Amikor a régi sebek behegednek, az addig a múlt eltemetésére fordított energia felszabadul. De vajon mi a helyzet a mindennapi élet sikereivel és kudarcaival? A mindennapi élet kihívásaira adott reakciók fiziológiai változásokhoz vezetnek. E változások csökkentik a rák ellen fellépő védekezőmechanizmusok erejét. A stresszt természetesen nem tudjuk mindenáron elkerülni. A feszültséget azonban rendszeresen levezethetjük. Sok gyakorlattal elérhetjük, hogy a stressz majd olyan könnyedén siklik el mellettünk, mint a hajó oldala mellett a hullám.

Amikor életem legnehezebb pillanataiban az igazán fontos dolgokra akartam koncentrálni, felidéztem magamban a dalai láma szavait. Egy újságíró megkérdezte, hogy országa kínai megszállása, a templomok lerombolása, számos barátjának bebörtönzése és megkínzása nem zavarja-e meg a derűjét. Így válaszolt:

– A kínaiak mindent elvettek tőlem. Nem hagyom, hogy a lelkemet is elvegyék. Hogyan mentik meg hát az egyszerű emberek a lelküket, amikor a hétköznapi élet nehézségek elé állítja őket?

A nagy sámáni hagyományok és az ősi orvosi rendszerek kihasználták, hogy az elme képes újjáéledni a test mély forrásaiban. A „gondolat” szó ősi kínai kép­ írásjele két karakterből áll: az „agy” és a „szív” szavakból. Az ősi kínai filozófia szerint az elme tevékenységében a józan ész és az érzelem keveredik. A modern orvostudomány bebizonyította, hogy ez nem csupán költészet, hanem a test mű­ködésének bölcs értelmezése, amelyet mi is alkalmazhatunk.

„Agyak” testszerte

A szívet 40 ezer neuron látja el idegekkel, és ezek parányi, félig független agyat alkotnak. A szív e neuronokon keresztül szoros kapcsolatban áll a koponyában található igazi aggyal. Egyes ideggyógyászok és kardioló­gusok, például a Montreali Egyetemen oktató J. Andrew Armour szerint integrált „szívagy rendszerről” beszélhetünk.

Michael Gershon, a Columbia Egyetem Patológiai és Sejtbiológiai Tanszékének vezetője szerint a bélrendszer több millió idegsejtje is önálló „agyat” alkot. Végül, amint korábban már szóba került, Candace Pert, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet munkatársa bebizonyította, hogy az immunrendszer rendszeresen cserél információmolekulákat az aggyal. Összességében, ahogy Spinoza a 17. században megjósolta, és ahogy a 21. század fordulóján a kiváló ideggyógyász, Antonio Damasio – ma a Los Angeles-i Dél-kaliforniai Egyetem munkatársa – be is bizonyította, a tudatos események nemcsak az agyban, hanem a test minden szervében vibrálnak. A testben folyamatos párbeszéd zajlik. Az úgynevezett vegetatív idegrendszer idegrostjain keresztül folyamatosan cserélődik az informá­ció. Ez az idegrendszer a tudatos szándéktól függetlenül, tudatos irányítást nem igényelve szabályozza a szívritmust, a vérnyomást, az izzadást stb. Amint Candace Pert megfigyelte, a vegetatív idegrendszeren túl a szervek a hormonokon keresztül is információkat cserélnek, így párhuzamos kommunikációs hálózatot alkotnak. Ennek következtében az ember ösztönei, vágyai és döntései csupán e molekulák – amelyek a maguk módján mind a körülöttük lévő élet fennmaradásán munkálkodnak – folytonos monoton nyüzsgésének külső megnyilvánulásai. És ezek az ösztönök, vágyak és döntések maguk is befolyásolják e kommunikációt. Az „egész-ség” voltaképpen ezen információcserék egyensúlyának az eredménye. Harmonikus, általános vibrálás. Egy olyan „lélek”, amely nem egy adott szervben helyezkedik el, hanem az összes kapcsolatból kialakuló tulajdonság. E jelenséget jól érzékelteti az alábbi ábra bal oldalán kirajzolódó háromszög; a rajzot a néhai David Marr, a Massachusettsi Műegyetem (MIT) profes ­ szora készítette, aki az agy képalkotásának mikéntjét vizsgálta. A háromszög körvonalai nem szerepelnek a rajzon, ám a környező tárgyak kapcsolatából mégis „kialakul”. Ha a kapcsolatok összekuszálódnak, ahogy az a jobb oldali rajzon látható, akkor a háromszög – a „lélek”, a „homeosztázis”, az „egészség” vagy bárminek nevezzük is – eltűnik, amint az itt szintén megfigyelhető.

Koncentráljunk önmagunkra a jelenben Bárki elsajátíthatja a háromszög kialakulá­sát elősegítő egyensúly megteremtését. A Kelet valamennyi nagy orvosi és spirituális hagyománya – például a jóga, a meditáció, a tajcsi, a csikung – ötezer éve azt tanítja, hogy mindenki átveheti az irányítást saját belső lénye és testfunkciói felett. Ez azzal kezdődik, hogy koncentráljuk a tudatunkat és összpontosítjuk a légzésünket. Ma már számos vizsgálat bizonyítja, hogy az irá­nyítás átvétele a stresszből eredő hatások csökkentésének legjobb módja. Abban is segít, hogy újra megteremtsük a fiziológiai egyensúlyt, következésképp serkentsük a test természetes védekezőrendszereit.

A fiziológia feletti uralom megszerzésé­re irányuló folyamat első lépéseként el kell sajátítanunk a figyelem összpontosítását és befelé fordítását. Ha azt mondjuk, hogy a legtöbben keveset foglalkozunk ilyesmivel, akkor finoman fogalmazunk. Megszokott életmódunk minden eleme eltávolít minket belső lényünktől.”

Életerővel és koncentrációval a rák ellen

Ahogy a szerző is írja, sokan azt tapasztalják, hogy a ráknak bizony lelki eredetű okai is lehetnek. Kellemetlenebb a betegséget utólag meggyógyítani és kezelésekre járni, mint megelőzni. Évezredek óta használják a meditációt és jógát, mely hatékony a rák ellen is. Ezzel a belső öszpontosítással meg tudjuk nyugtatni lelkünket és pozitív üzeneteket sugározni testünk minden részébe. Ez pedig annyira feltölti lelkünket és testünket is, erősíti immunrendszerünket, hogy hatékonynak bizonyul még a rák ellen is.

forrás: David Servan-Schreiber: A rák ellen - Egy új életmód