?

A gyermekek megfelelő fejlődéséhez szükség van a mozgásfejlesztés jótékony hatására. A mozgásfejlesztés elengedhetetlenül fontos a nagy mozgások összerendezettsége, a rugalmasság, egyensúly fejlesztése terén. A mozgás koordináció megalapozásában és a testvonal keresztező gyakorlatok végzésében is szerepet játszik a mozgásfejlesztés.

Forrás: Antal László: SZÖVEGGYŰJTEMÉNY